Ma 2021 március 01. Albin napja van. Holnap Lujza napja lesz.
1ab0a486d1672cf548732205f58ac2d0.jpg

A perlászi Szent Anna-kápolna

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Gömör területének kilencvenöt százalékát Csehszlovákiának ítélte az első világháborút lezáró béke. Magyarországnak csak egy keskeny sáv maradt belőle az Aggteleki-karszt déli részén és öt falucska a Hangony-patak völgyében. Az 1938. évi bécsi döntés az új magyar–szlovák határt lehetőleg az etnikai arány figyelembevételével húzta meg, a történelmi Gömör vármegye déli, túlnyomórészt magyarok lakta fele ekkor visszatért hat esztendőre.
Anonymus gesztája – és a régészeti leletek tanúsága – szerint a honfoglaló magyarok a Hangony és a Sajó mentén haladva a gömöri várhoz tartozó népeket találtak, akik békésen behódoltak. Az antropológusok és a nyelvészek török fajtájú őslakosság ismertetőjegyeit mutatták ki, a Gömör (Gumur) helynév maga is ótörök eredetű. Árpád-házi királyaink német ajkú bányászokat hívtak be az ércekben dús északi hegyvidékre; e telepesek utóbb beolvadtak a szláv etnikumba. A déli dombság magyar lakossága a legutóbbi évtizedekben indult végzetes iramú fogyatkozásnak.
Az ezer méter feletti Murányi-fennsíkról lesiető Murány folyócska völgyében, Perlásznál húzták meg az 1938 és 1945 közötti országmezsgyét. A nyelvhatáron lévő, kétszáz lelkes falucska (szlovák neve: Priehradzany) lakói levélben kérték Horthy kormányzót, hogy a határmegállapításkor ne feledkezzenek meg róluk. A községről kevés adat maradt fenn, története összefügg a környék fontos településeinek – Rozsnyó, Pelsőc, Jolsva – fejlődésével. Elsőnek egy 1297-ben kelt királyi oklevél említi Perlászt adományozás kapcsán; előbb Zách-, majd egyházi birtok a falu, 1435-től a jolsvai várhoz tartozik. 1786-tól a Koháryak a földesurai, rokonságuk révén örökölte tőlük a szász Coburg hercegi család. Barokk evangélikus temploma 1798-ban épült.
A temetőben álló, kör alaprajzú kápolnát a régebbi műemlékjegyzék korai barokknak mondja, az egyházmegyei lajstromban XVIII. századiként szerepel az épület, amelynek titulusa Szent Anna. E védőszentet – akinek tisztelete a keresztes hadjáratok nyomán terjedt el hazánkban – a középkorban szívesen választották patrónájuknak a bányászok (a rozsnyói székesegyház gótikus szárnyas főoltárát is Szent Annának állították, a táblakép hátterében a korabeli bányaművelés jelenetei láthatók), később főleg temetőkápolnák oltalmazójául választották. A perlászi kerek templomocskáról nem tudni, mióta viseli Szent Anna nevét. Rossz karban lévő, repedező falát 1978-ban készültek megjavítani, emiatt került sor régészeti kutatására. A méter vastag kőfal nyugati oldalán van az egyszerű bejárat, a három további égtáj felé kis kerek ablakok nyílnak. Felásták a hét és fél méter átmérőjű belső tér padlózatát is: az alapozás középkori. Egy méterrel a burkolat szintje alól két, egymástól távol, azonos testtartásban, oldalvást fekvő csontváz került elő. Karjukat furcsán a fejük fölött tartva arccal észak felé fordulnak. Ilyen jellegű temetkezés a XI–XIII. századra jellemző, mint ahogy a kemény mészhabarccsal kötött, tört kőből rakott falazat is a román kor tipikus technikája.
Az újabb 25 év óta romladozó kápolnát értékes, festett kazettás deszkamenynyezet fedi, ez 1758-ban készült. Az épületet a helybeliek a „husziták hagyományának” tartják. Középkori mivoltát – az ásatás eredményei mellett – egyértelművé teszi, hogy tőle alig három kilométerre, a szomszédos Süvetén látható a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legérdekesebb XIII. századi körtemploma.

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (657) Gasztronómia (539) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (252) Vetítő (37) Politika (1574) Mondom a magamét (5133) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (14) Autómánia (61) Kultúra (6) Mozaik (83) Tereb (140) Tv fotel (65) Sport (729) Jobbegyenes (1969) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Irodalmi kávéház (505) Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1454) Belföld (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>