Ma 2024 október 05. Aurél napja van. Holnap Brúnó, Renáta napja lesz.
821d18a6d2a5e661333e6aae89cf1914.jpg

Tudományos?

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Valaki azzal vádolta meg kedvenc szerzőmet, hogy: „nem tudományos!” Nosza, tisztázzuk, ha már a vádló erre természetesen nem képes, mit is jelent, hogy egy megnyilvánulás tudományos–e, vagy sem. 

Az első, amit nagy biztonsággal megállapíthatunk, hogy a tudományosság alatt mindenki mást ért. Némi rosszhiszeműséggel még azt is megkockáztatnám, hogy tudományos munka az, amiért a dolgozó fizetést kap. Tudománytalan pedig, aminek kiadásáért írója fizet a kiadónak. Kénytelen leszek tehát rendet vágni a zűrzavarban. Először is elkülönítem a közvetlen gazdasági célú kutatómunkát, mert azt a cég és a piac minősíti, legalábbis remélhetőleg. Aztán… nevezzük nevén a gyereket: a hungarológia mai állásáról van szó. Magyar nyelvészet, történetkutatás, hitéleti-vallási hagyományaink. Vajon mely szerző mely műve nevezhető tudományosnak, és melyik nem?

A kérdés a legkevésbé sem mellékes akkor, amikor az állam tudományos vagy annak nevezett tevékenységért egyes személyeknek adóinkból származó közpénzeket fizet ki. Az állásokat és jövedelmeket birtoklók a végletekig ragaszkodnak pozícióikhoz, míg mások azokat megszerezni törekszenek. Miért éppen ezek a személyek vannak éppen ebben a helyzetben? Gondos gazda (pénzügyminiszter) köteles jó helyre tenni közös pénzünket, és ha igazságos állam lesz, akkor köteles pénzünkkel elszámolni is.
 
Tegyük hát pontokba, nézetünk szerint milyen tevékenység nevezhető tudományosnak.
 
1 Közvetlen tapasztalati tényeken nyugvó,
2 a logikus gondolkodásnak megfelelő,
3 mások által ellenőrizhető
 
megállapítások, és az azokból levont következtetések tudományos következtetések. Elsőre nagyon elégedett vagyok az eddigi kijelentéseimmel. Hanem, amikor kezdjük a fenti hármasságot alkalmazni, baj lesz. Persze, nagyon nagy baj nem lehet, hiszen senki sem fog minket komolyan venni, legfeljebb saját hitünk rendülhet meg.
Lássuk:
 
Semmiképpen nem nevezhető közvetlen tapasztalati ténynek, amit éppen ma közöltek a híradások, hogy egy irdatlan távolságban keringő csillagnak bolygói vannak. Ezeket ugyanis senki nem látta, csakis közvetett számításokból, következtetés útján jelentették ki. Attól tartok, a modern asztronómia által felhalmozott adatmennyiség 99%-a olyan, amelyet az éppen ott tárgyalt dolog fizikai távolsága miatt semmiképpen és soha sem ellenőrizhetünk.
 
 
A logika szabályait előszeretettel tapossák sárba szép új világunk tankönyvkiadói. Például amikor azt állítja fiam irodalom-könyve, hogy Petőfi csontjai nem Petőfi csontjai, mert a DNS-vizsgálat ezt állapította meg. Túl a szimpla hazugságon (nem volt DNS-vizsgálat) azt sugallja, hogy egy maradvány DNS-vizsgálatával személyazonosságot lehet megállapítani. Nem kérem, nem lehet, ahhoz 2 db összehasonlítható mintára van szükség. Jelen esetben elérhető lenne Hrúz Mária mintája, de azt a hatóság nem adja ki. Ezzel szerző nem csak hazudott, de felrúgta az elemi logika szabályait.
 
Mások által ellenőrizhető egy olyan kijelentés, amelyet vagy általános értelemmel, vagy egy másik tudományág ismeretében ellenőrizhetünk. Ordító példa, hogy egyes nyelvészek az anyanyelvünk és más, nekik nem tetsző nyelvek közötti szóegyezéseket rendre véletlennek állítják. Teszik ezt akkor is, amikor Varga Csaba a valószínűség-számítás elvén már régen bebizonyította és közölte, hogy nem igaz, nem lehetséges ennyi véletlen egyezés. Két, különböző nyelvekben talált, négy hangból álló szó véletlen egyezésének sokkal kisebb a valószínűsége, mint egy lottó ötösnek. Márpedig, ha valóban létezik tudomány, akkor a matematika biztosan az.
 
Igen, a végén itt állunk, és kiderül, hogy paraszt bácsi munkája, a növények élettanának, a helyi viszonyok szerinti alkalmazásának, az állatok hasonló értékelésének, a közvetlen környezettel való gazdálkodásának, és sorolhatnám még három oldalon, mire van szüksége, szóval a paraszt tudásában kategóriával több a tudományosság, mint egyes állítólagos tudományágak teljességében. Valaki egyszer azt mondta, hogy Batu hadai sosem jártak Magyarországon, (bocsánat, tudományos érvénnyel: Hunniában), hanem valami belső meghasonlás okozta polgárháború-félét próbáltak külső ellenségre kenni. Nos, időnként eszembe jut a kérdés, és érdeklődöm itt-ott, újabban a neten is.
 
 
Az a sanda gyanúm, hogy a mongol inváziónak valóban nincsen írásbeli bizonyítéka. Vannak panaszkodó beszámolók tatárok pusztításáról, ám a „mongol” és a „Batu” szó nem fordul elő bennük. Az egy Rogeriust leszámítva, szépirodalmi műnek tűnik mind, amit olvastunk.
 
Pogány István
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
 
 
  
 

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (18) Gasztronómia (539) Nézőpont (1) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (168) Mondom a magamét (7857) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Mozaik (83) Gazdaság (716) Nagyvilág (1310) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (2850) Flag gondolja (36) Belföld (11) Életmód (1) Irodalmi kávéház (537) Heti lámpás (327) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (30) Kultúra (9) Politika (1582) Autómánia (61) Sport (729) Egészség (50) Tereb (146) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>