- 0
Utolsó szakaszába érkezett a pozícióosztogatás a Tisza-kormány megalakulása előtt.
A baloldali sajtó értesülései bizonyítják, hogy a Tisza-kormány minisztériumai tele lesznek a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok megbízható embereivel – derül ki az Ellenpont cikkéből.
A napokban a HVG több magas rangú, leendő kormányzati tisztségviselő nevét nyilvánosságra hozta, a jelöltek egyértelműen kötődnek a 2010 előtti baloldali kormányokhoz – írja az Ellenpont. Mint írták: 2010 előtti baloldali elit tagjai látványosan szivárognak vissza a kormányzati apparátus felső köreibe.
A nagy vasútbezáró visszatér
Felsmann Balázs lehet a közlekedési államtitkár Vitézy Dávid minisztériumában. Nem sokan emlékeznek rá, de Felsmann szimbolikus szereplője volt a 2010 előtti baloldali világnak, olyannyira, hogy neve több korrupciós ügyben is felmerült – állítja a lap. Felsmann pályafutását a Béres-csoportban kezdte, ekkoriban került
Bajnai Gordon volt miniszterelnök, nagyvállalkozó és az SZDSZ-es üzleti körök vonzáskörébe.
Négy évig, 2000 és 2004-ig ügyvezető igazgatóként irányította a hírhedt adatközpont-üzemeltető céget, a Dataplexet, amit 2005-ben 2,3 milliárdért felvásárolt a Wallis Rt. Utóbbi vállalkozás vezérigazgatója Bajnai Gordon volt a tranzakció idején. Miután Felsmann kilépett a Dataplexből, a Kóka János által vezetett Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) folytatta. Előbb főosztályvezetőjeként, majd 2006 júliusától 2008 áprilisáig a tárca energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős szakállamtitkáraként.
Miután a Bajnai-féle Wallis érdekeltségébe került, a Dataplex értéke rövid időn belül jelentősen megnőtt. Bajnaiék így több mint kétszeres áron – 5,1 milliárd forint – tudták továbbadni a céget a Magyar Telekomnak. Korabeli sajtóértesülések szerint az irreális értéknövekedésben komoly szerepet játszottak az állami megrendelések. A megbízások jelentős része pedig nem máshonnan folyt be, mint a Kóka János és a Felsmann Balázs nevével fémjelzett GKM-ből. A kormányváltás után hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult a történtek miatt a volt SZDSZ-es miniszterrel szemben. Nem ez volt az egyetlen korrupciógyanús botránya a leendő közlekedési államtitkárnak a baloldali kormányok idején. A Hagyó-ügy néven összegzett BKV-nyomozás lezárása után, amelyben főleg a szocialista háttérszálakat próbálták felgöngyölíteni a nyomozók, az SZDSZ-es szál következett.
A Force Motrice Zrt. elemzéseket végzett például a BKV tőkebevonási képességéről hétmillió forintért. A megbízást bezsebelő vállalkozás Felsmannhoz is köthető volt, aki így ekkor is a hatóságok látókörébe került.
Egyéb kellemetlen intézkedések is jellemzik azt az időszakot: Kóka János köreinek tulajdonítják a vasúthálózat megnyirbálását, amibe Felsmann beletartozott. Ő volt az, aki szakállamtitkárként bejelentette az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága előtt, hogy a kormány 28 vasúti mellékvonal szüneteltetését tervezi.
Kovács Lászlótól a Shellig
Jó esély van arra, hogy Varró László fontos tisztséget töltsön be a Kapitány István vezetésével felálló gazdasági minisztériumban – állítja az Ellenpont. Varró 2000 és 2005 között vezető szakértőként dolgozott a Magyar Energia Hivatalnál (MEH). Ez idő alatt közelebbi viszonyba került a politikával is, 2004-ben az MSZP egyik legismertebb arca, Kovács László az energiaügyi biztosi szék várományosa volt az Európai Bizottságban, több energetikai szakértővel együtt Varró is segítette a felkészülését. Sikertelenül, hiszen Kovács elbukott a meghallgatáson, és végül a sokkal súlytalanabbnak számító adó- és vámügyi biztosi posztot kapta meg.
Nem sokkal később Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő felmentette tisztségéből Varrót, aki puhára esett, hiszen a Mol-csoportnál folytathatta.
A részben állami cégnél vezető közgazdászként kezdett, majd 2008-ban bekerült a vállalat felsővezetésébe, stratégiai fejlesztési igazgatónak nevezték ki.
Nem sokkal a kormányváltás után megvált a Mol-csoportnál betöltött pozíciójától, és a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség gáz- és árampiaci igazgatójaként helyezkedett el.
Egészen 2021-ig maradt a nemzetközi szervezetnél, hogy aztán egy másik hasonló munkahelyen, a Shellnél egyengesse a karrierjét. Érdekesség, hogy Kapitány Istvánhoz hasonlóan Varró is az olajóriás globális alelnökként futott, illetve fut.
Varró korábban a Vasárnapi Híreknek nyilatkozva a jobboldali kormány intézkedését támadva kijelentette, hogy a verseny jó dolog, a politikai rezsicsökkentés bajt csinál.
