Ma 2020 augusztus 13. Ipoly napja van. Holnap Marcell napja lesz.
aee7386bf60c088a10e6bdc4ed5412d3.jpg

A kelta kultúrkörből a moziba

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A kelta kultúrából eredő halloween a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, amelyet minden évben október 31-én, mindenszentek előestéjén ünnepelnek, ma már nem csak az angolszász országokban.

A jelenség néhány éve, miként egész Európában, hazánkban is megvetette a lábát, rengeteg szórakozóhely szervez október végén halloween-bulikat, a Hősök terén pedig évek óta megrendezik a Töklámpás fesztivált. Ennek apropóján emlékezünk meg John Carpenter 1978-as, mára kultfilmmé lett mozijáról, amely az ünnep alatt játszódik.

Annak, hogy egy mű filmtörténeti jelentőségű alkotássá váljon, az eredetiség soha nem volt feltétele. John Carpenter 1978-ban bemutatott Halloween című mozija, bár szinte semmilyen téren nem mutatott újat, elindította a horrorfilm egyik legjelentősebb alműfaját, a slashert a népszerűség útján.

A slasher filmnek nincsen meghatározott definíciója, a zsánerbe tartozó művek közös tulajdonsága, hogy adott egy általában maszkot viselő gyilkos, aki többségében fiatalok között szedi áldozatait. Az ide tartozó filmek történetei általában hihetetlenül egyszerűek, nem foglalkoznak mélyreha­tóan sem a gyilkosok, sem az áldozatok lélektanával, a karakterek kétdimenziósak, és általában egy-egy sztereotip csoportba tartoznak. A Halloween története néhány szóval összefoglalható: egy kilencéves fiú halloween éjszakáján megöli nővérét, aki éppen barátjával szeretkezett, majd elmegyógyintézetbe kerül.

Tizenöt évvel később, megszökve onnan visszatér szülővárosába, és válogatás nélkül elkezdi öldökölni a fiatalokat. A hangsúly, mint általában a műfajba tartozó filmeknél, a gyilkos karakterén van, annak ötletességén és hatásosságán áll vagy bukik a produkció sikere. Michael Myers mindenféle érzelmet nélkülöz, körülhatárolható motivá­ciója, indítéka nincsen. Leginkább egy természeti erőhöz hasonló: megfékezhetetlen, néma és sebezhetetlen.

Nem véletlen, hogy a stúdiók fantáziát láttak műfajban: mint a Halloween történetéből kiderül, ezek a filmek nem igényelnek komoly és komplex forgatókönyvet, olcsón előállíthatók, és ha egyik-másik darab az átlagosnál sikeresebb lett, a műfaj jellegéből fakadóan a folytatások végeláthatatlan sorára nyílt lehetőség. A zsáner súlyának érzékeltetéséhez elég két adatot említeni: 1981-ben az összes amerikai film hatvan százaléka slasher volt, és a Variety információja szerint az év ötven legnagyobb bevételét termelő film kereken fele tartozott a műfajba.

A Halloween nem megalkotója volt a slasher műfajának, csupán későbbi előtörésének indikátora. Érdemes visszamennünk egészen Hitchcockig, ha a zsáner eredetét szeretnénk megvizsgálni. A Psycho, illetve a vele egy évben bemutatott brit Kamerales már részleteiben hasonlított a slasher műfajára, az olasz Mario Bava Blood And Black Lace című giallója pedig már egyértelmű előképe volt a zsánernek. A Halloween előtt négy évvel készült Fekete karácsony volt az első prototípusa a műfajnak, amelyet Tobe Hooper A texasi láncfűrészes című mozija követett.

John Carpenter fillérekből készült alkotása azonban váratlanul hatalmas sikert aratott, és kora legnagyobb bevételt hozó független filmjeként lépett elő. Az amerikai stúdiók az alkotás népszerűsége miatt ontani kezdték magukból a hasonló műveket. Így vagy úgy, de bizonyos módon mindegyikre hatást gyakorolt, egyfajta kiindulópontot jelentett a Halloween. Carpenter filmje felállította a zsáner szabályait, karaktertípusai, környezete, fordulatai valamint stílusa újra és újra visszaköszönnek a horrorfilmekben. Mindamellett a tinédzserfilmek 80-as évekbeli felfutását is részben ennek az alkotásnak köszönhetjük. Nem utolsósorban pedig sztárt csinált az addig ismeretlen, magyar származású Jamie Lee Curtisből, aki a következő évtizedben több slasherben is visszatért (Terror Train, Prom Night). Mint minden filmes zsáner, később ez is kitermelt néhány emlékezetes alkotást (Rémálom az Elm utcában, Sleepaway Camp) és megszámlálhatatlanul sok közepes és borzalmas művet. A legnagyobb sikert talán a Péntek 13 című film aratta, amelynek húsz év alatt kilenc folytatása is készült.

Érdekes, hogy míg a műfajra a nagymértékű erőszak jellemző, a Halloweenre szinte teljesen vértelen, sokkal inkább a feszültségfokozásra helyezi a hangsúlyt. Az őszi, baljóslatú táj, a néhol fel-fel bukkanó, de eleinte csak csendben leselkedő, kertek alatt ólálkodó Michael Myers játéka és Carpenter saját maga szerezte zseniális zongoratémája fokozatosan építi a vészjósló hangulatot, az események azonban csak a vége felé „indulnak be”. Bár az atmoszférateremtés tanítanivaló, a hosszú várakoztatásnak köszönhetően a maga korában nagyon izgalmasnak számító film ma már kissé elavultnak hat, hiszen jelentősen megnövekedett azóta a befogadói ingerküszöb.

John Carpenternek egyébként messze nem a Halloween a legjobban sikerült műve. Csak példaként említve: a 13-as rendőrőrs ostroma, a Menekülés New Yorkból vagy A dolog ma is ugyanolyan élvezetes, mint a maga korában. Nem vitás, a Halloween felett eljárt az idő, a műfajra gyakorolt hatása azonban a mai napig érezhető.

Mint a sikeres műveket általában, a Halloweent sem kerülte el a folytatások tömege. Hét epizód készült a sorozathoz, mely után egy borzalmas remake és annak egy még szörnyűbb második része következett. Említésre méltó még a hetedik rész: a műfaj kilencvenes évek végi, a Sikoly és a Tudom mit tettél tavaly nyáron széria hihetetlen sikere nyomán alakult reneszánszában készült – ez a legszórakoztatóbb és technikailag legprofibb epizód a folytatások közül. Jövő ilyenkor pedig érkezik a legújabb rész, természetesen a kor divatjának megfelelően, 3D-ben.

Német Dániel, magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Sport (729) Politika (1571) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Mondom a magamét (4719) Jobbegyenes (1817) Belföld (5) Történelem (14) Flag gondolja (33) Nagyvilág (1451) Tereb (140) Életmód (1) Gazdaság (652) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (243) Autómánia (61) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (489) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>