Ma 2020 szeptember 25. Eufrozina, Kende napja van. Holnap Jusztina napja lesz.
4065291687b7c0ff19a0636ed5311523.jpg

Nagyító alatt: Az utolsó ház balra

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az utolsó ház balra (The Last House on the Left), minden idők egyik leghírhedtebb thrillerének remake-je az új generációnak is megmutatja, mire képes két átlagos ember, hogy bosszút álljon a gyermeküket megkínzó szociopatákon.

Ha gonosz emberek bántanák a szeretteidet, mi mindenre lennél képes, hogy bosszút állj értük? A feszültségkeltés nagymesterei, WES CRAVEN (Rémálom az Elm utcában, Sikoly- trilógia) és SEAN CUNNINGHAM (Péntek 13., House) új filmje azt az alkotást dolgozza fel, amely elindította Craven rendezői karrierjét, és évtizedeken át hatással volt az azt követő horrorfilmekre.

Mari (SARA PAXTON, Aquamarine) és barátnője, Paige (MARTHA MACISAAC, Superbad – avagy miért ciki a szex?) éppen csak megérkeznek Collingwoodék félreeső, tóparti házába, amikor elrabolja őket egy börtönből szökött pszichopata (GARRET DILLAHUNT, Nem vénnek való vidék) és bandája: a férfi elmebeteg barátnője, Sadie (RIKI LINDHOME, Elcserélt életek), szadista testvére, Francis (AARON PAUL, Breaking Bad tévésorozat) és tehetetlen fia, Justin (SPENCER TREAT CLARK, Gladiátor).

Marit a borzalmak után magára hagyják, és a lány egyetlen esélye a túlélésre az, ha sikerül visszajutnia szüleihez, Johnhoz és Emmához (TONY GOLDWYN, Az utolsó szamuráj, és MONICA POTTER, Fűrész). Szerencsétlenségére támadói is pont azon az egy helyen keresnek menedéket, ahol biztonságban lehetne. A lány családja azonban tudomást szerez a kegyetlenségekről, és tesznek róla, hogy a három idegen megbánja a napot, amikor betértek balra az utolsó házba.
A napjainkba átültetett feldolgozás rendezője a görög származású DENNIS ILIADIS, aki nemrég a tinédzserprostitúcióról szóló Hardcore című filmjével vívott ki elismerést és gerjesztett vitákat. A film harmadik producere Craven és Cunningham mellett Craven régről ismert munkatársa, MARIANNE MADDALENA (Sikoly-trilógia, Éjszakai járat).
 
A FORGATÁS ELŐZMÉNYEI
 
A kult klasszikus
 
A hetvenes évek elején javában dúlt a vietnami háború. Amerikai egyetemisták tömegei tiltakoztak ellene, és milliók vesztették el hitüket a világban, amikor minden este csak a borzalmas harcok képeit sugározták a tévékészülékek. Az amerikaiak saját hazájukban is igazságtalanságok áldozatainak érezték magukat. A fiatalság olyan sarkalatos ügyek megoldását sürgette, mint a nők és a melegek jogai. Ez a forradalmi hangulat jelent meg a filmkészítők új generációjának műveiben is.
Köztük volt Wes Craven és Sean Cunningham, akiknek új filmje meghatározóvá vált a modern thrillerek sorában. − Az utolsó ház… saját korának terméke volt − kezdi Craven. − Abban az időben minden szabályt kidobtunk az ablakon, és mindenki igyekezett kitörni a cenzúra fogságából. Az utolsó ház…-ban az erőszakot olyannak ábrázoltuk, amilyen szerintünk valójában, azzal a céllal, hogy megmutassuk a népszerű hollywoodi filmek sötét oldalát. Szántszándékkal felborítottuk a B-filmek minden konvencióját.
A filmkészítő − eredeti foglalkozása szerint egyetemi irodalomprofesszor − Ingmar Bergman Szűzforrás (Jungfrukällan) című filmjéből merített ihletet művéhez, amely a Töres dotter i Wänge című középkori svéd balladát dolgozza fel. Az utolsó ház gyökeresen különbözött a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején elterjedt „őrült tudósos” szörnyfilmektől.
Craven és Cunningham nem voltak benne biztosak, hogy alacsony költségvetésű, felkavaró témákat feldolgozó filmjük tetszik-e majd a közönségnek, de nem is ennek érdekében készítették el a thrillert. Saját bevallásuk szerint egyszerűen csak maga a mozifilm volt számukra a lényeg. Az utolsó ház… eredeti változatán egy mindössze tizenöt fős stáb dolgozott, és a költségvetés nem érte el a százezer dollárt. Annak érdekében, hogy minél több pénzt spóroljanak, a filmet nagyrészt a stáb tulajdonában álló házakban forgatták a connecticuti Westportban. Akkor még senki sem sejtette, hogy a produkció óriási sikereket ér majd el a mozipénztárakban, és forradalmasítja a modern thrillereket. A filmet a mozik után még évekig vetítették a kollégiumokban éjféli programként, és a fiatal horrorrajongók életének meghatározó élménye lett.
Roger Ebert, a Chicago Sun Times akkor még fiatal filmkritikusa így dicsérte Az utolsó ház…-at: „…nagyjából négyszer olyan jó, mint amire számítanál…azon ritka, kevéssé reklámozott filmek egyike, melyek nem csak pénzügyi szinten sikeresek, hanem annál sokkal többet érnek el.”
 
