Ma 2021 április 12. Gyula napja van. Holnap Ida napja lesz.
Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (1. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (1. rész)

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Hogyan lett a volt kormányfő egy történelmi bukást követően újra a baloldal vezetője?

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után általános volt a vélemény, hogy Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása befejeződött. Tizenöt évvel később ugyanez a Gyurcsány Ferenc a legerősebb ellenzéki formáció vezetője, a baloldali kényszerkoalíció legbefolyásosabb személyisége, az ő döntésén és stratégiáján múlik, hogyan és kikkel fusson neki az ellenzék a jövőre esedékes országgyűlési választásoknak. Lapunk cikksorozatában arra vállalkozott, hogy magyarázatot találjon arra, miképpen történhetett meg mindez. Kutatómunkánk során arra jutottunk, hogy ehhez négy dologra bizonyosan szüksége volt Gyurcsány Ferencnek: politikusi adottságokra, a mozgalmi múltból gyökerező hálózatépítési gyakorlatra, kapcsolatrendszerre, az anyagi függetlenség megteremtésére és nem utolsósorban egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapatra. Az első részben főként a fiatal, első millióit megszerző Gyurcsány Ferenc ténykedéseiből szemezgetünk, aki mellett már ekkor ott volt Szilvásy György és Bajnai Gordon.

Gyurcsány Ferenc húszéves korában lépett be a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (KISZ), a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezetébe.

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán technika–biológia szakon kezdte meg tanulmányait. A KISZ egyetemi bizottságának a tagja lett, elsősorban rendezvények és diákprogramok szervezésében vett részt. Még ugyanebben az évben, ősszel az egyetem KISZ-titkárává választják.

Következett a városi KISZ-bizottság, ahol négy évig titkár, majd ]]>kilép az országos politika színpadára]]>. 1988-ban Budapesten a KISZ KB főiskolai tanácsa elnökévé választják, 1989 elejétől pedig a KISZ KB egyik titkára.

Ekkor, a nyolcvanas évek végén felgyorsultak az események, a pártállam számára vészes sebességgel következett a rendszerváltás. 1989 áprilisában ült össze a szervezet XII. kongresszusa, Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának köszöntője szerint azzal a céllal, hogy – az MTI korabeli tudósítása szerint – „a résztvevők egy ifjúságpárti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek”.

Az észak-koreai szál

Az 1980-as évek végén a formálódó sajtónyilvánosságban komoly vita zajlott az Észak-Koreában megrendezendő nyári Világifjúsági Találkozóról (VIT) és annak költségeiről. A Fidesz a phenjani kiruccanás ellen volt. Gyurcsány még KISZ-vezérként kiállt a részvétel és annak közpénzből való finanszírozása mellett. A Reform című lap 1989. április 21-i számának nyilatkozva úgy érvelt, „a phenjani út nem gondtalan üdülés, hanem igenis politikai misszió”. Hozzátette: „negyvenmillió a jelenlegi előirányzat. (Ez mai áron nagyjából 800 millió forint – a szerk.) Tudjuk, hogy a közvélemény nehezen érti meg, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben ennyit ad ki a VIT-re a költségvetés. Vannak azonban olyan befektetések, amelyeknek nem mérhető a közvetlen hozadéka. Ilyen például a művészet, s általában a kultúra. Megítélésünk szerint ebbe a kategóriába tartozik részvételünk a nemzetközi fórumokon.” A KISZ-vezér arra is felhívta a figyelmet: „Nem lehet azonban cél, hogy miközben Magyarország fokozatosan nyit Dél-Korea felé, elsorvassza kapcsolatait a KDNK-val!”

