Ma 2019 december 05. Vilma napja van. Holnap Miklós napja lesz.
91bb5a859e6347f5e7154605a4a2b733.jpg

Török Gábor elemez - Az előválasztás vége

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Most akkor hazamegyek... – kétségtelenül szellemesen csak ennyit írt oldalára a Spanyolországban nyaraló Gyurcsány Ferenc, miután Mesterházy Attila és Bajnai Gordon ma bejelentették a közös listáról szóló megállapodásukat, amelynek kapcsán hellyel kínálták a DK-t is az asztaluknál.

Bajnai arcára is valami hasonló – de az ő esetében teljesen mást jelentő – mondat volt amúgy írva, január 8-án ugyanis véglegessé vált: a 2012 őszén elkezdődött előválasztási kampányt nem a baloldali véleményvezérek többsége által esélyesebbnek és alkalmasabbnak gondolt volt  miniszterelnök, hanem a sokszor lesajnált riválisa, Mesterházy Attila nyerte meg.

Hogy mit jelent, pontosabban, hogy mit ér ez a győzelem, az persze ma még nem megállapítható. Egy választási vereség után bizonyára egészen mást gondolna majd Mesterházy Attila arról, hogy volt-e értelme ennyi energiát áldoznia a személyes ambíciójára, s nem lett volna-e jobb látványos gesztussal valaki mást a potenciális bűnbak szerepébe állítania. Ma azonban még nem a választásnak, csupán a ]]>sajátos]]> baloldali előválasztásnak lett vége, így megállapítani csak azt a tényt tudjuk, hogy a párton belüli csatákban eddig is jeleskedő szocialista politikus Gyurcsány után egy újabb nagyvadat vert meg a politikai taktika nevű játékban. Kétségtelenül lehet ezt másképp is magyarázni, például Bajnai nagyobb felelősségérzetéről, gesztusáról beszélni, ugyanakkor a politikusnak a céljai eléréséhez hatalmi eszközök és pozíciók is kellenek: ebben a versenyben pedig ezekhez – bármit is gondoljunk a döntéseiről és az esélyeiről - ma Mesterházy jutott közelebb.


S ha már szóba került a Mesterházy által az MSZP-ből 2011-ben taktikusan kipaterolt Gyurcsány Ferenc: a mai bejelentés nyilvánvalóan az ő sikere is. Sőt: míg Mesterházy számára a mostani győzelem értékét majd a választási eredmény mutathatja meg igazán, Gyurcsány számára szinte minden kimenet kedvező lehet onnantól, ha a DK és elnöke felkerül a közös listára. Akivel még pár hete sem akart szinte senki együttműködni a baloldalon, most az összefogás építőmestere lett: ha nyer a baloldal, a közös listáért szívósan küzdő Gyurcsány újra a tábor hőse lehet, ha veszít, Mesterházy pozíciója olyan mértékben megrendülhet, hogy Gyurcsány tovább folytathatja a baloldali szavazók visszahódításáért folytatott ]]>küzdelmét]]>.  Lehet persze azt állítani, hogy a DK számára volt alternatíva, hiszen önállóan is bejutott volna a parlamentbe, de egyrészt ez azért bizonytalan (a választási kampány finisében könnyen az esélyesebb baloldali párt felé mozdulhatott volna el a táboruk egy része), másrészt pedig Gyurcsány számára nem önmagában a DK parlamentbe jutása volt fontos, hanem a személyes rehabilitáció: márpedig a közös listára kerülés után tarthatatlan lesz már a vele egy listán szereplők korábbi látványos elhatárolódása.

Magáról a konstrukcióról, a közös listáról a ]]>hétfői bejegyzésben]]> már a legfontosabbakat elmondtam, amit pedig nem, arról ma még ]]>beszélhettem]]> az InfoRádióban, szóval ezeket most nem ismételném meg. Ugyan van még elméleti esély arra, hogy végül a részletekben nem tudnak megállapodni, és szétesik a szövetség, de azért azt tartom valószínűbbnek, hogy a lényegi kérdések már eldőltek, és a színfalak mögött Gyurcsány is rábólintott mindenre. Ha így van, akkor mától valóban új időszámítás kezdődik: a Fidesz által megalkotott választási rendszer megtette a hatását, rákényszerítette a baloldali ellenzéket a közös indulásra. Nehéz megmondani, hogy a Fidesz valójában mit szeretett volna jobban: a választási rendszerrel akarta biztossá tenni a győzelmét a széttagolt baloldal felett (ha külön indulnak, ez nem is lett volna kétséges), vagy a választási rendszerrel akarta újra egybeforrasztani a baloldalt, hogy így az képtelen legyen kitörni az „elmúltnyolcév” fogságából. Bármi is volt a cél, ]]>Duverger törvénye]]> újabb igazolást nyert: a többségi(bb) választási rendszer a korábbi kvázi-kétpártrendszer után divergálni kezdő pártrendszert legalább a választásokra visszahúzta.

Komoly erőként 2014-ben csak három szereplővel kell számolnunk: a Fidesszel, a most egyesült baloldallal és a Jobbikkal. (Nagy jóindulattal még megemlíthetjük az egyelőre küszöb alatt mért LMP-t, de aztán néma csend: a többiek – bármennyire jelentősnek is látszanak időnként a sajtóban – a szavazólapra talán felkerülhetnek, de bejutási esélyük nincs.) Hogy aztán a választás másnapján – a választási helyzet elmúltával – megint új élet kezdődjön, mert, ne feledjük, a baloldalon nem a befektetett munka hozta el az együttműködést, nem egy tekintély teremtette meg az egységet (mint történt ez a jobboldalon egy következetes, évekig tartó hatalmi politika nyomán), hanem most még a kényszer szülte.  Bár az előválasztásnak ma vége, bármi is lesz az eredmény, a dominanciáért folyó baloldali hatalmi harc a választások után nagy valószínűséggel folytatódni fog a szereplők között.

S abban a játékban újra mindenkinek, a mai nyerteseknek és veszteseknek is lehet szavuk, esélyük, hiszen a közös listának köszönhetően Mesterházy, Bajnai és Gyurcsány is biztosan tagja lesz az új Országgyűlésnek.

]]>http://torokgaborelemez.blog.hu/ ]]>- A Flag Polgári Magazin partnere

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Egészség (50) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Mondom a magamét (4133) Kultúra (4) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Életmód (1) Szépségápolás (15) Politika (1571) Gazdaság (633) Vetítő (37) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (219) Belföld (5) Történelem (13) Jobbegyenes (1644) Mozaik (42) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (474) Tv fotel (65) Tereb (138) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>