Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
4fe560a63cf2c4b6d75abed0183700ea.jpg

Ezek megőrültek! - Tarlós és a biblia

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Budapest főpolgármestere kiakadt azon, hogy egykori szocialista képviselőtársa a Zsoltárok Könyvéből idézett neki: „Boldog, aki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr” (41,2).

Mivel ő hisz az Úrban, gondolom, mélységesen ízléstelennek tartja, hogy holmi istentelen (elvégre mi mások lehetnének!) baloldaliak az ő „keresztényien” antiszociális és szegényellenes hajléktalanpolitikáját bibliai/ószövetségi idézetekkel fikázzák. Annál is inkább, mivel ő is olvassa a Bibliát. Igaz, nem annyira az Ószövetséget, sokkal inkább az Újszövetséget. Akik tehát ezen a vonalon zsidózással vádolják, tévednek. A teológiai kérdésekben minden bizonnyal Dr. Semjén Zsolttal konzultáló főpolgármester ugyanis tudja, hogy a zsidóságnak nincsen Ószövetsége; az csak a keresztényeknek van. Kezdetben nekik sem volt, mert számukra csak az Írások léteztek, beleértve a Zsoltárok Könyvét is.

De miután a nagyegyházi vonal a 2. században sikeresen ellenállt ]]>Markionnak]]>, aki nem akart zsidó írásokat, lassan-lassan kialakult a keresztény Biblia, Ó- és Újszövetséggel. Az ókeresztény szerzők azonban sohasem tekintették mellékesnek vagy másodlagosnak az ószövetségi könyveket, ahogy azt az első századokban keletkezett könyvtárnyi kommentár beszédesen bizonyítja. Vajon markionita lenne Tarlós István? Ha javasolhatom: ]]>olvassa a prófétákat]]>! Nem másért, hanem azért, mert Isten többnyire a szegények (vagyis a gyengék, elnyomottak, kisemmizettek) érdekében szólal meg, őket veszi védelmébe a felfuvalkodott és gőgös hatalmasokkal szemben. „Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak.” (Iz 61,1)

Tarlós szavaiban a kódolt zsidózás máshol van. Mivel vallási és teológiai „kulturáltságával” le akarta nyűgözni, hengerelni a hallgatóságát, ezért a fölényes kioktatást választotta: ötletszerűen kiollózni idézeteket, és rosszul alkalmazni őket, ez „farizeus magatartás”. „Így jár az – nyilatkozta magabiztosan – aki egy darabig bérmálkozik.”

Tarlós István az ismereteit természetesen újszövetségi olvasmányaiból meríti. Ott ugyanis Jézus és a korai Krisztus-hívő zsidók legádázabb ellenfelei a farizeusok. Hogy kik is ők valójában, az már messze túlmutat a főpolgármester érdeklődésén. Pedig érdemes lenne kicsikét neki is haladni a korral meg a modernebb teológiával. Lehet, hogy a „nemzeti-keresztény” politikai garnitúrára is ráférne némi kötelező hittan (heti két alkalommal egy évig). A mai ]]>katolikus álláspont]]> szerint ugyanis: „A farizeusok komoly vallási törekvései elismerést érdemelnek, sok tekintetben ők voltak az ósz-i kinyilatkoztatás letéteményesei és megőrzői. Jeruzsálem pusztulása után ők tartották fönn a zsidóságot és a zsidó kultuszt.”

Ami pedig a „darabig bérmálkozni” tarlósi gyöngyszemet illeti, ennek értelmezésébe bele se merek vágni. Ezt csak csodálni lehet, és minél előbb gránitba vésni a Székesfőváros legnagyobb dicsőségére. Ennyi mindenképpen jár Budapest lángelméjű főpolgármesterének!

Tarlós beszédének azonban voltak más, figyelemreméltó elemei is, amelyek elkerülték a média figyelmét. Ilyen például az, hogy az aluljáróban élő szerencsétlenek olyan problémát jelentenek, amelyet kezelni kell. Nem megoldani; kezelni. A lázári alapigazságot („akinek nincs semmije, annyit is ér”) lefordítva: van-e egyszerűbb megoldás a törvényi erővel megvalósított „eltakarításnál”? Akik pedig demagóg és kezelhetetlen ötletekkel jönnek elő (pl. lakáskiutalás), azok tulajdonképpen civil szervezeteknek álcázott anarchisták (értsd: kommunisták) – ráadásul „manipulált közvélemény kutatási eredményekkel” hozakodnak elő „ismeretlen nevű kutatóktól”. Nem lehet, hogy saját tábora gyakorlatának ismeretében Tarlós úr elszólta magát?

Végezetül, a Bibliát ötletszerűen ollózgató „farizeusként”, mindenképpen egy jézusi igét ajánlok a főpolgármester figyelmébe: „Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. (Mt 25, 32-40).


A cikk szerzője (sic!) - Jakab Attila, teológus

]]>http://www.galamuscsoport.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1582) Vetítő (30) Irodalmi kávéház (537) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (310) Kultúra (6) Belföld (10) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Sport (729) Mozi világ (440) Nézőpont (1) Nagyvilág (1309) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (17) Flag gondolja (36) Egészség (50) Jobbegyenes (2778) Rejtőzködő magyarország (168) Mondom a magamét (7501) Gazdaság (702) Életmód (1) Autómánia (61) Tereb (146)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>