Ma 2019 december 08. Mária napja van. Holnap Natália napja lesz.
2d156ceb3e15e6589507408d9d5540e6.jpg

YMCA: a kosárlabda prófétái

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

"Keresztény tanítások átültetése a gyakorlatba, olyan eszközökkel, amelyek az egészséges szellemet, lelket és testet építik" – a bigottnak tartott brit példát elutasítva a népszerű világi időtöltések propagálásával próbált tagokat verbuválni a mára világszerte 45 millió főt számláló amerikai Fiatal Férfiak Keresztény Szövetsége (YMCA), amelynek többek között a kosárlabda szabályainak megismerését is köszönhetjük.

Számtalan naplórészletből és interjúból tudható, hogyan és milyen körülmények között fektette le a kanadai származású James Naismith a modernkori kosárlabda játékszabályait. A YMCA egyik oktatója, bizonyos Dr. Luther Hasley Gulick kérte fel Naismith-t, hogy a hideg telek miatt végre találjon ki egy olyan sportot, amelyet nem csak a szabadban lehet játszani.

Az első kosárlabda mérkőzésre 1891. december 21-én került sor, amely a kanadai testnevelő által megalkotott öt alapelven és mindössze tizenhárom szabályon alapult. Az Armory Street-en lejátszott találkozón két kilenc tagú csapat nézett egymással farkasszemet, a pálya kellékei pedig két barackkosár és egy futball-labda volt. A játék menetét eleinte nagyban lassította, hogy a pontszerzés után egy létrával kellett kiszedni a labdát a barackkosarakból, amely egészen 1906-ig volt egyeduralkodó: ekkor váltotta fel végérvényesen a ma is használatos fémgyűrű, de további forradalmi változások is zajlottak a folyamatos játék garantálásának érdekében.

A sportág népszerűsítésében oroszlánrészt vállalt a keresztény ifjúsági mozgalom, amelynek tagjai a világ legtávolabbi pontjaira vitték el az új „találmányt”. A párizsi Montmarte-on már 1893-ban megrendezték az első európai mérkőzést, s egy év múlva Kínában, Indiában, Japánban és Iránban is megismerkedhettek az emberek a modernkori kosárlabda Naismith-féle verziójával. A 19. századig azonban semmi jel nem utalt arra, hogy a kereszténység a sport nagykövetévé válna.

Sok puritán hívő morális értelemben támadta a sportokat, mondván, azok elveszik az időt az imádságoktól és a munkától. Később ezek a protestáns szekták az ún. "izmos kereszténység" jelszavát tűzték zászlajukra, s nyíltan a test – s ezáltal a szellem – edzését hirdették. A különböző vallási vezetők tanításainak értelmében a test egy olyan templom, amelyben összefonódik a sport és a vallás, így a lélek és a test együttesen szükségesek az imádságokhoz.

A YMCA Nagy-Britanniában bontott zászlót, azzal a céllal, hogy a fiataloknak a keresztény kötelességeket hirdesse egy olyan világban, amelyben a csábítás és a saját vágyaik kielégítésének veszélye leselkedik rájuk. A Biblia tanulmányozása és a keresztény irodalmi alkotások olvasása állt a mozgalom homlokterében, az olyan időtöltések pedig, mint a kártyajátékok, a biliárd, a szekuláris irodalom és a fizikai játékok tilalomfának minősültek – nem úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol annak alappillérét jelentették. 1851-ben Boston fogadta be az első YMCA közösséget, s öt év alatt a különböző helyi képviseletek széltében-hosszában behálózták az országot.

Az Egyesült Államokban sokkal világiasabb színezetet öltött a mozgalom: míg Nagy-Britanniában a különböző YMCA-k menedékül szolgáltak a keresztény ifjak számára, addig a tengerentúlon számos populáris tevékenységgel próbálták megszólítani a fiatalokat. 1860-ban a mozgalom éves ülésén határozatot hoztak arról, hogy az összes YMCA létesítménynek rendelkeznie kell tornateremmel, de a kezdeményezés nem állt meg itt: a tornatermeket hamarosan uszodák, ökölvívó ringek és bowling-pályák követték. A YMCA hatalmas befolyást gyakorolt a modern sportra: Robert Roberts baptista szuperintendens nevéhez a body-building kifejezés elterjesztése fűződik, a szintén a mozgalomhoz közel álló William Morgan személyében pedig a röplabda felfedezőjét tisztelhetjük.

Miután az Egyesült Államok 1917-ben belépett az első világháborúba, a hadsereggel fizikai nevelést oktató, a kosárlabda szabályait betűről betűre ismerő edzők százai tartottak, sőt, a YMCA égisze alatt maga Naishmith is két évet Franciaországban töltött. Az ifjúsági mozgalom vezetői sorra járták az európai nagyvárosokat, s többek között Bécs, Prága és Budapest is ekkor ismerkedhetett meg alaposabban a sport fundamentumaival.

mult-kor.hu/ Fekete István

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4138) Életmód (1) Egészség (50) Tv fotel (65) Kultúra (4) Alámerült atlantiszom (142) Jobbegyenes (1646) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (474) Történelem (13) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Belföld (5) Mozi világ (440) Autómánia (61) Tereb (138) Mozaik (42) Vetítő (37) Gazdaság (633) Szépségápolás (15) Heti lámpás (219) Nagyvilág (1440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>