 
A FILM KÉSZÍTÉSÉRŐL
 
Visszatérés az utolsó házba
 
Több mint három évtizeddel később az eredeti film producereiben felvetődött az ötlet, hogy visszatérjenek Az utolsó házba. – Mivel az eredeti annyira minimális költségvetéssel készült, a történet számos részletét egyszerűen pénzügyi korlátok miatt nem tudtam kidolgozni – mondja Craven. – Szerencsére az új változat jóval jelentősebb összegből gazdálkodhatott, így nagyobb szabású produkciót valósíthattunk meg, és több időt és figyelmet szentelhettünk a forgatásnak.
            Craven és stábja tehetséges fiatal rendezőt kezdett keresni a 37 éves klasszikus újjáélesztéséhez. Egy év leforgása alatt a csapat és a Rogue Pictures munkatársai összesen csaknem száz különböző rendezővel beszéltek a munkáról. A film társproducere, Cody Zwieg akkor figyelt fel Dennis Iliadis görög rendező munkásságára, amikor megnézte Hardcore című filmjét, amely négy, napjaink Athénjában élő tizenéves prostituáltról szól. Zwieg a filmet Cunningham, Craven és az ő régről ismert producertársa, Marianne Maddalena figyelmébe ajánlotta, akiknek szintén tetszett, hogy a dráma provokatív, újszerű megvilágításban mutatta be a világ legősibb foglalkozását.
– Tisztában voltunk vele, hogy a remake csak úgy sikerülhet jól, ha megtaláljuk azt a személyt, aki képes erős karaktereket teremteni, és a durvább jelenetekkel is el tud bánni – magyarázza Zwieg. – Bár a Hardcore nem horrorfilm, teljesen hihető karaktereket mutatott meg borzalmas, valóságos helyzetekben.
Iliadis örömmel vállalta a munkát Cravennel. – Láttam Wes összes filmjét, és mindegyik nagyon tetszett – állítja a rendező, aki Az utolsó ház feldolgozásával mutatkozott be Amerikában. – Ez a film archetipikus, ősi történetet mesél el, nagyszerű kiindulópontot teremtve ezzel. Célom az volt, hogy megőrizzem Wes filmjének sokkoló elemeit és hatásosságát, míg a történetet a magam módján dolgoztam ki.
A produkciós csapat Adam Alleca és Carl Ellsworth forgatókönyvírókat bízta meg a film új változatának megírásával Craven eredeti forgatókönyvének felhasználásával. – Ez egy klasszikus film arról, hogy a jó győzedelmeskedik a gonosz felett – mondja Ellsworth, aki az Éjszakai járatban dolgozott korábban Cravennel és nagyon örült, hogy ismét együttműködhet a rendezővel. – Thrillert akartam belőle csinálni. Rendkívüli körülmények közé cseppenő normális, hétköznapi emberekről szól, és ennél extrémebb már nem is lehetne a sztori.
Iliadis izgatottan látott hozzá az elemi félelmekkel átszőtt, összetett karaktereket felvonultató film elkészítéséhez. – Olyan mozit akartam csinálni, amely megragadja a néző figyelmét, és aztán soha nem ereszti el – mondja a rendező. – Ugyanakkor el kell gondolkodnunk közben egy kicsit emberi mivoltunkon. Ki civilizált és ki civilizálatlan? Ki erőszakos és ki normális? Filmünk torkon ragadja a nézőt, és tanít pár dolgot az emberi természetről. Érdekes faj a miénk.
 
