Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
e4d8e4ff5579a620db4dd4340fd6afa6.jpg

A fehérvárcsurgói Szent Katalin-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Fehérvárcsurgó a Bakony és a Vértes hegyvonulatát kettészelő völgyben, a Móri-víz mentén, Székesfehérvártól 15 kilométerre fekszik. A 2300 lakosú település elsőrendű műemléke az 1844–45-ben gróf Károlyi György által – Ybl Miklós közreműködésével – építtetett klasszicista stílusú kastély; régészeti nevezetessége a kis tóvá duzzasztott Gaja-patak fölötti Várhegyen található tekintélyes nagyságú vaskori földvár. A község világhírű szülötte Amerigo Tot (Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész, akinek egykori otthona a templomdomb közelében, emléktáblával és magyar zászlóval megjelölve látható.
Csurgó neve 1227-ben tűnik fel először oklevélben, majd szerepel az 1333 és 1335 között készült tizedjegyzékben. A pápai dézsmaösszeírás plébániai egyházát és Lőrinc papját is megnevezi. A középkorban több ízben átépített és bővített templom a török háborúk idején tönkrement, a falut lakói elhagyták. Az 1600-as évek végén visszatelepült csurgóiak a református vallást gyakorolták, s az öreg templomban végezték istentiszteletüket. A protestáns korszaknak a német földről érkezett földbirtokos, Hochburg Katalin grófnő vetett véget, aki – Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ösztönzésére – 1748-ban viszszafoglalta, majd renováltatta a templomot a katolikusok számára. A főrangú kegyúrhölgy keresztneve aligha véletlenül ugyanaz, mint a fehérvárcsurgói plébániai egyház újkori védőszentjéé, aki Alexandriai Szent Katalin.
A dombtetőn álló, szentélyével keleti irányba fordított templom építéstörténetét az 1961–62-ben végzett feltárás tisztázta. A kutatást végző Pamer Nóra régész 1981-ben publikált jelentése szerint az első, még a XIII. század második felében készült kis templom hajója a mainál keskenyebb volt, szentélye egyenes záródású. A padlószint alól napvilágra került a kőoltár alapja, mellette néhány csontból esztergált-faragott, olvasóhoz tartozó gyöngyszemmel.
E román kori épületnek előbb az északi oldalához toldottak kis, támpilléres kápolnát (konzervált alapfalai most kívülről láthatók), majd nyugati irányba három méterrel meghosszabbították. Szintén valamikor az 1400-as évek vége táján épült az első torony a nyugati homlokzat elé. A templomot végül évszázadokkal később, 1874-ben alakították át – akkor készült barokk stílusú, órapárkányos új tornya –, és ezzel a bővítéssel nyerte el a ma is meglévő hosszát, valamint a nyolcszög három oldalával záródó neogótikus szentélyét.
A déli hajófalon megfigyelhetjük a napvilágra került, korai csúcsíves formát mutató ablaksort, valamint az eredeti bejárat faragott kő keretét. A berendezés többnyire a XIX. századból való, kivéve az 1750 körül festett Szent Katalin-főoltárképet, illetve Amerigo Tot Madonna-szobrát (1969), amelynek másodpéldánya a Vatikáni Múzeum állandó kiállításán látható.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (537) Kultúra (6) Életmód (1) Sport (729) Belföld (10) Mozaik (83) Nézőpont (1) Vetítő (30) Gazdaság (702) Nagyvilág (1309) Heti lámpás (310) Gasztronómia (539) Politika (1582) Rejtőzködő magyarország (168) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Mondom a magamét (7501) Flag gondolja (36) Autómánia (61) Mozi világ (440) Tereb (146) Jobbegyenes (2778) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (17) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>