Megkezdődik ugyanis az Orbán Viktor által benyújtott, a Nemzeti együttműködésről címet viselő politikai nyilatkozattervezet vitája, amely kiváló alkalom lehet arra, hogy az ellenzéki pártok pozícionálják magukat, azaz megfogalmazzák az alakulóban lévő kormányhoz való viszonyukat és megmutassanak valamit ellenzéki stratégiájukból. Ez lesz az első lehetőség, hogy a parlamenti pártok egy vitában – ahol minden fél jelen van - általános politikai üzenetek fogalmazzanak meg.

(Fotó: ]]>RC]]>)

Miközben ]]>az előző bejegyzésben azt állítottam]]>, hogy a nyilatkozat tartalmilag kevésbé érdekes, vitája mégis alkalmas lehet arra, hogy megtudjunk valamit az új parlamenti erőtérről. Többször említettem már: az új felállás sajátossága éppen az, hogy a korábbi kvázi-kétpárti szerkezethez képest (amelyben minden és mindenki a Fidesz-MSZP szembenállás alapján vált elhelyezhetővé és értelmezhetővé) most egy nehezebben kiszámítható felállás jött létre. Ebben az új parlamentben az ellenzéki pártok  kormányhoz és különösen egymáshoz való viszonya még kiforratlan, bizonyos értelemben szinte mindannyian közelebb állnak a kormányhoz, mint a másik két ellenzéki párthoz.

A mai vita választ adhat számos kérdésre. Érdeklődéssel várom, hogy a Jobbik vajon látszólag barátságosan – valójában azonban, ha egyedül teszi az ellenzék soraiból, a Fideszt némileg kellemetlen helyzetbe hozva – támogatja-e a tervezetet, avagy esetleg rátesz egy lapáttal: elégtelennek, túlzottan puhának minősíti, és ennél erősebb szövegre tesz javaslatot. Ma már kiderülhet valami abból, hogy a Jobbiknak ebben az új helyzetben a Fidesztől vagy az MSZP-től való távolság-e a fontosabb, illetve mi a politikai megoldásuk erre a kétségtelenül létező döntési helyzetre.

Hasonlóan izgalmas lehet az LMP reakciója. Elméletileg még az sem kizárt, hogy taktikai okokból támogatják a nyilatkozatot, bár lényegesen valószínűbbnek tartom annak elutasítását a párt részéről. Ebben az esetben viszont kérdéses, hogy milyen technikával akarja elkerülni az LMP – egyáltalán akarja-e - az MSZP-vel való egyetértés látszatát. Ha a Jobbik többé-kevésbé a Fidesszel tart a vitában, az LMP pedig a szocialisták mellé sodródik, máris létrejönne egy új bipolaritás. A tartózkodás esetleg segíthet, akkor viszont ott a „langyosokat kiköpi az Úr” problémája.

Talán legkevésbé az MSZP helyzete kétséges: a szocialisták számára rögtön itt az első alkalom, hogy a (leendő) kormánytöbbség legkeményebb ellenfelei legyenek, azaz az első számú ellenzéki párt szerepét játsszák el. A dilemma legfeljebb az lehet, hogy ezt milyen módon kivitelezzék, milyen ponton támadják Orbán nyilatkozatát és milyen formában tegyék ezt.

A politikai helykereső játék – a korábbiakhoz képest szélesebb pályán – ma tehát elkezdődik. S aztán jönnek az új lényegi törvényjavaslatok, többek között a ]]>parlamenti]]> és az önkormányzati választási rendszer módosításáról, érdemes lesz figyelni.
 

Török Gábor

]]>http://torokgaborelemez.blog.hu/]]> - A Flag Polgári Műhely partnere