Ma 2020 november 28. Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz.
223f5479140238ad61742749e71a18b2.jpg

Ötvenhárom magyar film: hétfőn indul a sorozat - A búzamezőktől a recski táborig

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Jeles magyar filmekből álló sorozat indul az Uránia moziban, a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére. A filmklub ötletéről Fekete Györgyöt, a köztestület elnökét kérdezte a Magyar Hírlap.

Hétfőn indul a Magyar Művészeti Akadémia és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös, nyolc tematikus egységbe rendezett filmklubsorozata, mint arról már beszámoltunk, 53 magyar film címmel.

Az elmúlt évtizedek jelentős magyar alkotásaiból válogató összeállításról Fekete György, az akadémia elnöke lapunknak úgy fogalmazott: mivel a fiatalok könyveket kicsit nehezebben vesznek elő, remélik, hogy ezzel a sorozattal őket is meg tudják szólítani, nem csak az idősebb korosztályt. Az elnök hozzátette: ahogy a román újhullám esetében történt, úgy hazánkban is ideje lenne több, a társadalmi problémákra reflektáló filmet készíteni.

– Hogyan alakult ki a lista az ötvenhárom magyar filmről, amelyeket levetítenek?

– A Magyar Művészeti Akadémia film- és fotótagozata készített egy sok-sok alkotást tartalmazó listát. Ezt a tagság széles körében megszavaztatták, és az ötvenhárom legtöbb voksot kapó film került be a filmklub összeállításába. Eredetileg ötvenkettőt akartak, mivel ennyi hét van egy évben, de szavazategyenlőség miatt plusz egy alkotás is bekerült. Azután ezeket a több évtizedet átölelő filmeket nyolc kategóriába sorolták esztéták segítségével: a most induló első sorozat a Szőts István nyomában elnevezést kapta, elsőként a rendező Ének a búzamezőkről című filmjét vetítjük – annak emlékére, hogy hetven éve a Velencei Filmfesztiválon fődíjat nyert az Emberek a havason című filmje. A második sorozat pedig, januártól, a paraszti élet és a szolgasors témájával foglalkozik. Később többek között az egyéni sorsokat, a könnyedebb, vidám hangulatokat, valamint a történelmi eseményeket bemutató filmek következnek. Ez utóbbiaknál például Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza Recsk filmje is szerepel majd az összeállításban.

– Miért pont az Uránia mozi?

– Nagyon jó helyen, a belváros egyik fókuszában van az épület, ruhatárral, étteremmel és szalonnal. Így találkozni is lehet a meghívott alkotókkal, esztétákkal, akikkel beszélgetések zajlanak majd a moziteremben. A központi helyszín és ez az egyfajta interaktivitás, reményeink szerint megszólítja a fiatalokat is. Mert jó volna, ha ők is szembesülnének azzal, hogy a magyar filmnek nagyszerű múltja van, illetve különleges a nyelvezete és nézőpontja.

– És a jelenben mi a helyzet? Úgy tűnik, a román újhullám a társadalmi kérdéseket boncolgató, nagyszerű és nemzetközi sikereket arató alkotásaival elhúzott mellettünk.

– Kétségtelen: hazánk társadalmi problémái igen sok témát adhatnának, így csak remélni tudom, hogy előbb-utóbb felfut a magyar filmgyártás. És nemcsak a mozikban futó, hanem a tévébe szánt alkotásoké is. Fontos lenne, hiszen az utóbbi években is készült néhány film, amely döbbenetesen belecsattant az életünkbe. És megint a fiatalság: könyveket már kicsit nehezen vesznek elő, a filmhez azonban könnyebben eljutnak, mert az tömörebben fogalmaz.

– Ez a filmklub afféle „alulról jövő” kezdeményezés volt az akadémián. Elnökként, kicsit kívülről nézve, hogyan látja a létrejöttét?

– Az akadémia nyolc tagozata viszonylag önállóan munkálkodik. Ha az egyiktől ilyen életképes, messzire mutató kezdeményezés elindult, és gyorsan az elnökség elé kerülhetett, nagyszerű dolog. Ugyanis a filmes és fotós tagozat az adminisztratív munkát is elvégezte, a háttérmunkát, a szervezést, egyeztetéseket is ők intézték.

– Hogyan áll a Magyar Művészeti Akadémia székhelyeként kijelölt pesti Vígadó rekonstrukciója?

