Ma 2019 december 12. Gabriella napja van. Holnap Luca, Otília napja lesz.
8380fdc0006d56f01245e7a48dad2de6.jpg

Tétény középkori temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Buda déli (XXII.) kerületének 1949 óta része az addig önálló Nagytétény. A legrégibb magyar települések egyike volt: Töhötöm honfoglaló vezér szállásterülete, majd a fejedelemével rokon Tétény nemzetség birtoka. A X. században már falu létezett az egykori római provincia határvonalának egyik erődített helyén. A híres barokk múzeumkastély mellett a rómaiak idejéből származó tábor nyomai kerültek elő. Az Árpád-kori község az ősi Duna-parti országút mentén lévő templomdomb körül alakult ki.
Tétény fejlődését segítette a főváros, Buda közelsége. 1279 júliusában ide rendelte az országgyűlést IV. (Kun) László király; a XIII. századi jobbágyfalut egy 1461-ben kelt oklevél már oppidumnak – mezővárosi rangú helynek – nevezi. A tatárjárás és a XV. század közt főrangú famíliák birtokolták: a Tétényiek után I. (Nagy) Lajos király pecsétőréé, Kont Miklósé lett a település, majd a Héderváriak és a Kaproncaiak földesurasága következett. Tétény virágzását a mohácsi vész szakította meg: 1526 szeptemberében a török hadak felperzselték a népes, jómódú települést.
A falu első templomáról és Merboldus nevű papjáról az 1333. évi pápai tizedjegyzékből értesülhetünk. E román kori templom nyomtalanul elenyészett, helyén az 1400-as évek elején épült – Szent Mihály főangyal tiszteletére – az új, minden bizonnyal védőfallal övezett plébániatemplom. A másfél évszázados török hódoltság alatt Tétényen keresztül vezetett a budai hadi út, nem csoda, hogy 1730-ban már csupán a templom gótikus tornya állt. 1750 és 1755 között készült el – megint csak a régi helyén – az újabb, immár barokk stílusú templom abban a formában, amelyben most is látható.
A XVIII. században a Nagyboldogasszonynak újraszentelt parochiális templom a régi Tétény közepén, kisebb magaslaton áll. Keletelt hajójához sokszögzáródású szentély kapcsolódik, az északi oldalon mellékkápolna, a délin emeletes sekrestye található. Nyugati tornyának középkori volta első pillantásra szembetűnik: a vaskos, négyszögletes falak sarkait faragott promontori kövekkel armírozták, mindhárom emeletén kőkeretes, csúcsíves ablakok nyílnak, összesen nyolc. A bejárat, a hajó ablakai és boltozata már mind a XVIII. századi építkezés modorában készült, amint a templomtól délre álló Szentháromság-oszlop is szép barokk szobormű.
A római kori – Campona nevű – tábor emlékét idézi a toronytól délre fekvő falba utólag beillesztett antik kőtöredék, a közelében látható sírkövek nevei – gróf Szentgyörgyi, Hyeronimy – és XIX. századi évszámai a kiegyezés korára mutatnak. 1937-ben helyezték el a túlélő bajtársak azt az emléktáblát a falon, amelynek szövege: „E megszentelt falak alól indultak a becsület mezejére a Ferdinánd bolgár király nevét viselő cs. és kir. 26. számú tábori vadászzászlóalj soha vissza nem tért hősei.”

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Heti lámpás (221) Irodalmi kávéház (474) Kultúra (4) Mozi világ (440) Gazdaság (633) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1440) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (42) Rejtőzködő magyarország (171) Sport (729) Jobbegyenes (1651) Tereb (138) Belföld (5) Autómánia (61) Vetítő (37) Mondom a magamét (4148) Történelem (13) Szépségápolás (15) Életmód (1) Flag gondolja (33)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>