Ma 2019 december 14. Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.
ec1a23887d7d2d3160194288d524ef76.jpg

Hegyeshalom gótikus erődtemploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Hegyeshalom neve, valljuk be, csak az elmúlt évtizedekben vált országosan ismertté: a kelet–nyugati szembenállás idején a „szabad világ” határának szinonimája lett. Az 1980-as évekig még a legrészletesebb útikalauz is legfeljebb a késő barokk kori evangélikus templomát említette helyi látnivalóként – a nevezetes határátkelőhelyen kívül. A három és fél ezer lakosú település közepén, halomszerű magaslaton álló katolikus templomról akkoriban még a műemlékes szakma sem tudta, hogy építése nyolc évszázadra nyúlik vissza. Az 1976-ban megkezdett régészeti kutatásról és a műemléki helyreállításról elsőként beszámoló írás – a Magyar Építőipar 1982. évi 31. számában – művészettörténész körökben is vaskos meglepetést okozott.
A Mosoni-síkságból kiemelkedő hely az Árpádok korában hadászati jelentőségű volt. A vízjárta lapály a honfoglalás után határterületünknek számított, a X. és XII. század között a nyugati gyepűrendszerhez tartozott. Ősi kalmárutak is haladtak erre mind a négy égtáj felé. Hegyeshalom későbbi német neve – Straßsommerein – szintén régi, fontos országútra utal. Különös, de okleveles adatokban csak későn, a XV. században szerepel a helység és temploma. Az ásatást vezető régész, Kozák Károly és az épület történetét kutató Levárdy Ferenc munkája nyomán azonban pontosan kirajzolódott a hegyeshalmi templom hosszú és változatos históriája.
Az 1100-as években még ritkán lakott helyen egyhajós, félköríves záródású kis templom épült. Fertő vidéki kváderkövekből faragott, gondosan illesztett falai igényes műhely munkájára vallanak, felmerült az osztrák kegyúri alapítás lehetősége is. A román kori temetőt már ekkor alacsony kerítőfal övezte, veszély esetén alighanem több környékbeli falu lakóinak is kisebb erődítményül szolgált a templom egészen a török kor végéig. Első átépítésére a XIV. század elején került sor. Íves apszisát ekkor lebontották, s helyére sokszögzáródású, támpilléres, boltozatos szentélyt emeltek. A hajót két méterrel meghosszabbították.
Tornya azonban még e kora gótikus stílusú épületnek sem volt, az építész-tervező, Sedlmayer János rekonstrukciós rajzán látható a mélységében feltárt, ekkor már lőréses védőfal, de csak a harmadik építési szakaszban alakították át az épületet igazi várszerű épületté. A hódoltság határán kívül eső, ám a Bécs felé vezető hadi út mentén fekvő Hegyeshalom állandó veszélyeztetettsége miatt az 1600-as évek elején tornyot emeltek a nyolcszögű szentély fölé. Védelmi funkcióját elárulják a minden irányba nyíló keskeny lőrések, bár nem tudni, hogy végül szükség volt-e rájuk a török időkben.
Az 1700-as években tömegével érkeztek német ajkú telepesek az elnéptelenedett, pusztulásnak indult vidékre. A Heidebodennek nevezett környék sváb lakói birtokba vették a plébániatemplomot, ők bővítették tovább, nyugati oldalát egy félköríves szakasszal megtoldva. A XVIII. században készült a barokk boltozat és a berendezés, illetve a torony második, négyszögletes emelete, amely hegyes kősisakjával messzire látszik a Kisalföld autósztrádák szabdalta lapályáról.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Mozaik (42) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (633) Történelem (13) Tereb (138) Kultúra (4) Jobbegyenes (1652) Nagyvilág (1440) Flag gondolja (33) Sport (729) Vetítő (37) Irodalmi kávéház (474) Politika (1571) Belföld (5) Mondom a magamét (4152) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Heti lámpás (221) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>