Közpénzen hízlalt multi
Losonczy Géza szintén a nagy multinacionális vállalatok világából érkezne a Kapitány-féle gazdasági minisztériumba. A Corvinuson diplomázó szakértő több mint két évtizede dolgozik a Big Four egyik tagjának, a KPMG-nek, ahol egyenesen ívelt felfelé a csillaga. Mint ismert, a globális cég ott van a világ négy legnagyobb könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cége között. Nemcsak más vállalatoknak végeznek könyvvizsgálatot, adnak tanácsokat, hanem bedolgoznak a különféle kormányoknak is.
Így volt ez a Gyurcsány–Bajnai-korszakban is, amikor a KPMG tönkre nyerte magát a közpénzosztogatáson.
A Miniszterelnökség korábbi összesítése szerint a nemzetközi cég a negyedik helyen végzett a kommunikációs jellegű megbízások rangsorában. 2006 és 2010 között csaknem hétszázmillió forintot utalt nekik a magyar állam.
Gyurcsány főnyomozója is visszatérhet
Petőfi Attila a HVG szerint politikai felső vezetői pozíciót kaphat a Pósfai Gábor által felügyelt Belügyminisztériumban. A vezérőrnagy régi baloldali embernek számít a szakmában, már 2010 előtt is befolyásos tisztségeket viselt. Még 2004-ban Lamperth Mónika szocialista belügyminiszter jóvoltából a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) igazgatóhelyettese lett. Három évvel később pedig át is vette a szervezet vezetését.
Többek között belekeveredett abba a titkosszolgálati akcióba, amivel börtönbe akarták juttatni a Hír TV két munkatársát.
A műveletben Draskovics Tibor korábbi igazságügyi és rendészeti miniszter is szerepet vállalt, és a cél az volt, hogy kábítószert tegyenek a célpontok autójába. Az ügy kapcsán készült hatósági jegyzőkönyvek arról tanúskodtak: a tárcavezető a jogszabályokat kikerülve adott utasításokat Petőfinek, aki a bírósági eljárás során Draskovicsra vallott.
Szintén vitatott volt a Magyarok Nyilai ügy. Az NNI Petőfi Attila vezetése alatt kész tényként kezelte, hogy a lefoglalt videón a szervezet egyik próbarobbantása látható, miközben még tartott a vizsgálat, és közel sem volt egyértelmű, mi látható pontosan az anyagon. Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét követően kirobbant tömegtüntetések idején, pár nappal a hanganyag nyilvánosságra kerülését követően arról beszélt az NNI igazgatóhelyetteseként, hogy munkatársaival bűnözői csoportokat számoltak fel a kormányellenes demonstrációkon.
Szivárványos hintalovon érkezik
Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szintén a 2010 előtti baloldal hátországából érkezett a Tiszához. A HVG pénteki értesülése szerint gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár lehet a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban.
A jogász végzettségű Gyurkó 2005-ben a több évtizede működő, a Legfőbb Ügyészség felügyelete alatt működő Országos Kriminológiai Intézetnél (OKRI) kezdte a pályáját. Alapvetően gyermekbántalmazás és családon belüli bántalmazás volt a szakterülete.
Tudományos munkatársként rendszeresen publikált és nyilatkozott az akkori kormánymédiának, jellemzően az MSZP–SZDSZ-kormány narratíváját alátámasztva.
Amikor 2008–2009 fordulóján Sólyom László normakontrollra küldte a távoltartásról szóló törvényt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az SZDSZ-es képviselők hangosan tiltakoztak, mondván, az államfő ezzel a lépéssel a bántalmazókat védi. Sólyom azért dobta vissza a jogszabályt, mert szerinte az aránytalanul tágan határozta meg az erőszak és a hozzátartozók fogalmát.
Gyurkó a Népszabadságban helytelenítette a köztársasági elnök lépését, és védelmébe vette a baloldali politikusokat. Azzal érvelt, hogy más uniós országokban kiállták az alkotmányosság próbáját a hasonlóan megfogalmazott definíciók. A kormányváltás után két évig még maradt az OKRI-nál, majd nemzetközi terepen folytatta: egészen 2014-ig az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) magyar nizottságánál helyezkedett el gyerekjogi igazgatóként. Ezt követően a Terre des Hommes svájci székhelyű nemzetközi gyermekvédelmi alapítvány kelet-európai regionális irodájánál tanácsadóként foglalkoztatták.
A folytatásban, 2015-ben megalapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, aminek a vezetőségében a mai napig helyet foglal.
A gyerekek jogainak érvényesítéséért harcoló szervezet bevételeinek nagy része azoktól a köröktől származik, amelyek hatalomra juttatták a Tisza Pártot. A finanszírozóik között megtalálható az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság és Soros családhoz erősen kötődő Nyílt Társadalomért Alapítványok. Legújabb, 2024-es beszámolójuk szerint nem apadtak el a külföldi források: az UNICEF-től és az Európai Unió egyik finanszírozási programján keresztül is kaptak pályázati pénzeket. Gyurkó és szervezete egyébként erősen összefonódott az LMBTQ-világgal.
Az államtitkárjelölt már 2012-ben azért lobbizott az UNICEF magyar bizottságának írt jelentésében, hogy az azonos nemű párok szabadon fogadhassanak örökbe gyerekeket. Ráadásul a Hintalovon üzemelteti a www.yelon.hu oldalt, amely többek között arra tanítja a gyerekeket és a szülőket, hogy „a nemi identitásunk a legkevésbé sem a biológiai nemünkkel áll összefüggésben”.
