Ma 2024 március 19. József, Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.
972c2cb09d86873c05d8544f631b76f3.jpg

Mesebeli Afrika - 25 éve kínozza az embereket a gyilkos tó

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A kedves Olvasók közül hányan tudják, hogy miről is híres (vagyis inkább hírhedt) a kis kameruni tavacska, a Nyos-tó? Csak őszintén. Nem mai történet az igaz, de a jelenlegi helyzetet és a fejleményeket figyelembe véve elképzelhető, hogy hamarosan ismét visszakerülhet a térképre ez a kevesebb, mint kettő négyzetkilométeres krátertó.

A teljes képhez tudni kell a Nyos legfontosabb sajátosságát, mégpedig azt, hogy a tó az inaktív Oku vulkán oldalában fekszik, hatalmas mennyiségű megszilárdult láván, amelynek zárt üregeiből folyamatosan szén-dioxid szivárog a vízbe (remélem jól fogalmaztam, és a geológusok sem fogják a fejüket), ezáltal pedig az egész tó rendkívül telített szén-dioxiddal, főleg az alsóbb vízrétegeiben.

Ez egy rendkívüli természeti jelenség, még két hasonló tó van a világon, a Nyos-tótól nagyjából száz kilométerre fekvő Monoun-tó, és a sokkal ismertebb Kivu-tó Kelet-Afrikában. Általában a hatalmas szén-dioxid tartalom nem okoz gondot, és stabil a tó "szerkezete", de ha az alsóbb rétegekben túl nagy mennyiségű szén-dioxid gyülemlik fel, majd bármiféle apró földmozgás, vulkanikus esemény történik, akkor bekövetkezhet az, ami 1984-ben a Monoun-tónál, és 1986. augusztus 21.-én a Nyos-tónál történt. Egy hatalmas szén-dioxid kitörés.

Az előbbiről kevesebb feljegyzés van (pedig akkor is életét vesztette pár tucat ember), de az biztos, hogy 1986-ban majdnem két millió tonna szén-dioxid tört fel és a tó 20 kilométeres körzetében nagyjából 1700 embert és 3500 háziállatot ölt meg a hatalmas felhő, ami nagy sebességgel telítette fel a környező völgyeket és az azokban elhelyezkedő falvakat. Az 1700 halott mellett rengeteg sérültről is beszámoltak a hatóságok, akiknek a szén-dioxid, és a mellette feltörő hidrogén valamint kén okozott esetenként maradandó sérüléseket. A tó színe a kitörés után vörösre változott, köszönhetően az alsóbb, vasban gazdag rétegek felszínre törésének.

Nagyon szomorú és egyben hihetetlen történet, mint egy horrorfilm, amikor először találkoztam a Nyos-tó eme hatalmával, kellett egy kis idő, míg képes voltam elképzelni egy ilyen "gyilkos felhőt". Bár a szén-dioxid jóval kevésbé veszélyes gáz, mint a szén-monoxid, ugyanúgy színtelen és kis koncentrációban szagtalan, és ha a szervezetben szintje eléri a 10%-ot, az áldozat álmában is könnyen megfullad. Ez történt a Nyos-tó környéki falvak lakóival is, a legtöbb túlélő azért maradt életben, mert felébredt arra a hanghatásra, amikor nagy bugyborékolás kíséretében a gáz a tóból a felszínre tört. A borzalmas tragédia hatására a környékbeli falvak lakói éveken át azt vallották, hogy ördögi démonok rohanták le a békésen alvó falusiakat és ölték meg őket nyomok nélkül.

A helyzet hatására a kormány sürgősen elkezdte keresni a megoldást a Nyos problémájára, külföldi szakértők érkeztek a térségbe, akik méréseik után arra jutottak, hogy a szén-dioxid mennyisége miatt nagyjából 20-25 évente hasonló kitörésre számítani lehet, hacsak nem előzik meg előbb a tragédiát. A francia szakemberek 5 gáztalanító berendezés felállítását javasolták, ezek működését 1992-ben a Monoun-tóban, 1995-ben pedig a Nyos-tóban mutatták be, de végül utóbbiban mindössze egyetlen berendezést építettek fel 2001-ben, a tó közepén, teljes egészében amerikai forrásokból. A "gáztalanító" tulajdonképpen egy egyszerű, önműködő vízpumpa, amely a tó legmélyéről szívja fel a szén-dioxidban gazdag vizet, majd a nyomáscsökkenés újra és újra elindítja a folyamatot. A Monoun tavon is jól működik a projekt, nagyjából 1-2 év múlva szinte teljesen gázmentessé válik az a tavacska, míg a Nyos teljes gáztalanításához további pumpákra lenne szükség, amelyekre viszont a kameruni kormánynak nincs pénze. Nemrégiben nyújtottak be kérelmet az Európai Unióhoz, hogy finanszírozási forrást találjanak a projekt kibővítéséhez.