 
Szereplőválogatás
 
Iliadis azt szerette volna elérni, hogy a közönség úgy érezze: saját barátaikat látják ilyen borzalmas helyzetekben.
Mari Collingwood szerepére kerestek először színésznőt. Olyan fiatal tehetségre volt szükség, aki az érzelmek igen széles skáláját képes átadni, ilyet pedig nem volt egyszerű találni. A rendező és a produkciós csapat több tucatnyi színésznő meghallgatása után döntött Sara Paxton mellett.
Mivel Paxtont a nézők főleg vígjátékokban (Aquamarine, Ottalvós buli, Amerikai Hófehérke) láthatták, nem volt egyértelmű választás a szerepre. Iliadis viszont azt mondja, olyan színésznőt akart felkérni, aki a szemével is képes játszani, és együttérzést ébreszt a nézőben a karakter iránt. A rendező szerint Paxtont intelligenciája és ösztönössége alkalmassá tette a szerepre. Paxton örömmel készült a testileg és szellemileg egyaránt megterhelő alakításra. – Már régóta csak vígjátékokban játszottam, és gondtalan karaktereket alakítottam – mondja a színésznő. – Végre valami másban is ki akartam próbálni magam.
Lelkesedése ellenére Paxton tartott attól a jelenettől, amikor Paige-et brutálisan meggyilkolják, Marit pedig megerőszakolják. – Attól féltem, hogy a film túl szókimondó, durva és szexuálisan túlfűtött lesz – meséli Paxton. Aggodalmait megbeszélte a rendezővel, aki meggyőzte arról, hogy mindketten egyetértenek, mit nem szabad sugallnia a filmnek.
Paxton laza hozzáállása a kellemetlen munkakörülményekhez meglepte a produkciós csapatot. – Saranak kellett eljátszania a legnehezebb jeleneteket a filmben – mondja Jonathan Craven társproducer. – Hajnali négykor keresztül kellett verekednie magát az erdőn, miközben hatalmas esőgépekből ömlött rá a víz. Csak fehérnemű és póló volt rajta, úgy csúszott a sárban és esőben… míg mindenki más a nagykabátjában vacogott.
A visszatérés Az utolsó házba a társproducer számára különös élményt jelentett, hiszen szerepelt a film eredeti változatában. – Hatéves voltam akkor, és egy lufit tartottam a kezemben, amit az eredeti Krug kipukkasztott – meséli Jonathan Craven nevetve. – Mindig az egyik kedvencem volt apám munkái közül, ezért nagyon örültem neki, hogy részt vehettem az új változat elkészítésében. Úgy éreztem, meg kell védenem a filmet; annyira szerettem az elsőt.
Mari édesanyjának, Emmának szerepére a csapat Monica Pottert választotta. A színésznőt a nézők a Patch Adams és a Nyakiglove című vígjátékokból ismerhetik, bár nem idegen számára a thriller/horror műfaj sem, hiszen láthattuk a Fűrészben és A pók hálójában című filmekben is.
Potter az életben is egy tinédzser korú gyermek édesanyja, ezért át tudta érezni a film által felvetett problémákat. – Leginkább a családi kapcsolatok ábrázolása vonzott a filmben, különösen az, ahogyan a fiuk elvesztését feldolgozták – mondja a színésznő. – Meg akarják védeni a gyermeküket, és ez a film lelke. Bármire képes lennél, hogy megvédd a lányodat, főleg akkor, ha korábban elvesztetted a fiadat.