– Folyik a műemléki felújítás, nagyon nagy munka, sokáig tart kibontani az elmúlt évtizedek rétegeit. Az épület mintegy kétharmada már tulajdonképpen készen van, két-három emelet akár fogadhatná is a közönséget és a dolgozókat, de egy ilyen felújítás sajátosságaiból adódik, hogy amíg a liftek, a ruhatár, illetve a freskók, díszítések restaurálása nincs készen, nem adhatjuk át az épületet. A tervek szerint jövő nyáron, esetleg az ősszel fogadhat majd közönséget, miután felszerelték hangosítással, fénytechnikával, bútorokkal. Mindennek a koncepciója, költségvetése megvan, az akadémia idei büdzséjében a rendelkezésre álló forrás is. Remélhetőleg a jövő évi keretünk is marad az elképzelések szerint.


Az ötvenhárom magyar film

Részletes program 2012. decemberig

1. Szőts István nyomában – Filmklubvezető: Pintér Judit filmesztéta
November 5. Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947) – Premier előtt (tv-film). Vendég: Bicskei Zoltán filmrendező
November 12. Szőts István dokumentumfilm-összeállítás: Kövek, várak, emberek (1955) – Pályatársak Szőts Istvánról. Vendég: Kányádi Sándor költő
November 19. Ranódy László: Árvácska (1976). Vendég: Tóth Erzsébet költő
November 26. Makk Károly: Ház a sziklák alatt (1958). Vendég: Makk Károly filmrendező
December 3. Kósa Ferenc: Tízezer nap (1965). Vendég: Kósa Ferenc filmrendező
December 10. Sára Sándor: 80 huszár (1979). Vendég: Kiss Anna költő
December 17. Gaál István: Sodrásban (1963). Vendég: Keserü Katalin művészettörténész

Előzetes 2013 januárjától 2014 tavaszáig

2. Paraszti élet – szolgasors
Fábri Zoltán: Magyarok (1977)
Bán Frigyes: Talpalatnyi föld (1950)
Fábri Zoltán: Körhinta (1953)
Kósa Ferenc: Tízezer nap (1965)
Fábri Zoltán: Húsz óra (1965)
Fehér Imre: Bakaruhában (1957)
Fábri Zoltán: Édes Anna (1958)
Nádasdy Kálmán–Ranódy László: Ludas Matyi (1948)

3. Egyén és hatalom
Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956)
Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét (1976)
Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák (1967)
Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965)
Szabó István: Mephisto I-II. (1981)
Szabó István: Redl ezredes I-II. (1984)
Lugossy László: Szirmok, virágok, koszorúk (1984)
Gábor Pál: Angi Vera (1978)

4. Könnyedebb hangnemben
Székely István: Hyppolit, a lakáj (1932)
Makk Károly: Liliomfi (1954)
Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966)
Sándor Pál: Régi idők focija (1973)
Keleti Márton: A tizedes meg a többiek (1965)
Bacsó Péter: A tanú (1969)
Bacsó Péter: Te rongyos élet (1983)

5. A lélek útjain
Bódy Gábor: Psyché I-II. (1980)
Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)
Huszárik Zoltán: Csontváry (1979)
Makk Károly: Ház a sziklák alatt (1958)
Makk Károly: Szerelem (1970)
Gaál István: Holt vidék (1971)
Szász János: Woyczek (1993)

6. Retusálás nélkül
Bódy Gábor: Amerikai anzix (1975)
Zolnai Pál: Fotográfia (1972)
Dárday István: Jutalomutazás (1974)
Dárday István–Szalai Györgyi: Filmregény (1977)
Gyarmathy Lívia: Ismeri a szandi mandit? (1969)
Jeles András: A kis Valentino (1979)
Tarr Béla: Sátántangó (1994)

7. Magántörténelem
Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1988)
Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek (1982)
Jancsó Miklós: Oldás és kötés (1963)
Gaál István: Sodrásban (1963)
Sára Sándor: Feldobott kő (1968)
Bereményi Géza: Eldorádó (1988)
Gothár Péter: Megáll az idő (1981)

8. A történelem viharában
Kovács András: Hideg napok (1966)
Fábri Zoltán: Két félidő a pokolban (1961)
Radványi Géza: Valahol Európában (1947)
Kovács András: A ménesgazda (1978)
Gulyás Gyula–Gulyás János: Törvénysértés nélkül (1988)
Sára Sándor: Magyar nők a Gulagon I-II. (1992)
Gyarmathy Lívia–Böszörményi Géza: Recsk 1950-53, avagy egy kényszermunkatábor története I-II. (1988).

magyarhirlap.hu - ]]>Zsiray-Rummer Zoltán]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Jobbegyenes (1907) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Történelem (14) Mozaik (83) Vetítő (37) Mozi világ (440) Kultúra (6) Sport (729) Belföld (5) Nagyvilág (1452) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (655) Tereb (140) Egészség (50) Mondom a magamét (4937) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Flag gondolja (33) Heti lámpás (246) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (492) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>