Ma 2020 január 21. Ágnes napja van. Holnap Vince, Artúr napja lesz.
Bocsánat, Magyarország!

Bocsánat, Magyarország!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Belátásra, önkéntes visszavonulásra várni azonban – Vonát ismerve – illúzió.

A Jobbik tavasz óta elő-előkerülő béruniós javaslatát figyelve mind gyakrabban a büntető törvénykönyv szándékos emberölésre vonatkozó tényállása jut eszembe. Annak is néhány minősített esete. Ugyanis a lelkeket is lehet szándékosan gyilkolászni, de még mennyire! Előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas célból, különös kegyetlenséggel. S mivel a Jobbik a bérunióval közel négy és félmillió munkavállaló lelki békéjét veszélyezteti, így a ’több emberen’ minősítés is többszörösen megállja a helyét.

A Simicska plakáthelyein virító, impresszum hiányában hivatalosan beazonosíthatatlan, de mindenki számára nyilvánvalóan a Jobbikhoz köthető plakátok ugyanis arra biztatják az embereket, hogy van remény rövid időn belül az európai béreket elérni. „Európával az európai bérekért” – mondja a szöveg. Ez a jobb életre vágyó magyaroknak nem azt jelenti, hogy az „Egyenlő munkáért, egyenlő bért” jelszót - amit Vona hangoztat- majd valamikor sohanapján fogjuk elérni. Azt sugallja, hogy már holnap. De legalábbis záros határidőn belül. Azaz záros határidőn belül annyi lesz a magyarok fizetése, mint a németeké, osztrákoké, franciáké. Hiszen a Jobbik szerint a fizetések ezt a szintet egy-kettőre nem fogják elérni.

A béremelkedések azonban a valóságban csak úgy történhetnek, ahogy a kormány belefogott ebbe a sziszifuszi munkába. Fokozatosan, az ország teherbíró képességének növekedésével arányosan.

Itt található a Jobbik féle aljasság legsötétebb pontja. A párt azért emlegeti az európai béreket, mert tudja, hogy óriási a társadalomban irántuk a vágy. S az ebből származó politikai hasznot a Jobbik már a mostani választásokon be akarja söpörni gyarapodó szavazatok formájában, miközben az „apróbetűs szövegben” maga is elismeri, hogy európai bérekről Magyarországon egyelőre szó sincs. Az „apróbetűsből” néhány mondat. Vona: „Természetesen nem arra gondoltunk a béruniós kezdeményezésünk elindításakor, hogy egyik napról a másikra változik a magyar bérhelyzet brüsszeli bürokraták kinyilatkoztatására. (…) A mi konkrét kezdeményezésünk nem arról szól, hogy az Európai Unió küldjön ide több pénzt. Hanem arról, hogy alakítsuk úgy át az Európai Unió működését, kohéziós politikáját, gazdaságpolitikáját, hogy abban a keretrendszerben végre a kelet-közép európai régió gazdasága, vállalkozásai is hatékonyan részt tudjanak venni, be tudjanak kapcsolódni. Az elmúlt 13 év tapasztalata, amióta az unióban vagyunk az, hogy ez nem sikerült. Ez nemcsak azért van, mert van egy versenyhátránya ennek a régiónak, hanem úgy tűnik, hogy van egy rendszerhiba. Az Európai Unió struktúrája nem teszi lehetővé, hogy ez a régió fölzárkózzon, elinduljon felfelé. Mi azt szeretnénk, hogy az Európai Unió úgy működne, hogy ez megtörténhessen. Erről szól ez a kezdeményezés.”

Itt van tehát a nyilvánvaló hazugság beismerése. S ami ennél még gusztustalanabb, hogy nincs szó benne az Európai Bizottság határozatának azon részéről, amivel engedélyezte a jobbik számára az aláírásgyűjtést. Azt ugyanis mindenre engedélyezte, csak éppen a bérunióra nem. Mint Lattmann Tamás nemzetközi jogász erre határozottan rámutatott: az 1. cikk 2. bekezdése nagyon világosan kimondja, hogy ez a kezdeményezés és a támogató aláírások sok mindenre vonatkozhatnak, kivéve a bért. Lattmann szerint ez csak egy ügyes trükk a Jobbik részéről. Hozzátette: „És mivel a végén nem lesz belőle semmi, majd az lesz a kommunikációs mondás, hogy az EU elgáncsolta, pedig milyen csodálatos volt.”

Ebből is látszik, hogy a Jobbik nem más, mint a nyereségvágyból szándékosan sértegetők pártja. Indulásánál kapásból megsértette a zsidókat, a cigányokat, legutóbb a nyugdíjasokat, tavasz óta pedig a munkavállalók millióit sértegeti. Megsértette tehát lényegében az egész országot.

A zsidóktól, a cigányoktól már bocsánatot kért, a nyugdíjasoktól, a munkavállalóktól azonban még nem. Pedig nagyon itt lenne az ideje.

Bocsánat, Magyarország! – mondhatná Vona, s leléphetne pártjával együtt a politikai porondról. Ilyen aljas, hazug, visszaesően lélekgyilkos társaság ugyanis méltatlan a magyarokhoz, semmi szükség rá.

Belátásra, önkéntes visszavonulásra várni azonban – Vonát ismerve – illúzió.

A választóknak kell őket elküldeni a balfenékre.

]]>http://leander.blogstar.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (42) Életmód (1) Tereb (139) Mondom a magamét (4245) Szépségápolás (15) Kultúra (4) Autómánia (61) Gazdaság (634) Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1443) Egészség (50) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Politika (1571) Jobbegyenes (1669) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (476) Heti lámpás (227) Történelem (13) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>