A Haladás elleni vereség és főként annak mikéntje, bizony morálisan megtud rogyasztani egy csapatot. Érezhető volt a feszültség a játékosokon az egész találkozón. Azt kell, hogy mondjam az volt a legnagyobb szerencsénk, hogy a piros-kékek nagyon gyengén játszottak, mert, ha egy kicsit jobban koncentrálnak, akkor egész más lett volna a mérkőzés végkimenetele. A fociban azonban nincs "ha", így nem is érdemes ilyen kontextusban vizsgálni a szombati mérkőzést.
Détári mindössze egy helyen változtatott a csapaton: Józsi kimaradt, helyette Hakola került be a kezdő csapatba. A finn sérülése után először volt kezdő, a Pölöskey-Kulcsár csatárkettős mögött kapott szerepet.
A hazai mérlegünk siralmas ebben a szezonban, mindössze a ZTE-t és az Újpestet sikerült kétvállra fektetnünk. Ez meg is látszott a mostani játékunkon is, nem találjuk az ellenszert a betömörülő védelemmel szemben. Hiába védekezik majd minden csapat ellenünk az Üllői úton, nem gyártjuk futószalagon a helyzeteket, sőt még kapura lövéseink sem nagyon vannak. Természetesen ilyenkor a labdarúgás örökérvényű szabálya mindig érvényesül, az ellenfél egy kontrából be szokott találni, mi pedig futhatunk az eredmény után. Ez a forgatókönyv  most is realizálódhatott volna, ha a Vasas támadói nem szórakozzák el az adódó 2-3 hatalmas helyzetüket.Túlzás nélkül állíthatom, hogy ilyen alacsony színvonalú találkozón egész életemben nem voltam, mint a szombati Fradi-Vasas, pedig jópár mérkőzést szotyiztam már végig életem során. Igazi grundfoci volt a stadionban, bár ez a játék még ott is kevésnek bizonyult volna.

Az első félidő végén Pölöskey lépett ki a védők közül és Takács az Újpestből télen kölcsönkapott védő szabálytalankodott vele szemben a 16-oson belül, így Andó-Szabó büntetőpontra mutatott. A sértett végezte el a tizenegyest és Panenka (A hajdani legendás Csehszlovák támadóról és a róla elnevezett büntetőről a keretes írásunkban bővebben olvashatnak.) módjára lágyan, fifikásan beemelte a balra vetődő Lubos Ilizi kapujába a labdát. Jött a szünet és azt hittük, mi balga szurkolók, hogy végre az egyébként valóban kegyetlen szél támogatását kihasználva fergeteges támadásokat fogunk vezetni az angyalföldi kapura.
Nem így történt, sőt a Vasas volt a kezdeményezőbb, mi pedig az adódó kevés helyzetecskéinket, létszámfölényes lehetőségeinket, érthetetlen módon még csak igazi helyzetig sem játszottuk ki. A beadásaink erőtlenek, gyengék voltak és rendre rossz helyre érkeztek. A mérkőzés egyetlen pozitívuma, természetesen a győzelem megszerzése mellett, számomra a becserélt, a héten villámmal leigazolt ex-Vasasos Simic bemutatkozása volt. Ügyes srác, látszott, hogy nincs gondban, ha nála van a labda, természetesen még nincs összeszokva a társakkal, de én látok benne fantáziát.

fotó: Kovács Támás MTI

Osztályzatok:

Jova 6 - Grúz 5, Balog 6, Klein 5 - Jovanovic 5, Busai 5, Lisztes 6 (Simic 6), Júnior 6 - Hakola 4(Józsi 5), Pölöskey 5, Kulcsár 5

Húsvét vasárnap Zalaegerszegre látogatunk, a gyakorlatilag biztos kieső, nyeretlen ZTE otthonába. Mondanom sem kell, hogy kötelező a győzelem, végtére is, kit szeretnénk megverni, ha az utolsó helyezettet sem tudjuk.
Bízzunk tehát abban, hogy a Nyuszi három bajnoki pontot hoz a kosarunkba. Nagy szükségünk lenne rá!

Csépányi Balázs