Ma 2022 augusztus 19. Huba napja van. Holnap István napja lesz.
Foglaljuk el a Wall Streetet! - Tüntetések Amerika-szerte

Foglaljuk el a Wall Streetet! - Tüntetések Amerika-szerte

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Tegnap Chicagóban, azt megelőzően Bostonban állítottak elő házfoglalókat, tüntetőket, akik egytől egyig a „Foglaljuk el a Wall Streetet!" csoport mintája alapján szervezett megmozdulásokban vettek részt.

Ezzel együtt már huszonöt napja tart és jelenleg 72 városra terjed ki a mozgalom. Arab tavasz után jönne az amerikai ősz?

A forradalmi hullám az Egyesült Államokat is elérte volna? Egyelőre biztosan nem, de nehéz megjósolni, mivé fejlődhetnek a gazdasági elégedetlenség miatti megmozdulások. 2009-2010 az alkotmányhoz ragaszkodó, alulról építkező radikális jobboldali mozgalom, a Tea Party időszaka volt Amerikában.

A kormány túlzott hatalmától tartó, a piacgazdaságot, a fiskális fegyelmet, az egyéni szabadságot mindenek fölébe helyező országos mozgalom nagygyűléseken, tüntetéseken nyilvánította ki követeléseit, tudatta határozott véleményét a választott politikusokkal. Programjuk egy részét magáévá tette a Republikánus Párt, mely a Tea Party hathatós segítségével a 2010-es törvényhozói választásokon nagy vereséget mért a Barack Obama vezette Demokrata Pártra. Visszaszerezték a képviselőházban a republikánus többséget.

A megosztott hatalommal folytatódott az ideológiai huzavona a kormány és a törvényhozás között, miközben az ország gazdasági helyzete tovább romlott, a munkanélküliség több mint 9 százalékra ugrott. Az embereknek lassan elegük lett az egyre fokozódó gazdasági egyenlőtlenségből, és abból, hogy a megszorítások leginkább a középosztályt sújtják.

A bonyolult adórendszer számtalan kibúvót ad a nagyvállalatoknak és a milliomosoknak. A lakosság kétharmada támogatja azt a tervet, hogy az Obama-kormány a deficit csökkentése érdekében felemelje az egymillió dollár feletti jövedelemmel rendelkezők adóját. A republikánusok olcsó politikai populizmussal, az osztályharc kirobbantásával vádolják az elnököt, és hallani sem akarnak semmiféle adóemelésről.

A feszült gazdasági helyzet az utcára hívta az embereket, elsőként a pénzügyi központ területére, a New York-i tözsde környékére, a Wall Streetre, hogy az első számú ellenséget a kizsákmányoló bankokat ítéljék el. A „Foglaljuk el a Wall Street" elnevezésű tüntetéseket sokáig nem vették komolyan, mert „hivatásos" baloldali protestálókat véltek felfedezni a szervezőkben, akik a G8 csúcstalálkozókon és más globális összejöveteleken is rendszeresen feltűnnek.

Követeléseik nagyon zavarosak, sőt teljesithetetlenek voltak: szüntessék meg a piacgazdálkodást, vonják felelősségre és csukják le a bankvezéreket, engedjenek el minden adósságot, legyen ingyenes oktatás, stb. Csatlakoztak a csoporthoz a háborúellenes tüntetők, a homoszexuális jogokért küzdők, a palesztinokért szót emelők.

Feltűnést ugyan keltettek, de senki sem vette őket komolyan. Azóta kezdenek a tüntetésekkel számolni, amióta egyre több középosztálybeli csatlakozik hozzájuk: állásukat vesztett tanárok, értelmiségiek, alkalmazottak. A szakszervezetek is támogatják őket. Kikristályosodott követelésük máig sincs, de egy nagy réteg frusztáltságát, kiábrandultságát demonstrálják, és számuk egyre növekszik. A republikánusok egyértelműen elítélik a „csőcseléket", veszélyesen megosztónak tartják, hogy amerikai amerikai ellen tüntet.

A jobboldali médiaguruk a „marxista anarchistáktól", „Lenin szövetségeseitől" tartanak, és arra figyelmeztetik a milliomosokat, hogy az utcára vonszolják és megölik őket. A demokraták titokban örülnek, de közösséget hivatalosan nem vállalnak az elégedetlenekkel, félve, hogy esetleg erőszakba torkollik a protestálás.

A tüntetőknek pedig nem kell egy párt sem, hiszen éppen a politikai rendszer korruptsága, tehetetlensége ellen emelnek szót. A tévécsatornák politikai beállítottságuk függvényében közvetítik az eseményeket.

A balliberálisok csupa jó arcú orvost, mérnököt, kisgyermekes szülőt vélnek felfedezni a tömegben, a jobboldaliak csak a félmeztelen ordítozókat mutatják A hétvégére újabb csoportok hívtak utcára embereket, ezúttal Washingtonba. A 99 százalék vissza kivánja venni az országot a kiváltságos egy százaléktól.

New York polgármestere, Michael Bloomberg szerint az embereknek joguk van kifejezni elégedetlenségüket, és addig maradhatnak az utcán, ameddig betartják a törvényeket. Az Egyesült Államokban a vietnami háború elleni tüntetések óta nem volt ilyen méretű országos megmozdulás.

Nem tudni, hogy tovább növekszik-e a tüntetők száma, kikristályosodnak-e követeléseik, és ezzel befolyásolják a politikai irányvonalat, netán erőszakba fullad minden, vagy a rossz idő beálltával egyszerűen hazamennek-e az emberek. Pillanatnyilag minden bizonytalan.

Balla Eszter - hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (260) Kultúra (6) Vetítő (30) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1464) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Sport (729) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (168) Irodalmi kávéház (513) Életmód (1) Belföld (8) Jobbegyenes (2388) Történelem (15) Autómánia (61) Gazdaság (667) Politika (1581) Egészség (50) Tereb (142) Mondom a magamét (6251)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>