- 0
Ezt mindenkinek látnia kell! A baloldali pártok nem erősödtek meg a kegyelmi ügy hatására.
Száz nap múlva, június 9-én tartják az európai parlamenti választásokat Magyarországon, és ebből az alkalomból a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy hogyan alakultak a pártok közötti erőviszonyok. A kutatás eredményei alapján a kegyelmi ügyet követően nem erősödtek meg a baloldali pártok, az eset nem volt hatással a Fidesz vezető pozíciójára sem.
A kegyelmi ügy hatására sem erősödtek az elmúlt egy hónapban a baloldali pártok – derül ki a Nézőpont Intézet lapunkhoz eljuttatott közvélemény-kutatásából. Az eredmények alapján a Fidesz–KDNP toronymagasan nyerne egy most vasárnapi európai parlamenti választáson.
A Fidesz–KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, mely hibahatáron belüli eltérést jelent januári támogatottságához képest (50 százalék). Ez az eredmény azt jelentené, hogy a kormánypártok meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben.
A baloldali pártok támogatottsága nem növekedett az előző hónaphoz képest, a 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló (és akkor 36 százalékos listás eredményt elérő) pártok összesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek, ami közel azonos a januárival (30 százalék).
A Demokratikus Koalíció 14 százalékos eredményével nem mutat elmozdulást januári támogatottságához képest. Ez azonban már nem lenne elegendő a 2019-ben szerzett négy mandátuma megőrzéséhez a többi, európai parlamenti mandátumot elérő ellenzéki párt támogatottságának köszönhetően. A Momentum hétszázalékos támogatottsága (januárban nyolc százalék) azt mutatja, hogy nem tudott előnyt kovácsolni az elmúlt egy hónap történéseiből, az öt évvel ezelőtt megszerzett kettő mandátumából pedig már csak egyet tudna elnyerni ezzel az eredménnyel.
Újonnan bekerülő párt lehetne a Mi Hazánk Mozgalom (nyolc százalék), illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (nyolc százalék), amelyek kettő-kettő mandátumot szerezhetnének, ugyanakkor bizonyosan brüsszeli képviselet nélkül maradna az MSZP (két százalék) és a Jobbik (két százalék) is. Mindez azonban szintén nem jelent változást a januári erőviszonyokhoz képest, valamennyi párt közel azonos eredményt érne el, mint év elején. Az öt évvel ezelőtt még nem létező pártok közül a Mindenki Magyarországa Néppárt (négy százalék) és a Második Reformkor (négy százalék) került az európai parlamenti küszöb közelébe, míg A Nép Pártján továbbra is egy százalékon áll.
Borítókép: Illusztáció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
