- 0
Amióta csak hozzáférhető az ilyen, folyamatosan olvasom a hungarológia örvendetesen szaporodó kiadványait.
Miután felfedeztem (egy könyvben) a mindez idáig/ma már egyetlen, karakteres és összetéveszthetetlen portrét, amely kétségtelenül a "neandervölgyi" néven ismert ember elődünket ábrázolja, már úgy értem, korabeli alkotást, vérszemet kaptam. Ezúttal szülővárosom, Tapolca nevének valós magyar értelme, ennek kibontása, megfejtése a célom.
Ezt a nevet: Tapolca, a hivatalos tudomány no kiknek is? naná, a szlávoknak osztja ki. Ennek alapja valószínűleg az, hogy jelenleg szláv nyelvterületen is előfordulnak változatai. A valóság kiderítésében mint a nagyok, magam is a Czuczor-Fogarasi szótárhoz folyamodom, pontosabban Varga Csaba A kőkor élő nyelve c. művének függelékében közölt gyökszótárra.
A szót felbontom gyökökre: tap, ol, ca. Lássuk, mit mond a szótár:
tap, hangut, és következik hat szó, amely itt érvénytelen, majd: Átvitt ért. tapad
ol, (6) olu olv, olvad,... Rokon értelműek: old,...
ca, ott: cza. kicsinyítő,...
Mindegyik szócikk az idézett szavaknak számban többszörösét írja le. Ezekből válogattam ki azokat, amelyek értelmes sort alkotnak. Az értelmük pedig a következő.
Tapolca alatt tudvalevőleg jelentős méretű barlang rejtőzik. Keletkezése során mészkő kioldása történt az altalajból a hőforrás vize által. A geológusok szerint szám ide, hány évmillión keresztül bugyogott fel a langyos víz, amíg lassan-lassan elhordta az üregek anyagát.
Ma már nem hord semmit, vagy nagyon keveset, minek is, hiszen kész a barlang. Amikor hordta a meszet, nyilván nem tiszta víz jött elő, hanem sűrű oldat, éppoly/hasonlóan sűrű, mint a manapság Teodóra címen forgalmazott kékkúti ásványvíz Amit bohó ifjúkoromban védőitalként fogyasztottam az uzsabányai aszfaltkeverő telepen, eleinte bőven, majd miután rájöttem, hogy hiába kánikula, nem üdít semmit, mert valami oknál fogva már néhány pohárnyi elfogyasztása után nyelvem szájpadlásomra tapad, már takarékosabban. (Ma már közel sincs olyan arányú a kékkúti szárazanyag-tartalma.)
Úgy hiszem, amikor Tapolcát először nevezte nevén a vízözön után helyszínelő Újszerzeményi bizottmány valamely tagja, azért éppen így fejezte ki magát, mert a feltörő forró vizet tapadós oldatnak találta. Hogy pedig tetszett neki a hely, azt a kicsinyítő képző bizonyítja.
Megjegyzés: Tapolca vize a malom tó kifolyóinál gyerekkoromban 18° C volt, mindenhol így közöl-ték. Új keletű leírásban 17,5-18° olvastam. Nos, ha valóban így van, és negyven év alatt fél fokot hűlt a víz, könnyen kiszámítható, mikor volt mondjuk 100°. Egyszerűsítve:
Tapolca alatt tudvalevőleg jelentős méretű barlang rejtőzik. Keletkezése során mészkő kioldása történt az altalajból a hőforrás vize által. A geológusok szerint szám ide, hány évmillión keresztül bugyogott fel a langyos víz, amíg lassan-lassan elhordta az üregek anyagát.
Ma már nem hord semmit, vagy nagyon keveset, minek is, hiszen kész a barlang. Amikor hordta a meszet, nyilván nem tiszta víz jött elő, hanem sűrű oldat, éppoly/hasonlóan sűrű, mint a manapság Teodóra címen forgalmazott kékkúti ásványvíz Amit bohó ifjúkoromban védőitalként fogyasztottam az uzsabányai aszfaltkeverő telepen, eleinte bőven, majd miután rájöttem, hogy hiába kánikula, nem üdít semmit, mert valami oknál fogva már néhány pohárnyi elfogyasztása után nyelvem szájpadlásomra tapad, már takarékosabban. (Ma már közel sincs olyan arányú a kékkúti szárazanyag-tartalma.)
Úgy hiszem, amikor Tapolcát először nevezte nevén a vízözön után helyszínelő Újszerzeményi bizottmány valamely tagja, azért éppen így fejezte ki magát, mert a feltörő forró vizet tapadós oldatnak találta. Hogy pedig tetszett neki a hely, azt a kicsinyítő képző bizonyítja.
Megjegyzés: Tapolca vize a malom tó kifolyóinál gyerekkoromban 18° C volt, mindenhol így közöl-ték. Új keletű leírásban 17,5-18° olvastam. Nos, ha valóban így van, és negyven év alatt fél fokot hűlt a víz, könnyen kiszámítható, mikor volt mondjuk 100°. Egyszerűsítve:
100 év alatt 1°C,
100-18 =82,
tehát 100° -ról 18°-ra 82° -ot hűlt, amihez, ha igaz fenti vázlat, 8200 esztendőre volt szükség. Hogy pontosan így történt, egyáltalán nem biztos. De hogy semmilyen hőforrás nem őrzi vizének hőmér-sékletét évmilliókon keresztül, arra nagy összegű fogadást mernék kötni.
Pogány István
Pogány István
Előző cikkRokonyok...
