Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
e72b939afb9857c08f1d1166964e7db6.jpg

Nagy nevettetők 1.rész: Kabos Gyula

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az elkövetkezendő idők szelét megérezve kiment Amerikába. Ha egyenesen Hollywoodba ment volna, talán másként alakul rövidre szabott élete. De más sors jutott neki osztályrészül.

Kabos Gyula életútja (1887-1941)

1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Sólymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel: Andrássy úti Színház, Magyar Színház, Vígszínház, Belvárosi Színház, Renaissance Színház, Pesti Kabaré, Revü, Scala, Blaha Lujza Színház, Budai Színkör. Mindenütt nagy sikert aratott a világot jelentő deszkákon. 1926-29-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt.

Életútjának további állomásai: Budapesti Színház, Nyári Operettszínház, Fővárosi Operettszínház, Király Színház, Vígszínház, Labriola Színház, Modern Kabaré, Magyar Színház. Nemcsak itthon aratott sikereket, 1932-ben Bécsben a Theater an der Komikerben vendégszerepelt. 1939-ben a német befolyás növekedtével búcsút mondott hazájának, és az Amerikai Egyesült Államokba települt. Itt alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. New Yorkban halt meg 1941. október 6-án.

Kabos Gyula pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett. Maradandót alkotott vígjátékokban és tragikomikus szerepekben egyaránt. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és ügyefogyottságot sugároztak. Kabos Gyula hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos film is őrzi.

Kabos Gyula hazai földben nyugszik. Az Amerikában elhunyt művész koporsóját a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. A ravatalnál Székhelyi József színművész mondta búcsúztatójában: Kabos Gyula teste ugyan már elporladt, de testámentuma, szelleme közöttünk járkál, csámpázik színháziak, filmesek és mozinézők, vagyis valamennyiünk között. A honi kultúrtörténet legnagyobb kisemberének, a humánum és a humor óriásának egész életműve, sőt halála is a kirekesztés, a lenézés, a megalázás elleni vádirat volt.

Heves Megyei Hírlap, 1996. dec. 2.

Hozzászólások

xxxx
2016-01-28 13:27
2010 augusztus 1-én a katyini mártírok és a szmolenszki katasztrófa áldozatainak emlékére emlékművet állítottunk Tatabányán.Részletek olvashatók a www.petrassy.hu honlapon. PM

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2778) Titkok és talányok (12) Belföld (10) Egészség (50) Autómánia (61) Vetítő (30) Flag gondolja (36) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Rejtőzködő magyarország (168) Történelem (17) Szépségápolás (15) Politika (1582) Tereb (146) Életmód (1) Sport (729) Gasztronómia (539) Nézőpont (1) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (702) Mozi világ (440) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (537) Heti lámpás (310) Mondom a magamét (7501) Nagyvilág (1309) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>