- 0
Állítása szerint befejezte a munkát a Tisza-szigetekkel Kéri László.
A politológus ennek ellenére károsnak tartaná, ha a szigetek elsorvadnának, kritizálta a Tisza Párt kormányzását, szerinte be kéne vonni a párt mögött állókat a döntéshozatalba. Azt is elmesélte, hogyan vádolták meg őt és feleségét ellenpárt szervezésével.
Kéri László sem kifejezetten elégedett azzal, amit a Tisza Párt kormányzásától kapott. A korábban Radnai Márk által első tiszásként azonosított, óbaloldalról sikeresen átzsilipelt politikai elemző a jelek szerint a Tisza Párt alelnökére is megorrolt, legalábbis megszólta Radnait amiatt, ahogyan a Közhangot bemutatta (magát dícsérte elsőként). Kéri László most Krúg Emília Youtube-műsorának vendégeként tálalt ki, felfedte, hogy milyen szerepe volt neki és feleségének a Tisza-szigetek életében. A politológus arról beszélt, hogy ők eleve úgy fogták fel, hogy a feladatuk április 12-ig tart, de azért elég hosszan érvelt amellett, hogy a kormánynak kár lenne veszni hagyni a Tisza-szigetek világát, melyeket ők is végiglátogattak a kampányban.
Kéri László maga állna a Tisza-szigetek élére?
Kéri László különösen nagy veszteségnek tartaná a Tisza Szigetek elsorvadását. Mint mondta, mióta Radnai Márk leadta az ezzel kapcsolatos feladatait, nincs felelőse a szigeteknek a párton belül. „Itt emberek tízezrei emelték föl a fejüket abból az alattvalói létből, amelyik mindig várja, hogy mondják meg neki, hogyan tegyen a közéletben. Ez egy olyan vadonatúj lépés, amelynek az elherdálása történelmi bűn lenne” – fogalmazott a politológus a Reakció szemléje szerint.
Elmesélte azt is, hogy a kormányzás indulásakor azonban a Tisza vezetése nem jelölt ki számukra új feladatot, miközben a kabinet szakpolitikusainak figyelmét érthetően az uniós pénzek, a költségvetés, az állami vagyon és az ágazati válságok kötötték le. Kéri szerint a szigeteket már a választás után a helyi önkormányzatok felé kellett volna irányítani, ahol ellenőrző, közösségszervező és problémamegoldó szerepet vállalhattak volna.
Kéri szerint előre figyelmeztették a Tisza vezetését, hogy készüljenek arra, mihez kezdenek a 2000 Tisza-szigettel a választások után.
De hiába írtak leveleket, választ sem kaptak.
„Olyan politikusokkal nem lehet diskurzusba kerülni, akik nem válaszolnak semmire, úgyhogy mi a részünkről leírtuk őket, ők is minket, és az jó van így, mert mehetek vissza a korábbi munkámhoz.”
Bár állítása szerint korábban hívták őket kormányzati tanácsadónak, azt nem vállalták, mert „a kormányzáshoz nem értünk"; azt viszont szerették volna, ha a Tisza-szigetek jövőjével kapcsolatos gondolkodásban valamilyen szerepet kapnak.
Kéri elmondása alapján a Tisza-szigetek tagjai őket keresték meg mindenféle kérdéssel, amire ők nem tudtak válaszokat adni, a kormány felé pedig hiába továbbították ezeket az észrevételeket. Így saját szakállukra kezdtek tanácsokat osztani az éhes tiszásoknak.
Azt tanácsolták a Tisza-szigeteseknek, ne várjanak központi utasításra, hanem őrizzék meg autonómiájukat, vegyenek részt a nyilvános önkormányzati üléseken és értékeljék helyben a kormány első száz napját. Ezt a kezdeményezést azonban a pártközpontban állítólag
egy Tiszán belüli „ellenpárt” szervezéseként értelmezték.
Kéri úgy látja, a szigetek jövőjéről szóló szeptember végi döntés meghatározó lesz: ha saját maguk által elfogadott regionális és országos vezetőket választhatnak, még helyreállítható a bizalom; ha ismét felülről kapnak vezetőket, a hálózat gyorsan széteshet.
Most Kéri azt állítja, ő nem bánja, hogy nem kell a Tisza-szigetekkel tovább fogllakozni, visszatérhet a korábbi munkájához.
Ők alkotják a Tisza táborát Kéri László szerint
A Tisza támogatói között Kéri négy jól elkülöníthető csoportot lát.
- Az első a radikális, elitellenes réteg, amely azonnali letartóztatásokat és megtorlást követel; arányát a magyar választók körében hagyományosan 8–12 százalékra becsüli.
- A második, intellektuálisan szerinte jelentősebb csoport nem elsősorban a személyi döntések eredményét, hanem a részvétel hiányát kifogásolja: tagjai úgy érzik, a választásig szükség volt rájuk, utána viszont kihagyták őket.
- A harmadik csoportba olyan képzett szakembereket sorol, akik a Fidesz alatt kiszorultak a közigazgatásból, a médiából vagy a kulturális életből, és most nem értik, miért nem tart igényt rájuk az új rendszer.
- A negyedik a feltétlenül lojális tábor, amely kész minden döntést elfogadni. Kéri szerint e véleménycsoportok tartóssá válásából később önálló politikai platformok, mozgalmak, akár új pártok is létrejöhetnek.
Egykori tanítványáról, Orbán Viktorról is beszélt a veterán politológus. Szerinte a Fidesz elnökével az történt, mint egy ejtőernyőssel: ledobták, nem nyílt ki az ernyője, de egy csoda folytán mégis túlélte a zuhanást. Most viszont nem tud mit kezdeni a helyzettel.
Borítókép: Archív felvétel, Kéri László egy MSZP-s lakossági fórumon a XVIII. kerületben. Fotó: Mediaworks