A KISZ-ben a megújulást névváltoztatással is jelezni akarták, elhagyták a névből a kommunistát, a szocialistát és a baloldalit is, és lett Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz). Nagy Imre utolsó első titkár viszont maradt, ő lett a Demisz elnöke. Sokan jelölték volna Gyurcsányt is, de ő ]]>végül csak alelnök lett]]>. A kongresszus előtt viszont, többek között Bajnai Gordonnal és Szilvásy Györggyel együtt, nyílt levélben sürgette egy új baloldali szövetség létrehozását. Bajnai ekkor egy ]]>Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű mozgalom]]> ügyvivője, Szilvásy pedig a KISZ szóvivője volt.

Havi húszezer

Gyurcsány alig két hónap múltán megvált az alelnöki pozíciótól, arra hivatkozva, hogy „az elitek önmagukkal és a hatalommal vannak elfoglalva, miközben a nyomorúság egyre nagyobb. A reformer nem menekül, a reformer szembenéz” – ]]>kommentálta]]> egyes szám harmadik személyben saját lemondását 1989 júniusában.

Azzal, hogy otthagyta a Demiszt, Gyurcsány látszólag a semmibe ugrott. Elbukta havi bruttó 30 ezer forintos javadalmazását – az akkori átlagfizetés durván háromszorosát –, de a még KISZ-esként kapott két és fél szobás lakását megtartotta. Már ekkor jelezte: létrehoz egy saját szervezetet, Új Nemzedék néven. A Népszabadság akkori beszámolója szerint az új mozgalmat a zsámbéki főiskolán néhány tucat fiatal alapította meg, bejelentve, hogy az országgyűlési választásokon is el akarnak indulni. Az Origó cikke szerint a mozgalom létrehozásának gondolata Bajnai Gordon 30 négyzetméteres, Bakáts utcai garzonjában merült fel, ahol hajnalig zajlottak „világmegváltó tanácskozások” Gyurcsánnyal és másokkal, például Schiffer Andrással.

Az új mozgalom mögött hirtelenjében megjelent szponzorként egy Váltó Kft. nevű cég, amely havi bruttó húszezres fizetést adott Gyurcsánynak. A hivatalos magyarázatok szerint azért, mert fiatal és innovatív volt, ez pedig megért ennyit. A Váltó tulajdonosa szintén a KISZ egyik vezére, Juhász András volt, akinek a neve a korabeli sajtóban a Dreher-palota állami vagyonkörből való kijátszása miatt is előkerült. A férfi az 1980-as évek végén szerte az országban cégeket alapított. Az egyik cégének tranzakciója miatt csődbűntett és más bűncselekmények miatt vádat emeltek ellene. Ez volt a türjei Épfu ügye, amire hamarosan visszatérünk.
A Demisz hamar eljelentéktelenedett, de arra még volt ideje, hogy megszabaduljon a vagyonától.

Az új nemzedék

A csillebérci úttörőtábort 1989 júniusának végén – az állami tulajdon önkényes elajándékozási lehetőségének megszűnése előtt pár nappal – a Magyar Úttörőszövetségnek ajándékozták. (Az erről szóló szerződést, amelynek annak idején a „biztonság kedvéért” született egy KISZ-es és egy demiszes változata is, 2004-ben semmisítette meg a Fővárosi Bíróság. A történetben közvetett módon érintett volt a KISZ-vagyon átmentésében az egyik fő felelősnek tartott Varju László, aki ma már a DK politikusa.) Néhány nap leforgása alatt passzolták el a KISZ KB Duna-parti székházát 950 millió forintért a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A Demiszhez került továbbá az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalat. Előbbit hagyták kimúlni, utóbbi pedig 1998-ban az Autó Danubia Kft.-nél kötött ki – olvasható a HVG korábbi összeállításában.

