Ma 2020 szeptember 28. Vencel napja van. Holnap Mihály napja lesz.
3273148ac4634ec6cc5572f040a60459.jpg

A várkonyi Szent Jakab-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
 

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Egyes történelembúvárok szerint a sok helyütt előforduló Várkony helynév ősi avar településeket jelöl, amelyek túlélték a magyarok honfoglalását is. Olvasatukban a szó jelentése: „várkun”. Nem árt óvatosnak lennünk az ilyesfajta, manapság divatos etimologizálásokkal és időjátékokkal. Hazai bejegyzett hunjaink épp a minap emlékeztek meg a 907. évi pozsonyi ütközetben a bajorok ellen kivívott győzelmükről…
Maradjunk a tényeknél. A csallóközi Várkony falu Pozsonytól negyven kilométerre keletre fekszik, színmagyar falvak csoportjában. 1940-ben egyesítették a szomszédos Nyékkel – ez egyik honfoglaló nemzetségünk neve. A mintegy ezerlelkes község hivatalos neve 1948 óta: Vrakún. Az élővizekkel, buján zöldellő csatornákkal és a régi Duna holtágával körülfolyt település 1260-ban Warkun, 1284-ben Warkon alakban szerepel írásban, ekkor a német eredetű Gut-Keled nemzetségbeli Omodé ispáné, aki a tatárok elleni vitézségével érdemelte ki IV. Béla királytól a bősi és várkonyi birtokot. (Az Amadék kései leszármazottja az 1704-től 1764-ig élt báró Amade László költő-zeneszerző.)
A Pázmány Péter érseksége alatt készült egyházmegyei összeírás adatai szerint a falu plébániája már 1308-ban fennállott. A kisebb magaslat tetején álló, keletelt, nyugati tornyos templom a XIV. században épült. Sokszögzáródású szentélyének mélyen ülő, csúcsíves ablakai magasságuk arányában feltűnően keskenyek, hármas lóheremérművük az Anjou-kori gótikára jellemző. Boltozatának kőbordái, faragott zárókövei is az 1300-as évek derekán készülhettek, a szentély északi falában látható díszes szentségtartó fülke – eredeti kovácsolt vasrácsával – azonban már a következő évszázad második feléből való.
A csallóközi téglatemplomok közt kivételesen kváderkövekből készített épület a sziget legnagyobb egyházai közé tartozik: hajójának hossza tizenhat, szélessége kilenc, a szentély hét és fél méter hosszú. Négyszögletű tornya a legtermetesebb a környéken. A múlt heti számunkban bemutatott Csütörtökhelyhez hasonlóan Várkony is városként szerepel a középkori okiratokban, főesperesség székhelye is, így templomának feltűnő méretei mellett az sem lehet véletlen, hogy védőszentje szintén Szent Jakab apostol. Jakab havának utolsó napján így újra tiszteleghetünk a compostelai kegyhely és Európa egyik patrónusa előtt.
Ipolyi Arnold 1858. évi ittjártakor még látta és leírta a templom külső déli oldalán Szent Kristóf „kolosszális festvény maradványát”, amely az egész falat beborította. Az úton járók és zarándokok védelmezőjének képmása azóta eltűnt az újabb vakolat alatt. A közeli Szent István téren 1896-ban emeltek kegyszobrot, a 2000. évi millenniumkor Szent István-emlékművet a várkonyiak. A plébániaházzal szemközt 1805-ben készült klasszicista kálváriakompozíció, az út túlsó felén pedig különösen szép romantikus kőszobor vonja magára figyelmünket: az utóbbi Árpád-házi Szent Erzsébet rózsacsodáját örökítette meg.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (1856) Flag gondolja (33) Heti lámpás (243) Belföld (5) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Sport (729) Tereb (140) Politika (1571) Tv fotel (65) Gazdaság (652) Mondom a magamét (4818) Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (171) Életmód (1) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (490) Nagyvilág (1452) Egészség (50) Vetítő (37) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>