Milyen az, amikor már szó szerint a kutya sem veszi komolyan az embert? Emmanuel Macron tegnap ezt heves pironkodás közepette tapasztalta a saját bőrén. Kedves jószága ugyanis élt véleménnyilvánítási jogával: nemes egyszerűséggel lepisilte a Elysee palota kandallóját, ahol épp – állítólag – roppant fontos belvárosi fejlesztési ügyekről tárgyalt minisztereivel.

Furcsa dolog a demokrácia. Terjesztésére napjainkban előszeretettel használnak elcsépeltebbnél elcsépeltebb kliséket, felhasználva kiskutyát, kisgyereket, idilli családi mosolygást.

Ahol lehetőség szerint még kifejtik azt is, hogy a “szép, új világ” nem csak a papa-mama-gyerekek-kutyák-macskák modellt jelenthetik, hanem a végtelenül együttérző, migránsokat és LMBTQ családmodellt képviselő békés, mindenkit keblére ölelő európaiságot is.

Tegyék ezt kedvükre!

Nem tudom, Önök hogy vannak ezzel, nálam már kicsit túlcsúszott a rózsaszín gejl, amit mindannyiunkkal be akarnak nyalatni. Igen, roppant szép, hogy Macron kutyája menhelyről befogadott, s lám, milyen karakán! No, demokratikus értelemben persze nem okvetlenül szalonképes, de hát a szegény, szerencsétlen, hontalan jószág honnan is ismerhetné az etikettet?!

Bocsánatos bűn, csak mosolyogni szabad rajta!

Persze, az Elnök Úr mosolya nem volt bántóan őszinte. Jó dolog a szabad vélemény spontán kifejtése, minden magára valamit adó sajtó ennek tamtamját veri, de hát azért ezt így szemtől szembe… 
Mert igen, sok dolgot el lehet nézni annak, aki még nem nagyon tudja, hol is van. Ez arrafelé nem csak javallott, de leginkább kötelező. Minden következménye ellenére.

Ráadásul azért ott van az évszázados sunnyogás is, hogy azok a bizonyos gyarmatok bizony némi angol, francia, ilyen-olyan basáskodást azért nem kicsit szenvedtek meg. De mi, a XXI. század fiai emelt fejjel fogadjuk őket, hogy végre méltó társként “magunkhoz emelhessük” embertársainkat.

Ugye Önök is látják ennek a megközelítésnek undorító gőgjét?

Azt pedig hagyjuk is, hogy úgy “mellesleg” hány – papír szerint – “volt” leigázott ország fizet még mindig, és mennyi sarcot a szépre sminkeltnek álcázott “szabadságáért”… Emmanuel Macron ezekkel a számokkal tökéletesen tisztában van. S mivel ez kínos kérdés, nem is hagyja, hogy beszéljenek róla. Arról sem, hogy országában a “meg nem értett vendégek” a saját népe kárára terjesztik és élik meg kultúrájukat, és úgy mindent, amit kedvük tartja. 
Nem, ezt említeni sem szabad, hiszen a legjobb védekezés a támadás!

Verik a mellüket a “nagy, demokratikus” országok, hogy “nálunk minden rendben van, sőt, Ti vagytok a kirekesztő nacionalista disznók, ha nem követitek a példánkat”! 
Arról ugye szó sem eshet – amúgy sajtószabadságilag – hogy távolról is, szabad szemmel is jól látszik, hogy nagyon nincs minden rendben.

Igen, tudom, elhangzott ez már sokszor és sok helyen. 
Valóban, lehet, a “kutyaugatás nem hallatszik az égbe”.

Hátha a kutyapisit jobban megértik…

Fotó: tass.ru

Máté T. Gyula - ]]>http://matete.pestisracok.hu]]>