Potter mellett Tony Goldwyn színész/rendező alakítja dr. John Collingwoodot. Goldwynnak tetszett az apa szerepe, aki elképzelhetetlen tetteket visz véghez, hogy megvédje családját. Először azonban, Sara Paxtonhoz hasonlóan, ő is túl erőszakosnak tartotta a filmet, és nem volt biztos benne, hogy el kellene vállalnia a szerepet. Végül azután mondott igent, hogy Marianne Maddalena producer elküldte neki Iliadis Hardcore című filmjét. – Az a film is nagyon erőszakos és más szempontból sokkoló – mondja a színész. – Láttam, hogy tehetséges rendező fog a gondjaiba venni.
Mari barátnőjét, Paige-et Martha MacIsaac alakítja, akit legutóbb a Superbad avagy miért ciki a szex? című filmben láthattunk. MacIsaac így jellemzi karakterét: – Szabadelvű, vad és vicces; az egyik pillanatban vihorászva szívja a füves cigit, a másikban halálosan megrémül a rá váró kínzásoktól… nagyszerű volt ezt a karaktert alakítani!
MacIsaac Paxtonhoz hasonlóan meglepődött azon, fizikailag mennyire megterhelő a szerep. – Sok kaszkadőrmutatványt magunk adtunk elő… például legurultam a dombról és küzdöttem a támadókkal. Több napom azzal telt, hogy miniszoknyában és csizmában futottam keresztül az erdőn.
A kegyetlen bandavezér Krug szerepében a Nem vénnek való vidékbőlismerős Garret Dillahuntot láthatjuk. Iliadis több tucat színészt hallgatott meg, míg meggyőzte az, ahogyan Dillahunt a megtestesült gonoszt alakította. Az is segítette a rendező választását, hogy a színész korábban egy tévésorozatban együtt játszott Paxtonnal, s ennek köszönhetően jó barátság fűzi őket össze. – Amikor Krug szerepére hallgattunk meg színészeket, mindenki a tipikus rosszfiút próbálta alakítani – emlékszik vissza a rendező. – Ez öreg hiba; még a legszadistább bűnöző is mosolyog néha. Látnunk kell a mosolyát, aztán a változást a szemében. Garret ezt a kétszínűséget és a finom árnyalatokat is érzékeltetni tudta.
Dillahunt emberivé akarta tenni Krugot, hogy megérthesse a pszichopatát és alávaló tetteit. Úgy készült a szerepre, hogy sorozatgyilkosokról és indítékaikról szóló könyveket olvasott. A színész így jellemzi karakterét: – Szökött elítélt; nem valami jó apa, bár nagyon szereti a fiát. Keserűséget érez afelett, hogy a sorsa nem alakult jobban. Igyekszik megőrizni beteges kis családja egységét. Ő a falkavezér, és kétségbeesetten próbálja megtartani ezt a rangot.
Krug szadista öccsét, Francist Aaron Paul (Breaking Bad) alakítja. A színész eredetileg visszautasította a szerepet, de a produkciós csapat nem fogadta el válaszát. – Még sosem alakítottam ehhez hasonló karaktert – mondja a színész. – Egyszerűen imádok teljesen más ember bőrébe bújni. Jó volt teljesen őrült karaktert alakítani. Francis kegyetlen, szexuálisan túlfűtött ember. Élvezi, amikor ártatlan és ártalmatlan lényekkel szórakozhat.
 