És most ugorjunk kicsit előre az időben! A Gyurcsányékat fizető Váltó tulajdonosa, Juhász 1990-ben Zalaegerszegen létrehoz egy céget, amely később megveszi a Zala megyében található Türje községben az Épfut (Építőipari és Fuvarozási Vállalat). Az Épfu az adásvétel előtt csődöt jelent. Az adásvétel után egyezség születik a hitelezőkkel, ebből azonban semmi sem teljesül. Mint kiderült, a cég fizetőképtelensége nem szűnt meg, sőt apportként előbb a telephelye, majd minden mozgatható berendezése, anyaga, eszköze és követelése a Váltó Kft.-be vándorol. Ráadásul az Épfu „üzemszervező, szaktanácsadó szolgáltatást” is rendel a Váltótól több tíz millió forintért, a pénzt ki is fizetik, és még az áfát is visszaigénylik. Az ügyészség ezért csődbűntett és más bűncselekmények miatt vádat emel a Váltó tulajdonosa ellen. Mindez azért is érdekes, mert a csődbűntett eszköze a tanácsadás volt, Gyurcsányt pedig hasonló tevékenységért fizette a Váltó. Bizonyára az is a véletlen műve, hogy éppen abban a hónapban, amikor Gyurcsányék önálló mozgalomalapításba fognak, 1989 júliusában Türjén megalakítják az Épfu Ifjúsági Szervezetet.

A korábbi KISZ-es, demiszes elvtársak zokon vehették, hogy Gyurcsány önállósodni akar. A korabeli sajtó ugyanis meglepő terjedelemben és gyakorisággal foglalkozott azzal, hogy Gyurcsány nem adta vissza a KISZ-vezetőként kapott két és fél szobás tanácsi lakását, és hogy ilyen jól fizeti a Váltó. Gyurcsány sokat várhatott az Új Nemzedéktől, mert az akkori köztelevíziónak nyilatkozva azt mondta – szintén harmadik személyben szólva önmagáról –: „ha Gyurcsány Ferenc veszít, akkor azt hiszem, félre kell állnia”. Azt is kinyilvánította, hogy az állampárttól, az MSZMP-től nem akar elhatárolódni, és meg akarja tartani párttagságát.
Az Új Nemzedék – akárcsak az MSZMP – hamarosan megszűnt. Gyurcsány ekkoriban személyes válságba került, és bukását azzal magyarázta, hogy nem állt ki elég határozottan az ellenzékiek, így a Fidesz jogos követelései mellett.

A volt miniszterelnök életrajzában az ezután következő hónapok eléggé zavarosak. A Debreczeni József-féle könyvből úgy tűnik, mintha ő is csak egy egyszerű munkanélküli lett volna a rendszerváltás idején. Holott kevés munkanélküli rendelkezhetett akkoriban olyan mozgalmármúlttal, szervezőkészséggel és kapcsolatrendszerrel, mint ő. Azt nem tudni, hogy a Váltóval való kapcsolat hogyan és miért szűnt meg. Mindenesetre 1989 decemberében Gyurcsány már tudja, hogy a következő hónaptól ismét lesz fizetése. Debreczeni szerint „mindebben a véletlen és régi ismerőse van a segítségére: Kerékgyártó István”. Neki köszönhetően kerül a befuccsolt mozgalmárkodás után a Creditum Kft.-hez.

Az első közös munkahely

Gyurcsány és Bajnai között ez újabb kapcsolódási pont. A Creditumot ugyanis többek mellett Komlós János, az ismert ávós, humorista fia, valamint Bajnai Gordon apja alapítja meg, egy évvel Nagy Imre újratemetése előtt, a társasági és átalakulási törvények megszületése pillanatában, a privatizáció legelején. A ]]>Heti Válasz Bajnai családot bemutató cikke]]> szerint a Creditum alapítói körében ott volt az akkori állam – az Általános Vállalkozási Bank, a Kisvállalkozási Bank és egy takarékszövetkezet révén –, a cég pedig rögvest jogot kapott arra, hogy külföldieknek tanácsadó szolgáltatást nyújtson, fő profilja a privatizációs tanácsadás lett. Gyurcsánynak ez az új állás szélesítette ki a horizontot. A HVG 1996-os cikke szerint ennek révén vált az Állami Vagyonügynökség képviselőjévé több cégben és lett a balatonaligai volt pártüdülő privatizációjának előkészítésében konzulens.

