Ma 2021 január 22. Vince, Artúr napja van. Holnap Zelma, Rajmund napja lesz.
c7c35ae3242807d063569fad71b0aa0b.jpg

A bogácsi Szent Márton-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Ősidők óta lakottak a Bükk-hegység déli, napsütötte lankái. A szálerdőkben gazdag, köves hegyoldal ellátta az embert tűzifával, építő- és szerszámanyaggal, a legelők és a bővizű patakok élelemmel, energiával szolgáltak. A környéken gyakori puha tufakőzetbe barlanglakásokat vájtak, s nagyon régi nyomaik vannak errefelé a kőtörő-, illetve fűrészmalmoknak, halastavaknak. Az Alföld felé lejtő kertekben évszázadok óta termesztenek gyümölcsöt és borszőlőt.
Egertől húsz kilométerre keletre, már Borsod megye területén fekszik Bogács. A kétezer lakosú község régebbi házai a magas Bükkből aláfutó Hór-patak mentén sorakoznak, de az 1950-es évek végén feltört 70 fokos kénes gyógyvízre épült, egyre látogatottabb bogácsi fürdő mellett új utcasorok keletkeznek.
A helység neve első ízben 1248-ban szerepel oklevélben – Bogach alakban –, 1998-ban már hétszázötven esztendős jubileumukat ünnepelték a falu polgárai. A XV. században az egri káptalan a település földesura. A hódoltság határára, váltakozó hadszíntérre sodródott község az 1500-as évek második felétől ismétlődő pusztításokat szenvedett el, egy 1655-ben kelt birtokösszeírás szerint húsz házából csupán kilenc volt lakott. A parasztok a töröknek adóztak.
A főútra nyíló mellékutca fölvezet a dombon álló templomhoz. A temető által körülvett középkori épület inkább tekintélyes mezővárosi templomként mutatkozik be, mintsem kis falusi egyházként. Falait helyben bányászott, vulkáni eredetű tufából faragott kváderkőből rakták. A kívül vakolatlan, tágas hajónak és a keletelt, egyenes záródású szentélynek a hatalmas nyugati torony ad kellő monumentalitást. A hatszor hat méteres, sarkain támpilléres harangtorony emeletein szépen faragott, gótikus kőkeretes, pálcatagos-mérműves ablakok nyílnak, amelyek a közeli püspöki székváros, Eger nagyszabású XV. századi építkezéseinek hatásáról árulkodnak. A kapu – felirata szerint – 1743-ban készült; a tizennégy méter hosszú, karzatos hajó belső tere is barokk kori, sík mennyezettel, a hétszer hét méteres belméretű, négyszögű szentélyt azonban eredeti, kőbordás keresztboltozat íveli át, közepén faragott zárókővel. Északon a sekrestye, a hajótól délre kápolna kapcsolódik az épülethez, lábazataik tanúsága szerint a gótikus építési korszakból. A XIII. századi Bogács templomának emlékét néhány, a gótikus falhálóba utólag beépített román kori faragott kődarab őrzi.
A templom védőszentje Szent Márton. A Magyarországon roppant kedvelt és elterjedt patrónus – Bálint Sándor gyűjtése alapján legkevesebb 235 ismert, többnyire középkori vétetésű hazai plébániájáról tudunk – tiszteletére csak az egri egyházmegyében tizennégy helyen tartanak búcsút e hét végén. A Bükkalján, ahol az elmúlt években megélénkült szőlőtelepítés és borászat folyik, 1996 óta a pannóniai születésű Szent Márton püspök a névadója a bogácsi székhelyű borlovagrendnek is. Ünnepén a hagyományos sült szárnyasok mellé tehát helyben termett fehér bor kerül az asztalra.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1453) Történelem (14) Autómánia (61) Mondom a magamét (5050) Tereb (140) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Jobbegyenes (1949) Heti lámpás (249) Életmód (1) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Politika (1571) Flag gondolja (33) Gazdaság (656) Tv fotel (65) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (502) Belföld (5) Sport (729) Vetítő (37) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>