Ma tehát a Nyos-tó közepén csak egy folyamatosan működő "szökőkút" jelzi azt, hogy ez nem csak egy csodálatos természeti képződmény, de az emberek életében az a nap örök nyomokat hagyott. Az egykori túlélők és gyermekeik nagy része a területtől távol, 7 nekik létrehozott táborban éldegél és várja a napot, amikor végre visszatérhetnek falvaikba. Ahol most már élnek mások is, az ország szinte teljes területéről érkeztek ide telepesek, akiket főleg a rendkívül termékeny föld vezérelt ide. Az 1986-ban történt esemény óta még mindig nem sikerült megvalósítani a Nyos-terület reintegrációját, azaz gazdasági és társadalmi helyreállítását, ráadásul az erre irányuló több millió eurós program aláírása is csak 2007 elején történt meg.

Ez a program utak, iskolák, főiskola, ivókutak, piacok, kórházak létrehozását tartalmazza teljes elektromos és adminisztratív ellátással együtt. De a legfontosabb, hogy a reintegrációs program a Nyos-tó teljes gáztalanítását is magában foglalja, de tekintélyes összeget különítettek el a napjainkban egyre égetőbb másik problémára is, ami a tó teljes elszabadulását is okozhatja. Ugyanis a tavat tulajdonképpen megszilárdult lávafal tartja a vulkán oldalában és vizsgálatok szerint ez a természetes gát kezdi megadni magát. Ha pedig megadja magát, akkor teljes egészében eláraszthatja a vulkán lábánál fekvő völgyeket és a benne álló falvakat, amelyekben szabadúszó telepesek élnek a mai nap is. A 2005-ben elvégzett első vizsgálat három évre becsülte azt az időtartamot, amíg a láva megadja magát, szerencsére még most, 2009-ben is tartja magát, de sajnos egyre több és több apró repedés és rés jelentkezett a természetes támfalon. Eddig semmiféle konkrét megállapodás nem született valamiféle megoldásra, javaslatok vannak (a víz elvezetése, a természetes gát megerősítése stb.), de sajnos még semmi konkrétum.

És akkor még ott van a Kivu-tó problémája is. A Nyos-tónál kétezerszer nagyobb óriást is többször megvizsgálták már a ‘86-os tragédia óta, és kutatók arra jutottak, hogy akár már ebben az évszázadban bekövetkezhet ott is egy óriási, a Nyosnál sok százszor nagyobb robbanás. Persze, ez csak elmélet, de a tó közelében fekszik a működő Nyiragongo vulkán, amelynek egy komolyabb kitörése akár végzetes folyamatokat is beindíthat.

Visszatérve a Nyos-tó problémájához, a helyzet egyáltalán nem csak az én találmányom, 2008 augusztusában az ENSZ külön projektet hozott létre a megoldásra, amely projekt keretében végre szeretnék megvalósítani további "gáztalanító" pumpák telepítését a tóba, továbbá a helyiek megfelelő tájékoztatását a fentebb említett reintegrációs folyamatról.

És végül a happy end: 2008. december 31.-én, stílusosan a tó partján tartott sajtótájékoztatójában az ENSZ projektjének vezetője elmondta, hogy két "gáztalanító" pumpát már megrendeltek Franciaországból, a források is rendelkezésre állnak, továbbá a kitelepítettek hét táborában is elkezdődött egy szervezési, tervezési folyamat a hamarosan remélhetőleg bekövetkező "hazatérésre". De hiába is térhetnek végre vissza majd a falvaikba az egykori lakók 23 év után, a kultúrájukban, gondolkodásmódjukban bekövetkezett változásokat már soha semmi nem változtathatja meg, mert a hatalmas tömegsírok emléke örökké fog kísérteni.

]]>www.mindennapiafrika.info]]> - A Flag Polgári Műhely partnere 

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (30) Életmód (1) Történelem (17) Mozaik (83) Tv fotel (65) Nézőpont (1) Irodalmi kávéház (536) Jobbegyenes (2772) Gazdaság (701) Tereb (146) Flag gondolja (36) Nagyvilág (1309) Politika (1582) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (308) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (7479) Kultúra (6) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Egészség (50) Belföld (10) Szépségápolás (15) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (168)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>