A Creditum volt Bajnai Gordon ]]>első munkahelye]]>, és együtt dolgozhatott Gyurcsánnyal. Az lett volna természetes, ha Bajnai ajánlja be – az apján keresztül – a céghez Gyurcsányt, elvégre akkoriban együtt is fociztak. A hivatalos életrajz szerint azonban „mindketten úgy emlékeznek, hogy csak hónapokkal Gyurcsány alkalmazása után találkoztak ismét a Creditumban”.

Két évre rá Gyurcsány ismét önállósodik, saját céget alapít, az Altust, ahová Bajnait is hívja, de ő inkább a Wallishoz szegődik. Az akkori, nyilvános dokumentumok szerint az Altus 60 százalékának Gyurcsány, 40 százalékának pedig volt mozgalmi társa, a Szegedről indult Molnár Attila a tulajdonosa. A HVG 1996-os cikke szerint azonban az alaptőke több mint egynegyedét a cég által vezető tanácsadóként foglalkoztatott két személy, a Taurus Gumiipari Vállalat egykori két nagyágyúja jegyezte. (A „részstróman” bevonására azért lehetett szükség, mert a befolyásos pártállami személyiségeket így lehetett a cégben elbújtatni.) Segítőtársként ekkor felbukkan Kiss Elemér neve, a környezetvédelmi tárca kevéssel azelőtt elbocsátott közigazgatási államtitkára, aki egészen a Horn-kormány megalakulásáig az Altusnak dolgozott.

Összefoglalva az eddigieket: Gyurcsány, a bukott kommunista pártállam egyik országos ifjúsági szervezetének vezetője saját mozgalmat hoz létre, ahol egy később csődbűntett miatt elítélt, volt KISZ-es vállalkozó pénzeli. Majd hirtelen munkanélküli lesz, KISZ-vezérként kapott lakását megtartva. Rövid idő múlva a hálózat a szárnyai alá nyúl, privatizációs tanácsadóként alkalmazzák. Néhány év múlva pedig saját céget hoz létre, ismét csak a pártállam befolyásos személyiségeivel. Vagyis az állampárti hálózat átmentette a gazdaságba a kapcsolatait, külföldiekkel is bizniszel, amiből a fiatal Gyurcsány és Bajnai is hasznot húz.

Szilvásy segítő keze

Gyurcsány az Altus megalapításakor is számíthatott a hálózat segítségére. Az Apró család előtt első számú szövetségese Szilvásy György, aki az utolsó pártállami kabinetben miniszterhelyettes volt, a rendszerváltó Antall-kormány pedig helyettes államtitkárnak nevezte ki. Gyurcsány és Szilvásy már a KISZ-ben is jól ismerte egymást, a KISZ egyetemi és főiskolai bizottságának elnöki székében ugyanis Szilvásy került volna sorra, de megbeszélték, hogy mivel „Feri már annyira feljött”, a kedvéért visszalép. Kettejük között kapcsolódási pontot jelent Szilvásy egykori KISZ-es beosztottja, Rákosi Ferenc, aki később Gyurcsány miniszterelnöki stábjában is helyet kap. Rákosi egyébként kvázi megfigyelőként, esetleg az állampárti belügy tájékoztatására jelen volt a Fidesz alapításakor is – derül ki Pünkösti Árpád 1999-ben a Népszabadságban ]]>közzétett]]> „Szeplőtelen fogantatás 2.” című írásából. Pünkösti Rákosit az Altus vezető tanácsadójaként említi. Szilvásy és Rákosi szoros kapcsolatát mutatja, hogy később párosban még teniszkupát is nyertek a Miniszterelnöki Hivatal által üzemeltetett Tabáni Teniszcentrumban.

Az Altus kezdeti időszakára esik két vitatott ingatlanügylet, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás. Az Altus cége 1994 januárjában szerezte meg a két ingatlant, sajátos konstrukciójú bérleti, illetve lízingszerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. Szilvásynak kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben. A már említett Debreczeni-könyv szerint nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett. Ráadásul a felesége ez idő tájt már az Altusnál dolgozott „válságmenedzserként”. Az összefonódást a két érintett, Gyurcsány és Szilvásy is cáfolni próbálta.

