Ma 2021 február 28. Elemér napja van. Holnap Albin napja lesz.
b3a08295f2cde0e747e8718df25f6efa.jpg

A gyöngyöspatai templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Gyöngyöspata háromezer lakosú nagyközség a Mátra délnyugati lábánál, fontos országút mentén, a Danka- és a Zám-patak találkozásánál. Mindkét vízfolyást szép régi kőhíd íveli át: a Danka-patak fölötti – kétnyílású – 1823-ban, a másik 1830-ban készült. Pata a XV–XVII. században Heves vármegye harmadik legrangosabb települése volt az érseki székhely, Eger és Gyöngyös mezőváros mögött. A helység névadója a honfoglaló Aba nemzetségből származó Pata vezér, aki szerepel Anonymus krónikájában is.
Pata ősi várát a falu fölötti fennsíkon az 1970-es években tárták fel. A hat-hét lépés szélességű árkon belül agyagba ágyazott, négyszáz méter kerületű kőfal és palánk fogta körül a X. századi erődítményt, amelytől nem messze egy XI. századra keltezett körtemplom alapfalát és pillérlábait is megtalálták a régészek. Ez utóbbi, Szent Péter titulusú rotunda a Pata-utód Aba Sámuel király személyéhez köthető, míg a község legkorábbi egyháza a jelenlegi, Mária születésének szentelt plébániatemplom helyén épült valamikor az 1100–1200-as évek fordulóján.
Az egyhajós, félköríves szentélyű kis templom elé vaskos, román stílusú tornyot emeltek, ennek kő alapját látjuk a gótikus torony tövénél. A tatárjárás után előbb észak felé szélesítették a hajót egy – Szent András tiszteletére szentelt – kápolnával, majd az első épülettől délre egy kora gótikus formájú, szűkület nélküli, sokszögzáródású szentélyű új templomot építettek. Ezt a XIV. századi esperesi rangú egyházat ezután tovább bővítgették, majd a következő évszázadban elérkezett a gyöngyöspatai templom építéstörténetének fénykora.
A Károly Róberthez hű patai kegyúr, a Demeter famíliából származó Nekcsei Demeter tárnokmesteri rangot kapott az Anjou uralkodótól. A család emelkedése az 1400-as évek elején megtört, de Gyöngyöspata új urai, a Kompoltiak, Szécsényiek és Gúti Országhok tovább folytatták az építkezések bőkezű támogatását. 1460-ban kezdődött az a nagyszabású templomátalakítás, amelynek eredményét ma is láthatjuk. A több periódusban keletkezett hajót kiszélesítették, s jókora oktogonális szentélyt kapcsoltak hozzá. A nyugati karzat elé fölül nyolcszögszelvényű, szürke mátrai bazalttufából falazott tornyot emeltek – feltűnően hasonlót a korabeli gyöngyössolymosi toronyhoz (amelyet sorozatunk előző részében mutattunk be). Az itt nyíló nyugati kapuzat fekete bazaltkő keretezése a Mátyás kori nagyszabású gótikus építkezések – Kassa, a felvidéki bányavárosok, Brassó – elegáns stílusát mutatja e kis mezővárosban.
A gyöngyöspatai templom mindenestül hazánk egyik legtüneményesebb középkori műemléke. Belseje valóságos múzeum: az építészeti részletek – csúcsíves kőboltozatok, ajtók, ablakok, faragott mérművek, címerek, sírkövek és szentségtartó fülke –; a gótikus és renszánsz falfestmények, becses barokk oltárok és berendezési tárgyak gazdag tárháza. Kiemelkedő művészettörténeti és szakrális jelentőségű az úgynevezett Jessze fája főoltár, amely Szűz Mária, illetve a názáreti Jézus leszármazását ábrázolja. A török veszély elmúltával visszatért hívek lengyel mesterekkel faragtatták az 1600-as években. A kő oltárasztalon Izajás (Ézsaiás, népies nevén: Jessze) ószövetségi próféta életnagyságban kifaragott faszobra fekszik, amelynek a törzsökéből sarjad a kétfelé ágazó, felül összefonódó nemzetségfa. Az ágakon a szent család bibliai őseinek, köztük Salamon és Dávid királynak mellszobra, középütt Mária születésének barokk olajképe látható.
A gyöngyöspatai templomot, falfestményeit, oltárait és értékes felszerelési tárgyait az 1970-es években mintaszerűen restaurálták, s azóta is rangjához méltóan vigyázzák.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (37) Belföld (6) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Sport (729) Kultúra (6) Történelem (14) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (1969) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (5133) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (171) Autómánia (61) Heti lámpás (252) Tereb (140) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Életmód (1) Gazdaság (657) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1454) Politika (1574) Irodalmi kávéház (505) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>