Ma 2019 december 10. Judit napja van. Holnap Árpád napja lesz.
d79e9e19a7c72ddd1448542712d25964.jpg

Boros Imre: Ha a bankok hiteleznek

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Hétköznapjaink manapság sorozatban az abszurditásokról szólnak. Legkirívóbb példaként éppen a bevándorlást említhetjük. Az Európai Uniónak világosak a kodifikált szabályai.

Határait azok léphetik át, akik rendelkeznek a megfelelő dokumentumokkal, útlevéllel és a beengedést jóváhagyó vízummal. Ők is jól kijelölt helyeken (határpontokon) jelezhetik belépési szándékukat. A rend fenntarthatóságáról komoly intézményrendszer, az úgynevezett shengeni megállapodás rendelkezik, amely a közösség határain lévő országokat kötelezi a szabályok betartatására. Ehhez komoly eszközrendszer és források állnak rendelkezésre. S mégis, mit látunk? Jön mindenki, ahogy lát, zöldhatáron, árkon-bokron keresztül.
Jönnek tízezrével. Akik a shengeni elveket komolyan veszik és betartatják az érkezőkkel, a leghevesebb kritikákat kapják az uniótól, bőséges negatív élű címkézéssel. Bőven vannak abszurditások a gazdasági együttműködésben is.

A közgazdasági abszurditások közül is nehéz a választás, mégis kiemelkedik a hivatali vágyakozás, hogy a bankok végre kezdjenek hitelezni, növeljék a gazdálkodó egységeknek a kihelyezett pénzek volumenét. Valóban, klasszikus esetben a hitel bővíti a növekedést, a pótlólagos jövedelem előállításának esélyét, és növeli a jólétet. Tanulmányokra és évszázados tapasztalatokra hivatkozva csak csodálkozni lehet a helyzeten, hogy a bankok vonakodnak növelni hiteleik nagyságrendjét, őket erre „ösztönözni” kell, mégpedig költségvetési források feláldozásával. Hát nem abból élnek a bankok, hogy betéteket gyűjtenek és azokból hiteleket helyeznek ki, vállalják az ügyfelek kockázatát? Ha nem ezt teszik, akkor mi a fenéből élnek? – így hangozhat az álnaiv kérdés. Az abszurditás tekervényes gondolati csapdáiból csak úgy lehet kikecmeregni, ha a kérdést történeti síkon vizsgáljuk, s a diktatúrából a piacgazdaságba való átmenetet banki szempontból elemezzük.

Tény, bár kevéssé közismert, hogy az átmenet első éveiben (1989–1994-ben) a bankrendszer hitelei nem a klasszikus banki szabályok szerint folytak. A folyósítások a hazai, akkor még zömében állami tulajdonú bankokban egyrészt szolgálták a jól kiválasztott körök gazdagodását a bankok kárára, másrészt a mesterségesen konstruált állami elszámoltatási (számviteli) szabályok el is leplezték ezeket a veszteségeket. Amikor a valóságos elszámolás világos számviteli elvek szerint megtörtént (1993), ahelyett, hogy az ilyen típusú illegális vagyontranszfereket a jog eszközeivel az állam visszakövetelte volna, éppen ellenkezőleg, a jog eszközeit is részben mellőző módon kormányzati segédlettel a károkat az adófizetőkre zúdította.

A lépést elnevezték bankkonszolidációnak. A hazai bankrendszeren végrehajtott következő manőver (privatizáció) pedig arról szólt, hogy az adófizetőket megterhelő gigantikus tőkejuttatással életképessé tett bankokat – tulajdonképpen ugyancsak állami akarattal – grátisz a külföldi tulajdonosoknak juttatták. Egy új, külföldi tulajdonosi kör üzleti filozófiája is világosan kirajzolódott. (Noha a kanonizált közgazdasági közbeszéd erről soha nem szólt, aki ezeket a tételeket hangoztatta, porba sújtó minősítésekre számíthatott) Ennek első tételeként a fő cél a származási országból való, hazánkba történő növekvő számú ügyfelek banki ügyei­nek gondozása lett. Második lépésben következett kartellbe állva a hazai betétesek hozamainak leszorítása. Majd következett – harmadik tételként – a csak kockázatmentes, magas hozamú belpiaci kihelyezési területek felkutatása.

Ebbe a célrendszerbe valóban nem fért bele a hazai kisebb-nagyobb vállalkozások munkaigényes és valóban nagyobb kockázatot tartalmazó pátyolgatása, hiszen az éves bónuszok alapját képező tőkemegtérülést rontotta volna. Ami a hivatali vágyakozást illeti, lényegében ma sem állunk sokkal jobban.

Az állami segédlettel a bankok puskacsöve elé terelt, évtizedig gigantikus hasznot hozó, devizaalapúnak mondott üzletek megszűntek, elmúlt az államkötvények horribilis hozamszintje is, tehát véget ért az aranykor. Néhány külföldi tulajdonú bank le is húzta a redőnyt, és távozott. Helyettük megjelentek az állami szereplők. Ez potenciális lehetőség a változásra, de nem minden. Egyik napról a másikra a legjobb indulat mellett sem „tanulták meg” a kis- és középvállalati szektort. Ma még nincsenek azon a szinten, hogy egy, mindkét felet egyaránt kielégítő kihelyezési politika elkezdődhessen. A külföldi tulajdonúak pedig azt fújják, hogy nincs a hitelre igény. Ez nem teljesen alaptalan kijelentés, hiszen a devizahitelek nagyon sok, éppen a célcsoportba tartozó potenciális ügyfelet rettentettek el. (Más kérdés, hogy a kedv sem túl nagy a nagyobb kockázatú és kisebb profittal kecsegtető szektor feltárására, ezért inkább a kivárást választják.) A vállalkozásokat az is gyanakvással tölti el, hogy az állam is túlzottan erőlteti a hiteleket, még az uniós források egy részét is visszatérítendőként adná.

Úgy tűnik, hogy a több szempontból is az átalakulás (tulajdonosi, üzletfilozófiai) fázisában lévő bankrendszernek még nagy utat kell megtennie ahhoz, hogy a hitelezést ismét olyan tevékenységgé varázsolja, ami kölcsönösen szolgálja a gazdasági növekedés, az ügyfelek boldogulásának és a bankok profitabilitásának ügyét. Szükség lesz azonban az állam kockázatokat mérséklő segítségére is, legalábbis kezdetben.

Boros Imre - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (13) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Belföld (5) Mozi világ (440) Életmód (1) Tereb (138) Sport (729) Jobbegyenes (1649) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Heti lámpás (221) Mondom a magamét (4143) Tv fotel (65) Mozaik (42) Kultúra (4) Nagyvilág (1440) Irodalmi kávéház (474) Gazdaság (633) Flag gondolja (33) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>