Sőt, előbbi a HVG-nek 1993-ban úgy emlékezett vissza, „tök véletlen volt”, hogy a balatonaligai pártüdülő eladása kapcsán egy tárgyaláson találkoztak. „Természetesen örültünk egymásnak, mert az mindig jó, ha lehet valakit ismerni” – emlékezett vissza Debreczeninek Gyurcsány.

Jó bizony. Itt pedig a szereplők már régóta és nagyon is jól ismerték egymást. A pártállam idején, a privatizáció legelején a jól értesült régi kommunisták létrehoznak egy vagyonátmentő hálózatot, amelynél Gyurcsány és Bajnai is munkába áll. Szilvásy felelt a rendszerváltást követően az államigazgatásban a volt pártingatlanok értékesítéséért. Szilvásy embere megbízást ad a Creditumnak az aligai üdülő eladására, aminek lebonyolítását Szilvásy régi KISZ-es ismerőse, Gyurcsány intézi. Mindeközben az aligai üdülő igazgatója az állampárt egykori instruktora, az ő felesége a szállodaigazgató, egykori párttitkár a gazdasági igazgató, pártközponti ember az üzemeltetési igazgató.

Iroda a Mehben

Nem ez volt az egyetlen közös biznisz abban az időben. Gyurcsány cége készített tanulmánytervet a Miniszterelnöki Hivatalnak a Magyar Televízió székházáról, valamint dolgozott a kormányzati negyed előkészítésén, a Sándor-palota kormányzati hasznosítása kapcsán. Cége, az Altus – az alapítást követően alig egy évvel – már a Miniszterelnöki Hivatal (Meh) épületében bérel irodát. Abban az épületben, ahol a Szalay utcai ingatlanról és az őszödi üdülő eladásáról szóló privatizációs kiírások készülnek, amely közbeszerzéseken Gyurcsány cége fut be. Hiába a nyilvános meghirdetés, Gyurcsány nyilvánvalóan információs előnyben lehetett a többi, lehetséges érdeklődővel szemben. A közös érdekeket mutatja Szilvásy későbbi karrierje is, aki állami alkalmazottként 1998-ig azt a cégbirodalmat bízta meg, amelynél 1998-ban elhelyezkedett, és ahonnan 2002-ben ismét visszatért az államigazgatásba.

Bár Gyurcsány a fent említett módszernek köszönhetően már 1994 előtt is felhalmozott vagyont, és sikerrel használta fel az ifjúkommunista mozgalmi múltból származó szervezőképességét és kapcsolatrendszerét, főként Szilvásy György segítségét, még közel sem volt az a privatizációs nagyágyú, mint amilyenné az Apró családba való befogadtatásával vált. Ezt illusztrálja a Gép- és Technológiaszerelő Rt. 1994-es ]]>magánosítása, amely csúfos kudarcnak bizonyult]]>. A céget jócskán áron alul szerezték meg, a következő évben azonban meg kellett szüntetni a tevékenységét és kirúgni a dolgozókat. Erre így emlékezett vissza Gyurcsány: „mert bizony az embereket el kell bocsátani. A társaság eszközeit értékesíteni kell, és menteni, ami menthető. Megmenteni legalább annyit, amennyivel bele lehet vágni a következő üzletbe”.

Folytatjuk…

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (657) Rejtőzködő magyarország (171) Titkok és talányok (12) Flag gondolja (33) Egészség (50) Belföld (6) Tereb (140) Politika (1578) Sport (729) Életmód (1) Nagyvilág (1454) Mozi világ (440) Autómánia (61) Vetítő (37) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (505) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (5219) Kultúra (6) Tv fotel (65) Történelem (14) Jobbegyenes (2003) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Heti lámpás (254)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>