Látványtervezés
 
Mivel a film forgatása 2008 tavaszán kezdődött, a kedvezőtlen időjárás veszélye miatt a filmkészítők nem térhettek vissza az eredeti forgatási helyszínre, a connecticuti Westportba. Az egész világra kiterjedő keresésbe kezdtek, hogy megtalálják a megfelelő helyszínt, az Egyesült Államok nyugati felétől Románián át a dél-afrikai Cape Townig. Itt végül minden rendelkezésükre állt: tapasztalt stáb, kedvező árak és félreeső tóparti helyszínek, amelyek könnyen helyettesíthették az USA északnyugati partján fekvő erdőséget.
– Korábban reklámokat forgattam itt; ide jönnek a stábok télen – magyarázza Iliadis. – Rengeteg féle helyszín található meg itt, melyek bármilyen amerikai tájat helyettesíthetnek, az Északnyugattól a Délkeletig.
Mivel a film cselekményének nagy része Collingwoodék elszigetelt tóparti házában játszódik, először egy ilyen idilli környezetet kerestek, amely később a félelmek otthonává válik. – Ezt a helyszínt volt a legnehezebb megtalálni – mondja Johnny Breedt látványtervező. – Egyik helyről a másikra mentünk, de semmi sem tűnt jónak, míg végül kezdtem azt hinni, nem a megfelelő ponton keresgélünk.
Több hét kutatás után végül a csapat felfedezett egy fenyőerdővel körülölelt parkosított területet, mindössze 45 percre Cape Town határától. Az utolsó házat balra – valamint a hozzá tartozó vendégházat és a különálló garázst – alapjaitól kellett felépíteni.
A hitelesség érdekében nemcsak a ház külsejét, hanem a belsejét is berendezték. – Eredetileg úgy terveztük, hogy csak a külsőt építjük fel a helyszínen, és a belső jeleneteket stúdióban forgatjuk – mondja Jonathan Craven. – Dennis, Sharone és a producerek azonban megállapodtak, hogy inkább egy teljesen működőképes házat húzunk fel ott, és így az összes jelenetet utazás nélkül egy helyen tudtuk felvenni. Ez nem volt annyira kényelmes, amikor éjszaka forgattunk, de nem tehettünk mást. Három hétig nem aludtunk.
Collingwoodék házának és a vendégháznak terveit egy százéves udvarház ihlette, amely a massachusettsi Martha’s Vineyardon áll. Breedt és csapata több száz fényképet tanulmányozott át alaposan, és a legapróbb részletekre is odafigyelve tervezték meg az idilli amerikai nyaralót.
A kivitelezők igen gyorsan, mindössze néhány hónap alatt építették fel a Collingwood birtokot – a házat a vendégházzal, a különálló garázst és a jókora telket. Mindezeknek úgy kellett kinézniük, mintha már hosszú évek óta álltak volna ott, kitéve az időjárás viszontagságainak.
Breedt és csapata az évek során sok kísérlet eredeményeképpen kifejlesztett egy módszert, amely lehetővé teszi, hogy régies hatást keltsenek, és ezt a technikát használták ebben a filmben is. – Úgy néz ki, mintha már sokszor újrafestették volna, pedig valójában csak alapozás és végleges festés van rajta – mondja a látványtervező a filmben szereplő házról. – Az a módszerünk, hogy gipszet használunk, és vakolókanállal végigmegyünk rajta. Azután befestjük, majd az egészet levakarjuk, és végül finoman megigazítjuk egy varázsecsettel. Amikor mások meglátták a házat, azt hitték, örökké itt állt.
Breedt ezután azzal bízta meg csapatát, hogy a helyi használtcikk-üzletekben és bolhapiacokon nélkülözhetetlen amerikai építőanyagokat, berendezési tárgyakat és más kellékeket gyűjtsenek össze. Bár a stáb mindent tűvé tett ismerős amerikai tárgyakért, maradt jó pár dolog, amit az Egyesült Államokból kellett oda szállíttatniuk. Az olyan apró részletek, mint a villanykapcsolók, konnektorok, takarók és konyharuhák fontosak voltak ahhoz, hogy a nézők elhiggyék, a történet Amerikában játszódik.
Mivel a cselekmény nagy része özönvízszerű esőzések közepette zajlik, a Collingwood birtok fölé 35 méter magas darukra szerelt esőgépeket kellett felállítani. – Üzenem az íróknak, hogy amikor esőt raknak a forgatókönyvbe, az nem olyan egyszerű ám! – mondja Iliadis nevetve. – Helyszíni forgatás mellett döntöttünk, tehát ott van minden az erdőben, éjszaka van és zuhog az eső. Időnként eldugultak a lefolyócsövek, szóval nagyon nehéz volt. Végeredményben azonban ez nagyon érdekes vizuális réteget ad a filmhez.
 
 
A SZEREPLŐKRŐL
 
TONY GOLDWYN (Dr. John Collingwood) hosszú, gyümölcsöző karriert futott be mind színészként, mind rendezőként. Samuel Goldwyn, a mozi egyik úttörőjének unokája a Ghost című filmmel vált ismertté. Fontosabb filmjei: Az utolsó szamuráj (The Last Samurai), A Pelikán ügyirat (The Pelican Brief), Nixon (Nixon), A hatodik napon (The 6th Day), Szívörvény (Bounce), A gyűjtő (Kiss the Girls).
Rendezőként jegyzi a következő filmeket: Az utolsó csók (The Last Kiss), Séta a Holdon (A Walk on the Moon).
Jelenleg a Betty Anne Waters című filmet rendezi.
 
MONICA POTTER (Emma Collingwood) az egyik legsokoldalúbb amerikai színésznő, számtalan mozi- és tévészereppel a háta mögött. Legismertebb filmje a Fűrész (Saw). További filmjei: A pók hálójában (Along Came a Spider), Patch Adams (Patch Adams), Nyakiglove (Head Over Heals), Lucy a csajom (I’m With Lucy), Heaven or Vegas, Korlátok nélkül (Without Limits), The Very Thought of You, Az otthon hidege (A Cool, Dry Place), Con Air – A fegyencjárat (Con Air).
Legutóbb a Lower Learning című filmben szerepelt.
 
SARA PAXTON (Mari Collingwood) sikeres fiatal színésznő, aki mozi- és tévéfilmekben is megcsillogtatta már tehetségét. Legismertebb szerepét az Aquamarine (Aquamarine) című vígjátékban játszotta. További filmjei: Superhero Movie (Superhero Movie), Amerikai Hófehérke (Sydney White), Hanta boy (Liar Liar)A katona (Soldier)Született szerelmesek (Music From Another Room), Haunted LighthouseOttalvós buli (Sleepover).
 
