Ma 2020 november 27. Virgil napja van. Holnap Stefánia napja lesz.
0b3c4a8849911d05774b8c9c14655d8b.jpg

Ipolykiskeszi román kori temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

A Börzsöny nyugati lábánál, az Ipoly alkotta – egy hete az unión belüli – határ túlsó, Szlovákia felőli oldalán található az alig ötszáz lakosú, színmagyar község: Ipolykiskeszi. Az 1920 óta hivatalosan Malé Kosihynak nevezett falu 1248-ban szerepelt első ízben írásban – „Keseu” alakban – IV. Béla király adományozó oklevelében, majd négy évre rá „Kezyv” formában bukkant fel újra. A helynév a honfoglaló Keszi nemzetség emlékét őrzi.
A gyönyörű fekvésű település közepén, 115 méter magas folyóparti dombtetőn áll a Szent Mihály arkangyal titulusú plébániatemplom. Első pillantásra egyszerű barokk kori falusi egyháznak tűnik, nyugati tornyának klasszicista formája a XIX. század első felének építészeti ízlésére vall. A hajóhoz kelet felé csatlakozó épületrész látványa azonban meglepetést tartogat! Tekintélyes nagyságú és magasságú, kör alakú, kupolás traktus ötlik a szemünkbe, amely alacsonyabb, négyzetes toldatban végződik. A déli és a keleti falon nyíló ablakok formája már kívülről elárulja, hogy román kori kerek templommal van dolgunk, ám a rotunda szokatlan szerkezete csak a templom belsejéből nézve bontakozik ki. A közel nyolc méter átmérőjű centrális tér keleti oldalából nyíló párhuzamos, dongaboltozatos falakat íves apszis zárja le, a kívül sarkos végfal tehát félkörű szentélyt rejt. Ehhez hasonló alaprajzú korabeli templomot alig ismerünk, a hozzá legközelebb fekvő rokona a Nyitra megyei Dejte (Dehtice) temetőjében található.
Az 1970-es években történt alapos renoválásig tulajdonképpen többet lehetett látni e különleges épület múltjából. A vakolatlan, gondosan faragott kváderkő homlokzat, a függőleges lizénákkal tagolt belső körfal és a lépcsővel megemelt oltár tiszta román stílusról árulkodott, erről tanúskodnak a régi fényképek is. A múlt század harmincas éveiben a híres cseh építész, Václav Mencl felmérte és megkutatta az ipolykiskeszi templomot. Az általa készített alaprajzról leolvasható, hogy a kívül szögletes, belül íves apszisú – feltételezése szerint 1180 és 1200 között épült – rotundát a XIII. században megtoldották, és a nyugati torony is középkori eredetű. Mencl professzor még az Árpád-kori temetőt körülvevő védőfal megmaradt szakaszát is feltüntette rajzán, azóta az is elenyészett. Napjainkban – a hiteles román kori ablakokon kívül – a dongaboltozatos szakasz északi falán látható latin feliratok érdemelnek említést, keletkezésük a betűk reneszánsz formája alapján a XVI–XVII. századra tehető. A templom barokk újjáépítésére az 1700-as évek végén került sor, ekkor készült a kétszakaszos, boltozatos szentély és a barokk orgonakarzat.
Múlt szombaton, május elsején e kis ipolyszögi falucskában a templom délben megszólaló harangját hallgatva ünnepeltük, hogy a Trianonban Szlovákiának ítélt magyarok egy lépéssel közelebb kerültek az anyaországhoz.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Kultúra (6) Egészség (50) Jobbegyenes (1905) Tereb (140) Szépségápolás (15) Heti lámpás (245) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Nagyvilág (1452) Mozaik (83) Vetítő (37) Tv fotel (65) Belföld (5) Politika (1571) Mondom a magamét (4934) Sport (729) Történelem (14) Gazdaság (655) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (492)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>