Ma 2020 augusztus 08. László napja van. Holnap Emőd napja lesz.
9fedff4a4232729dc6be549b76de0199.jpg

Kereki – Fejérkő vára

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]>

Divatba jöttek váraink. Sorra jelennek meg a szép albumok, könyvek rejtélyes-regényes várainkról, s végre az állam is fölkarolja történelmünk öreg tanúinak védelmét, áldoz megóvásukra. Az egykori ország összezsugorodott területén megmaradt tucatnyi híres műemlék mellett mintegy száz kisebb-nagyobb középkori kőerődítmény maradványaival számolhatunk. Ezek kisebb része tekintélyes és ismert rom, amelyet szívesen látogatnak a kirándulók meg a történelmi emlékek iránt érdeklődők, a többi vár maradványa félreeső helyeken, erdők sűrűjében rejtőzködik, romladozik. Pedig ez utóbbi, kevésbé ismert történelmi emlékek között is akadnak izgalmas, szép látnivalók.
A szántódi révtől délre induló somogyi országúton a második falu Kereki. A község neve már 1193-ban felbukkan egy királyi okiratban: az ebben az esztendőben III. Béla által a székesfehérvári johannita lovagoknak kiadott birtokmegerősítő passzusban villa Querequi alakban szerepel. 1229-ben is a fehérvári káptalan javadalmai közé tartozik, az 1332–37 közötti egyházi adólajstromban pedig már a plébániáját is összeírják. A török időkben elpusztult templom romjai 1878-ban még megvoltak, az alapkövek felszedésekor középkori leletek kerültek elő, köztük egy réz vagy bronz kettős kereszt bizánci felirattal, amelynek nyoma veszett.
A falut körülölelő dombok közül a nyugat felé kimagasló, sűrű erdővel borított ormon találhatók Kereki középkori várának romjai. Meredek hegyoldalon kell fölkapaszkodni a természet által kitűnően álcázott épületmaradványhoz. A látvány megéri a fáradságot: a fákkal-bokrokkal körbenőtt magaslaton, máig jól kivehető kettős sáncárokkal körülfogva klasszikus lovagvár bontakozik ki a szemünk előtt. A fehér, kőkemény mészhabarcsba rakott téglákból épült erődítménynek még mindig jó hat-nyolc méter magasságig áll emeletes öregtornya. Öles falak csatlakoznak hozzá, alatta boltozatos terem és kisebb-nagyobb helyiségek láthatók lőrések, ablakok, kapukeretek, lépcsők romladozó maradványaival. Az 1960-as években végzett ásatások díszes kályhacsempék, használati tárgyak töredékeit tárták fel, amelyek a középkori Fejérkő életéről tanúskodnak.
Mivel a régészeti feltárás során a XIV. századinál régebbi leletet nem találtak, a téglavár keletkezését az 1300-as évek elejére datálhatjuk. 1336-ban említi oklevél, akkori várnagyát, Cikót is megnevezve, aki később királyi tárnokmester lett. Zsigmond király 1396-ban adományozta az erősséget és a hozzá tartozó uradalmat a Marczaliaknak, a főrangú család birtokaként épült ki Fejérkő gótikus lovagvárrá, amely a tihanyi révhez vezető országutat őrizte. A XV. század végén a Báthori família birtokába került Kereki vára, később enyingi Török Bálinté lett Kőrösheggyel és más falvakkal együtt. A törökverő vitéz 1535 után a Dunántúlra egyre sűrűbben betörő ellenség miatt felrobbanttatta a katonailag tarthatatlanná vált objektumot.
Azóta, immár ötödik évszázada romladozik Fejérkő. A környék építkezéseihez téglabányának használták maradványait, a XIX. században templomot, vadászkastélyt építettek az anyagából. Sajnos a hatvanas évek utáni részleges renoválása óta nem jutott figyelem és pénz a várrom állagának megóvására, a fák, bokrok lassan benövik, az időjárás és garázda kezek lerontják falait. Pedig ez a 283 méteres magasságban lévő, festői tájban megbújó műemlékünk megérdemelné a törődést. Romos tornyáról csodálatos látványként tárul elénk a Balaton kéken csillogó víztükre, benne a Tihanyi-félszigettel, hátterében a Bakony hegyeivel.

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (242) Egészség (50) Tereb (140) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Tv fotel (65) Gazdaság (652) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Vetítő (37) Nagyvilág (1450) Történelem (14) Jobbegyenes (1815) Életmód (1) Mondom a magamét (4710) Politika (1571) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Irodalmi kávéház (489) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>