„A magyar kormány csak azért tiltakozik az elképzelés ellen, miszerint a jogállamiság az EU jogrendjében érvényesíthető norma legyen, mert attól tart, hogy az EU felfüggeszti az uniós támogatások folyósítását azon a tagországok részére, amelyek szisztematikusan megsértik ezt a normát” – olvasható három európai politikával és nemzetközi joggal foglalkozó professzor a euronews-on megjelent közös ]]>véleménycikkében]]>, amelyről az index is ]]>beszámolt]]>.

A magyar portál, és az eredeti cikk írói is több helyen hangsúlyozzák az egyetemi tanárok státuszát és szakterületeit, ezzel próbálva alátámasztani a vélemény hitelességét, mintegy szakvéleményként, elemzésként feltüntetve az írást.

A cikk egyébként Varga Judit a napokban megjelent, „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” című ]]>publicisztikájára]]> reagál, amelyben az igazságügyminiszter annak apropóján írt, hogy Belgium és Németország javasolta, hogy az EU rendszeres szakértői felülvizsgálati mechanizmust hozzon létre a jogállamiságot illető ügyekben és az Európai Bizottság valamint néhány tagállam jogállamisági feltételekhez kötné az uniós támogatásokra vonatkozó döntéseket. Az EB bejelentette, hogy jogállamiság felülvizsgálati ciklust vezet be a tagországi fejlemények ellenőrzése érdekében és Magyarország valamint Lengyelország ellen megindították a 7. cikkely szerinti eljárást.

Varga hangsúlyozta, hogy az Európában egyre divatosabbá váló „jogállamiság” kifejezést már nem egy alkotmányos elvként, hanem egyre inkább, politikai fegyverként használják, ez pedig végül teljesen hiteltelenné teszi azt általános, közös értékként.
Varga Judit úgy véli, a jogállamiság nem egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer és az ezzel kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor általános keretek kialakítása helyett sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira.

A miniszter cikkére reagáló, „A tények és a propaganda szétválasztása a jogállamisággal kapcsolatban” című írásban R. Daniel Kelemen, Laurent Pech és Alberto Alemanno professzorok azt írják, Varga Judit „szándékosan félretájékoztatja” az európai közvéleményt. 

Úgy vélik, a jogállamiság igenis közmegegyezésen alapuló, általánosan alkalmazható kritériumrendszer, és az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság által egyértelműen meghatározott fogalom. Szerintük a jogállamiság feltételrendszere szükséges az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez, hogy „a kleptokratikus kormányokat megakadályozzák abban, hogy jogellenesen használják fel az uniós adófizetők pénzét”.

„A valódi probléma, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mondana az uniós támogatásokra” – fogalmaznak.

A professzorok mondandójának értelmezéséhez nem árt megnézni kik is a szerzők valójában.

]]>R. Daniel Kelemen]]> New Jersey-i a Rutgers University európai politikával foglalkozó Jean Monnet tanszéke vezetője. Elsősorban politikatudománnyal és jogi elemzésekkel foglalkozik, leginkább az Európai Uniós ügyeket illetően. 2018-ban a Jogtudományi Intézetben tartott előadást „Europe's Authoritarian Equilibrium” címmel. 

Korábban Kim Lane Scheppele-vel közös cikke jelent meg „Hogyan állíthatjuk meg az autokrácia finanszírozását az EU-ben” címmel a Verfassungsblogon, de írt a lengyel jogállamiságról is „A lengyel bíráskodás elleni támadások. Engedi-e az EU Lengyelországnak, hogy a demokráciából a választási autokratizmussá váljon, ahogyan ezt tette Magyarország esetében?”

]]>Laurent Pech]]> a londoni Middlesex University professzora, a közelmúltban foglalkozott a Bizottság jogállamisági mechanizmusával foglalkozott egy Verfassungsblogon megjelent cikkben: „The Commission's Rule of Law Blueprint for Action: A Missed Opportunity to Fully Confront Legal Hooliganism”

Pech is részt vett a holland parlament európai ügyek bizottságának ]]>vitáján]]>, amely a magyar és a lengyel jogállamiságról szólt. Kim Scheppele-vel közös publikációt közölt az illiberalizmusról, „Az Illiberalizmuson belül: a jogállamiság visszaesése az EU-ben” címmel.

]]>Alberto Alemanno]]> a HEC Paris európai uniós tanszékének vezetője, akinek több CEU-s oktatóval közös cikke jelent meg a dezinformáció és a jogállamiság kapcsolatáról „A dezinformáció és propaganda hatása a jogállamiság funkcionalitására az EU-ban és tagállamaiban” címmel. Ezzel kapcsolatban tanulmányt is készített az unió LIBE bizottsága megrendelésére, amely az EP honlapján is megtalálható.

 A véleménycikket jegyző professzorok évek óta különböző platformokon támadják Magyarországot és a magyar kormányt. Közösen írtak ]]>nyílt levelet]]> 2018-ban a CEU és az európai értékek védelmében. Mindhármuknak szoros kapcsolata van Kim Scheppelevel, a Princeton University szociológiaprofesszorával, aki a Horn Gyula által vezetett MSZP-SZDSZ kormány idején az Alkotmánybíróság kutatója és a parlament Alkotmány-előkészítő bizottságának szaktanácsadója volt. Scheppele a CEU gender studies MA szakirányának alapítója. Az Orbán-kormányok egyik legfőbb bírálója, aki szerint a magyar kormány az Alaptörvény megalkotásával „alkotmányellenes alkotmányt” hozott létre.

Írta: ]]>Pálfy Dániel Ábel]]>

]]>www.mandiner.hu]]>