Ma 2021 február 26. Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
5551ec0978013c7c5228f0ad5b475280.jpg

Tarnaszentmária ősi temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Tarnaszentmária a Mátra keleti lábánál kanyargó Tarna folyócska s a völgyében futó vasútvonal mentén, híres bortermő vidéken fekvő, alig ötszáz lelkes falu. Bár temploma hazánkban szinte egyedülállóan korai keletkezésű, írott forrásban csak viszonylag későn találkozunk a település nevével: egy 1417-ben kelt birtokösszeírásban, Zenthmaria alakban. A falu neve ekkor még bizonyára megegyezett az ősi plébániáéval, temploma védőszentjéül csak jóval a török hódoltság után (1723 táján) választották előbb Szent István királyt, majd Szűz Máriát. A falu pecsétjén még 1746-ban is a Szent Mária felirat olvasható.
Fontos tisztáznunk, hogy a katolikus egyház védőszentjei közt nemcsak az istenszülő szent Szűz Mária szerepel: ismerünk egy – megkülönböztetésül Egyiptominak nevezett – másik, különös sorsú Máriát is. Ez a Szent Mária a legenda szerint sokáig a legősibb mesterséget űzte Alexandria kikötőjében, majd bűneit megelégelvén elhatározta: elzarándokol a Szentföldre. Az útiköltséget még a megszokott módon rótta le a hajósoknak, ám jeruzsálemi látomása nyomán letelepedett a Jordán folyó mellett, s évtizedekig vezekelt remeteként a sivatagban. A korai középkorban Európa-szerte elterjedt penitenciatartó kultusza, különösen a tengeri és folyami kikötővárosokban; nálunk a Duna menti Somorja (a. m.: Santa Maria) város neve és régi patrocíniuma mellett további fél tucat előfordulásáról tudunk a régi Magyarország minden tájáról. Ezek egyike a Tarna menti Szentmária község és temploma.
Az épület a falu közepén lévő meredek dombtetőn áll, temetővel övezve. Nyugati homlokzata az 1872–73-ban végzett bővítéssel alakult ki a ma is látható formában: az eredeti kisméretű hajót ekkor toldották meg egy karzatos szakasszal, a kései klasszicista stílusú oromfal fölé szép arányú, kőből faragott harangtornyot emeltek. Az eredeti tömb azonban Magyarország egyik legrégebben épült egyházát rejti. A csaknem négyzet alakú hajót kétfelől bizáncias (vagy kaukázusi jellegű) faragványokkal díszített négy pár faloszlop tagolja. A lépcsősorral magasan megemelt szentély alatt egy másik szintet találunk, az altemplom háromkaréjos alaprajza pontosan megegyezik a szentélyfejezetével. A kelet felé fekvő, nagyobb ívű szentélyapszis patkóívvel záródik csakúgy, mint a föld alatti kripta keleti karéja. A hajó déli oldalán meredek kőlépcsőn lehet lejutni az alsó szintre.
Az 1977-ben megkezdett és 1986-ban befejezett alapos ásatásnak sikerült tisztáznia az épület különös szerkezeti és formai jegyeit. A kutatást vezető régész, Kozák Károly véleménye szerint a templom a 970-es évekből származik, építése a fejedelmi családhoz kötődik. Taksony 972-ben bekövetkezett halála után idősebbik fia, az őt a fejedelmi trónon követő Géza megkeresztelkedett, birtokközpontjában, Székesfehérváron háromkaréjos keresztelőkápolnát építtetett. Fivére, Mihály herceg – aki elkísérte Gézát a 973. év húsvétján Quedlinburgban tartott európai fejedelmi csúcsértekezletre – visszatérvén az Aba nemzetség Tarna menti szállásterületén telepedett le, és minden bizonnyal itt, Szentmárián építtette meg hasonló formájú keresztelő- és magánkápolnáját. Az altemplomban talált, leletei alapján fejedelminek ítélt X. századi sírhely aligha lehetett másé, mint Mihály hercegé, aki bátyjához hasonlóan az ezredforduló előtti esztendőkben, 997 táján hunyhatott el.
A világos színű faragott kövekből rakott templom külső déli falába foglalt hurkoskereszt-faragványt jobb felől kiegészítő indadíszes kődarabot az ásatáskor találták meg és helyezték el. Amikor a műemléki helyreállítás tervéből a falubeliek hírét vették, hogy a román kori templomrész elől el szándékoznak bontani a XIX. század végi toldalékot, tiltakozásukkal megakadályozták a purista ötlet végrehajtását. Az embereknek igazuk lett: a formás, tornyos homlokzat jól illeszkedik a kereken ezer évvel korábbi építményhez.


Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Egészség (50) Tv fotel (65) Politika (1573) Gazdaság (657) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (252) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Sport (729) Mondom a magamét (5128) Tereb (140) Autómánia (61) Belföld (5) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1454) Irodalmi kávéház (505) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Történelem (14) Flag gondolja (33) Életmód (1) Jobbegyenes (1967) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>