GARRET DILLAHUNT (Krug) 2007-ben két híres filmben is játszott, Joel és Ethan Coen Oscar-díjas Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című thrillerében és Andrew Dominik Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford) című westernjében. Dillahunt első mozifilmje a 2001-es A hitetlen (The Believer) című dráma.
A tévénézők a Terminátor – Sarah Connor krónikái (Terminator: The Sarah Connor Chronicles) című sorozatból ismerhetik.
Legközelebb a The Road című filmben láthatja a közönség, és a közelmúltban fejezte be a Burning Bright és a Winter’s Done című filmek forgatását.
 
 
A FILM KÉSZÍTŐIRŐL
 
DENNIS ILIADIS (rendező) görög születésű rendező Az utolsó ház balra (The Last House on the Left) című filmmel mutatkozik be Amerikában. Nagy port kavart filmjét, a Hardcore című drámát amely a mai Görögországban élő négy tizenéves prostituáltról szól – a Variety magazin 2005 egyik legjobb új európai filmjének választotta.
Iliadis az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban végezte tanulmányait. Már diplomafilmje, az Ole és következő rövidfilmje, a Morning Fall is rangos díjakat nyert.
Iliadis színpadi műveket is írt, valamint több mint száz reklámfilmet rendezett olyan ügyfeleknek, mint a Kellogg’s, a Volkswagen, a Toyota, a Bailey’s, a Daihatsu, az Amstel, a PepsiCo, a Gordon’s, a Drambuie és a Vodafone.
 
ADAM ALLECA (forgatókönyvíró) jelenleg első mozifilm-rendezésére készül (Standoff), valamint egy tévésorozaton is dolgozik Lorenzo di Bonaventurával (Hardlove & Burnside).
Alleca nevéhez fűződik a most készülő The Samaritan és a The Drowning Man című filmek forgatókönyve.
 
CARL ELLSWORTH (forgatókönyvíró) írta a nagysikerű Éjszakai járat (Red Eye) című Wes Craven-film forgatókönyvét, valamint társírója D.J. Caruso Disturbia (Disturbia) című thrillerének.
Jelenleg a Y: The Last Man című képregény adaptációján dolgozik, valamint a Red Dawn című film feldolgozásának forgatókönyvét írja.
 
WES CRAVEN (filmje alapján/producer) első filmje az 1972-es Az utolsó ház balra (The Last House on the Left), amelyet íróként, rendezőként és vágóként jegyez. Jelenleg a most 25/8 címen ismert új filmen dolgozik, amely tizennégy év óta az első olyan, amelyet ő írt és rendez is.
Korábbi filmjei: Éjszakai járat (Red Eye), Párizs, szeretlek! (Paris, I Love You), Sziklák szeme (The Hills Have Eyes), Sziklák szeme 2 (The Hills Have Eyes II), Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street), Az új rémálom – Freddy feltámad (New Nightmare; Independent Spirit Award-jelölés a legjobb film kategóriában), Sikoly (Scream; a legjobb filmnek járó MTV-díj), Sikoly 2. (Scream 2), Sikoly 3. (Scream 3), A szív dallamai (Music of the Heart).
 
SEAN CUNNINGHAM (producer) volt a producere Wes Craven Az utolsó ház balra (The Last House on the Left) című 1972-es kult klasszikusának.
Cunningham legsikeresebb filmje a Péntek 13. (Friday the 13th ), amelyet rendezőként és producerként jegyez.
További filmjei: Egy idegen figyel (A Stranger Is Watching), Spring Break, The New Kids, Mélytengeri szörnyeteg (DeepStar Six), House I, House II: The Second Story, House IV: Home Deadly Home, The Horror Show, My Boyfriend’s Back, Jason Goes to Hell: The Final Friday, Jason X (Jason X), Freddy vs. Jason (Freddy vs. Jason). Executive producerként dolgozott a Péntek 13. remake-jében.


 
A háttéranyagokat a

biztosította. 

 
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (243) Autómánia (61) Tv fotel (65) Belföld (5) Titkok és talányok (12) Politika (1571) Életmód (1) Irodalmi kávéház (490) Egészség (50) Tereb (140) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Kultúra (6) Sport (729) Jobbegyenes (1853) Nagyvilág (1452) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (652) Történelem (14) Vetítő (37) Mondom a magamét (4812) Rejtőzködő magyarország (171)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>