Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
cb8dcd03e792c22d5cef425173587fb8.jpg

A nyitradivéki kéttornyú templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Román kori egyházi építészetünk legszemrevalóbb emlékei a nyugati toronypárral készült templomok. Ritkaságuk tovább növeli értéküket: a méltán híres jáki, zsámbéki és lébényi családi-nemzetségi monostorokon kívül nem sok látható belőlük a Kárpát-medencében. Sorozatunkban eddig a dunántúli Árpás és Türje kéttornyú – szintén főrangú kegyurasághoz kapcsolható – templomával találkoztunk. Az Alföldön, Erdélyben és a történelmi Felső-Magyarországon is csak néhány ilyen maradt meg: Herpály, Ákos, Harina, Küküllővár, Szepeskáptalan, Bény, Garamszentbenedek, Deáki, Csallóközcsütörtök és Egyházgelle községben. Az Árpád-kori magyarországi építőművészetre a legnagyobb hatást a francia földről jött szerzetesrendek gyakorolták. Szent Benedek rendjének és a premontreieknek gyakorlati közreműködése, buzgó szellemi befolyása a felsorolt rokon emlékek mindegyikén kimutatható. A királyi méltóságok és országnagyok mecenatúrájához kapcsolódó építkezéseken kívül csupán néhány kisebb, a központoktól távolabbi helyen fordul elő ez az igényes, a kegyúri hatalmat látványosan kifejező kéttornyú templomtípus. Egyik közülük a nyitradivéki Mindenszentek-templom.
Divék (Diviaky nad Nitricou) a Nyitra folyó nyugati mellékágának völgyében, ezer méter feletti magasságú hegyvonulat lábánál, Privigye (Prievidza) város közelében fekszik. Öt és fél száz körüli lakója szlovák anyanyelvű. A helynév 1246-ban tűnik fel először írásban, Dywek alakban. A település történetéről keveset tudunk. A Divék nemzetség a tatárjárás utáni évek és 1350 között 25 jelentős birtokot mondhatott magáénak Nyitra és Trencsén vármegyében. (A Divéki famíliából váltak ki a Jókúthy, Majthényi, Rudnay, Rudnyánszky, Újfalussy és más híres felvidéki családok.)
A templom építése a község és a kegyurak legkorábbi említésének idejére esik. Jellegzetesen román stílusú alkotás, keletelt tengelyű, egyhajós; félköríves szentéllyel és urasági karzattal. Helyben bányászott kőből épült. Nyugati homlokzatát szép arányú, barnásszürke faragott kváderekből falazott toronypár díszíti. Ezeken alul keskeny, lőrésszerű nyílások, emeletükön két- és háromosztású ikerablakok vallanak a XIII. századi eredetre. Román kori a kőbélletes bejárat és néhány részlet a hajó déli falán, azonban a támpillérek és az ablakok már a gótikus átalakítás idejét jelzik. A templomot a XVII. században felújították, ekkor készült barokk boltozata, a sekrestye és a három oltár. Kőből faragott keresztelőkútja 1653-ból származik, a falon függő epitáfiumok az 1700-as évekből valók. A korai barokk stílusvilágát őrizték meg a szépen renovált, zsindelyhéjazatú toronysisakok.

Ludwig Emil, mno.hu

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Nézőpont (1) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (310) Vetítő (30) Jobbegyenes (2778) Flag gondolja (36) Nagyvilág (1309) Rejtőzködő magyarország (168) Tereb (146) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (537) Belföld (10) Politika (1582) Sport (729) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (702) Mondom a magamét (7501) Szépségápolás (15) Történelem (17) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>