Ma 2020 október 29. Nárcisz napja van. Holnap Alfonz napja lesz.
0a8b9c97bc4e66cf69675c06985655bf.jpg

Gyepükaján, nagykeszi templomrom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Sorozatunk múlt heti részében az ipolyszögi Kiskeszi román kori körtemplománál jártunk. A település nevéről megjegyeztük, hogy a honfoglaló Keszi nemzetség emlékét őrzi, amint több tucat további helységé Magyarországon. Pontosító szóösszetételekben a Bátorkeszi, Budakeszi, Dunakeszi, Tiszakeszi, Garamkeszi, Magyarkeszi, Gyulakeszi, Papkeszi, Sárkeszi, Dacsókeszi, Karancskeszi stb. helynevek éppúgy e történelmi nevet viselik, mint a Várkesző, Egyházaskesző és Keszőhidegkút. A török korban elpusztult Veszprém megyei Nagykeszi Gyepükaján községtől néhány kilométerre keletre, a Melegvíz-patak mentén található. Az összetételekben szerepelő ’gyepű’ szóval akár folytathatnánk is földrajzi neveink boncolgatását, hiszen a Bakonyban több helynevünk – Farkasgyepü, Bakonygyepes stb. – utal a honfoglalás korában védelmi célból torlasszal vagy egyéb akadállyal átjárhatatlanná tett külső-belső mezsgyére. E régi helynevek együttese mindenképp azt bizonyítja, hogy a környéket már a X. században magyarok lakták.


Az egykori Nagykeszi puszta helyét csak Árpád-kori templomának romja jelzi. Írott nyom csak később és közvetve utal a falura: egy 1346-ban kelt birtokleírás Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyházat említ szentkirálykeresztúri határában. Nem tudhatjuk, hogy ez azonos-e az itt bemutatott templommaradvánnyal, de ennél többet a szakkönyvekben sem találunk.
Ám ami a helyszínen elénk tárul, az lenyűgöző! A ritkás ligeterdőben zöldellő tisztás közepén messziről látható, hófehér mészkőből rakott, magas torony áll. A hozzá csatlakozó, keletelt hajó közepéből jókora fák nőttek ki, az elmúlás és az élet szimbólumaként. Az épület szerkezete csupán annyiban tér el a XII–XIII. században szokványos falusi plébániatemplomokétól, hogy négyszögletes, lőréses tornya nem a hossztengelyben, hanem attól északra helyezkedik el. Földszintjén egy boltváll csekély maradéka látható, az emeletre – amelynek szintjét az üres gerendafészkek jelzik – minden bizonnyal a karzat felől lehetett átjutni a hajóból. Ez utóbbi az évszázadok alatt alaposan feltöltődött kőtörmelékkel, s a kis híján teljesen eltemetett szentélyről csak azt tudjuk, egyenes harántfallal záródott.
A Sümeget Devecserrel összekötő országút mentén fekvő, hétszáz lelkes Gyepükaján lakói 2000-ben emlékkövet állítottak a határban lévő öreg templom mellé, a község címerébe belefoglalták a festői épületrom képét. A falu újkori plébániatemploma előtt a földön heverő kőlap állítólag Nagykesziből került oda. A négy évtizede készült Genthon-féle műemlékregiszter szerint a hátoldalán felirat látható. Eddig még senkit sem vitt rá a kíváncsiság, hogy megfordítsa.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (14) Irodalmi kávéház (491) Gasztronómia (539) Életmód (1) Autómánia (61) Nagyvilág (1452) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Heti lámpás (245) Mozi világ (440) Belföld (5) Jobbegyenes (1879) Politika (1571) Gazdaság (653) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Tereb (140) Kultúra (6) Mondom a magamét (4880) Titkok és talányok (12) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>