Ma 2019 december 15. Valér napja van. Holnap Etelka, Aletta napja lesz.
f92ea74a6346fca14417a41308b28b95.jpg

Kitekintő - A siker jövője

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Clinton amerikai elnök rokonszenves és sikeres munkaügyi minisztere 1997-ben váratlanul azért köszönt le felelős posztjáról, mert több időt kívánt tölteni a családjával.

Legújabb könyvében válaszol az őt ért bírálatokra, és azt mondja, hogy az 1970-es évek elejétől kialakult új gazdaságban gyökeresen máshogy élünk és dolgozunk. Az új technológiák, mint amilyen a szilíciumlapocska, a számítógép és az internet, az innovációk forradalmát indították el, és még csak az elején járunk, ahogy az ipari forradalom találmányai is egy évszázad alatt fokozatosan hódították meg a világot. Az 1930-as évek elején Keynes azt jósolta, hogy az angolok 2030-ban nyolcszor lesznek gazdagabbak, és csak 15 órát dolgoznak majd: ezzel szemben az átlag amerikai és angol ma többet dolgozik, mint húsz évvel ezelőtt. Egy átlag amerikai ma 2000 órát dolgozik egy évben, 350 órával többet, mint egy átlagos európai, sőt többet, mint a legendásan szorgalmas japánok. Míg a franciák munkaideje két évtized alatt 1800 óráról 1600 órára csökkent, addig az amerikaiak ma két héttel dolgoznak többet, mint húsz évvel ezelőtt, tehát évtizedenként egy héttel nőtt a fizetett munkával töltött idő. Még meghökkentőbb, hogy egy átlagos gyermekes és kétkeresős amerikai család ma hét héttel (!) dolgozik többet, mint két évtizede, ami annak köszönhető, hogy a korábban otthon maradt nők tömegesen munkába álltak. Míg 1980-ban az amerikai nők csak 40 százaléka vállalt fizetett munkát, addig 2000-ben már 70 százalékuk, tehát a nők tömeges munkába állása áll az új protestáns etika mögött. Ráadásul a korábban is legendás amerikai költözési és munkahelyváltási hajlam is felerősödött: évente minden hatodik amerikai költözik új otthonba, 3 százalék más államba, tehát zömében államon belül választanak új lakóhelyet. Minden ötödik amerikai évente új munkahelyet talál, és a tízéves gyermekek 40 százaléka már más iskolába jár, mint ahol tanulni kezdett. Miért alakul így az amerikaiak élete, miért dolgoznak egyre többet, és miért váltanak egyre többen és gyorsabban munkahelyet és lakóhelyet?

Mindennek az új gazdaság az oka, amelyben egyre könnyebb jobb lehetőséghez jutni, legyen az új munka, új otthon, új termék és szolgáltatás, technika vagy bármi más. Az emberi természet már olyan - különösen az amerikai bevándorlóké -, hogy állandóan keresi a jobbat, a gyorsabbat, az olcsóbbat: szeretnénk az élet minél több területén minél többször jobbat elérni, mint korábban. A számítógép, internet és a többi technikai újdonság megkönnyíti, hogy egyre jobb lehetőségekhez jussunk, de mindenki erre törekszik, tehát a verseny is egyre élesebb lesz. Az amerikaiak egyre többet költenek egészségre, szórakozásra, oktatásra, vonzó külcsínre, pénzügyi biztonságra és a család jólétére, mert a növekvő jövedelemből az alapélelmiszerekre és ruházkodásra fordított összegen felül több költhető el, mint korábban.

A technológiai forradalom megnyitotta új lehetőségekért folyó egyre ádázabb verseny széttöri a korábbi biztonságos és kiszámítható világot. Nagyjából az 1970-es évekig az amerikai gazdaságot alapvetően a tömegtermelés jellemezte: megbízható termékek, stabil piacon, jó nagy tömegben ömlöttek ki a nagy gyárakból. A munkahelyek biztosak voltak, kiszámíthatóan nőtt a bér, a munka nem követelt nagy erőfeszítést, a szakszervezetek miatt a kiugró teljesítményeket és a felsővezetőket kevésbé jutalmazták. Ezzel szemben a mostani új gazdaságban vége van a stabil munkahelynek és a folyamatos foglalkoztatásnak, egyre nagyobb erőfeszítést kell tenni a jobb teljesítményért, a gazdaság 24 órában és hét napon keresztül folyamatosan zakatol, a korábbi 8 óra és öt nap helyett, és egyre nagyobbak a jövedelemkülönbségek. 1990 és 2000 között egy felsővezető éves jövedelme 1,8 millió dollárról 12 millióra emelkedett, ez egyben 420-szor több, mint egy átlagos amerikai munkás fizetése. (Az ókori görög filozófusok ember és ember között négyszeres vagyoni és jövedelemkülönbséget tartottak helyesnek.)

Senki előtt nem lehet kétséges, hogy ami ma Amerikában történik, néhány év múlva itt is általános lesz. A történelem új nagy hulláma - a felfedezések, az imperializmus, az ipari forradalom és a tömegtermelés kora után - a fantasztikus üzletek kora, ami már nálunk is kopogtat. Európa igen sok területen máshogy működik, mint Amerika, de a globalizációnak nevezett amerikanizálódás ereje óriási, így egyre több európai fal omlik majd le az új gazdaság ostroma előtt. Robert Reich amellett érvel, hogy mérsékelni kell az új gazdaság társadalmi hatásait, különösen a vagyoni és jövedelmi olló erős nyílását. Az új gazdaságban mindenhol új csere történik: a biztonságot nagyobb lehetőségekre, az időt pénzre, a barátokat és a családot egyre több munkára, a közösséggel és közügyekkel való törődést az önmagunk érdekeire való összpontosítással cseréljük fel. Egyre keményebben dolgozunk, hogy jól éljünk. Azt mondja, hogy ennek óriási az ára, mert miközben fanatikusan hajszoljuk az egyre nagyobb üzleteket az élet minden területén, lemaradunk az életünkről. Azt sugallja, hogy az amerikaiak egyre többet dolgoznak és egyre kevesebbet élnek. Magyarország ma több rokon vonást mutat Amerikával, mint az Európai Unió gazdag országai, mert mi is hajlandóak vagyunk nagyon sokat dolgozni, hogy jobban éljünk. Nem is tehetünk mást, de fogadjuk meg Reich tanácsát: a munka mellett létezik család, barátság, közösség és sok minden más.

(Robert B. Reich: The Future of Success, Working and Living in the New Economy, Vintage Books, New York, 2002)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1440) Gasztronómia (539) Heti lámpás (221) Tereb (138) Életmód (1) Mondom a magamét (4155) Tv fotel (65) Kultúra (4) Politika (1571) Mozaik (42) Történelem (13) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (474) Vetítő (37) Jobbegyenes (1652) Gazdaság (633) Mozi világ (440) Sport (729) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>