Ma 2021 március 01. Albin napja van. Holnap Lujza napja lesz.
9901685cad8dbc932175f42be9fb789c.jpg

A lucskai romtemplom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Még a vadregényes, felhőkbe vesző hegyek közt rejtőzködő felvidéki tájakon is kevés olyan félreeső, szinte ismeretlen zugot találni, mint amilyen a Cseremosnya-patak völgye a régi Gömör megye nyugati szélén. Kassáról Rozsnyó felé haladva az országos főúton, ott, ahol feltűnik előttünk Krasznahorka tüneményes vára, a hárskúti elágazással szemközti keskeny úton kell letérni észak felé. Négy Árpád-kori község sorakozik a festői völgyben: Dernő, Kovácsvágása, Lucska és Barka; a mindössze ezerötszáz lelket számláló kis falvak tisztán magyar lakossága 1938 és 1945 között visszatérhetett az anyaországhoz. A környék ősi vasbányáiról híres, az 1840-es években az Andrássyak uradalmához tartozó dernői vaskohóban készültek a Lánchíd öntött acél fődarabjai és alkatrészei. (Egy eredeti kereszttartót a pesti Közlekedési Múzeum előtt, egy másikat a krasznahorkai vár udvarán őriznek.)
A sebes folyású patak mentén egykor malomkerekek és hámorok sorakoztak, Kovácsvágása neve is a víz működtette vaskalapácsokra utal. A harmadik falu, Lucska meredek hegyoldalba települt. Hatszáz méteres tengerszint feletti magasságban fekvő keskeny utcái, apró házai még magukon viselik az öreg bányászkolónia jegyeit. A község 1409-ben a közeli Tornavár birtokai közé tartozott, ekkor Zsigmond király (1387–1437) Besenyő Pálnak adományozta szolgálataiért. Történetéről kevés adat maradt fenn, inkább az erős helyi hagyomány őrzi, hogy a XV. században ide is befészkelték magukat a huszita cseh rablók, akiket végül Hunyadi Mátyás (1458–90) takarított ki Felső-Magyarországból.
Lucska tornyos katolikus plébániatemploma és református egyháza az 1800-as évek második felében épült. A falu fölött található templomrom ennél sokkal régebbi keletű. A temető mellett álló, terméskövekből rakott épületet alacsony fal keríti körbe; az erőd délnyugati sarkán emeletnyi magasságig megmaradt négyszögletű bástya akár a husziták idejéből is származhatna, azonban a keletelt, arányos hajóból és egyenes záródású szentélyből álló templom kétségkívül a XIII. század emléke. A nyugati homlokzat előtt keskeny torony maradványa látható, amelybe a hajó felől lehetett belépni. A déli falon lévő félköríves kaput befalazták, ám eredetileg ez volt a templom bejárata. Az enyhén hosszúkás, négyszögű hajót lapos kövekből gondosan falazott, alig észrevehetően csúcsosodó, félkör formájú diadalív választja el a szentélytől. Ez utóbbi zárófalának sarkait egyenes támpillérek erősítik, az orommagasságig álló harántfal középtengelyében rézsűs ablak tekint keleti irányba. Északon az egykori sekrestye alapjai egészítik ki a jellegzetesen késő román kori építményt.
Szlovák szomszédaink szívesen nevezik hivatalos kiadványaikban is „huszita erődtemplomnak” e szemrevaló műemléket, ez a templom azonban már az 1200-as években – Árpád-házi uralkodóink idején – a falu népének istentiszteletét szolgálta. Mint tucatnyi hasonló korú és formájú, szerencsésebb társa szerte Gömörben.

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (657) Flag gondolja (33) Életmód (1) Politika (1574) Történelem (14) Mozaik (83) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Jobbegyenes (1969) Tv fotel (65) Egészség (50) Mondom a magamét (5133) Nagyvilág (1454) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Tereb (140) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Heti lámpás (252) Kultúra (6) Belföld (6) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (505)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>