Ma 2020 október 20. Vendel napja van. Holnap Orsolya napja lesz.
Megkezdődött a magyar történelmet megjelenítő szobrok „levadászása”

Megkezdődött a magyar történelmet megjelenítő szobrok „levadászása”

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Nem véletlenül váltak a rombolás áldozatává a millenniumi emlékművek.

Trianon 100 – Az impériumváltás után megkezdődött a magyar történelmet megjelenítő szobrok „levadászása”

A szoborrombolás, az emlékművek elpusztítása nemcsak az azokat felállító hatalommal való leszámolás egyik eleme, hanem megfogalmazódik benne a félelem és a frusztráció is. Nem véletlenül váltak a rombolás áldozatává a millenniumi emlékművek, a magyar szabadságharc, a művészet nagyjainak és az uralkodóknak a szobrai.

Az uralkodóábrázolások közül az egyik legjelentősebb a Pozsonyban felállított Mária Terézia-emlékmű, az újkori magyar szobrászat első lovas ábrázolása, a pozsonyi születésű Fadrusz János műve. A háromrészes kompozíció a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült, erre a talapzatán levő felirat is felhívta a figyelmet, valamint a nevezetes 1741-es országgyűlésnek is emléket állított, amikor a magyar rendek az osztrák örökösödési háborúban a szorongatott királynő mellé álltak.

„Hol most új bánat árvul a ligetben / S a márványszép királynő téli estben / Magyarjaira vár a Duna mellett” – így ír a szoborról Juhász Gyula Magyar Straszburgok című versében nem sokkal Pozsony megszállása után. Már nem sokáig állt és várt ott a mű, mert 1921. október 26-án elkezdték a bontását. „Szemtanúk erősítik meg a példátlan vandalizmus hihetetlennek tetsző hírét, amely világgá kiáltja a cseh kultúrfölény gyalázatos hazugságát. Vésővel, hajókötéllel, kalapáccsal estek neki a »művészetbarát« cseh légionáriusok a remek szobornak s barbár módon megsemmisítették” – írta a rombolás után néhány nappal a Pesti Napló. A márványból faragott szobrokat összezúzták, fejüket letörték. Két év múlva, 1923. december 8-án a Pesti Napló újságírója arról számolt be, hogy „Pozsonyban ma már sajnálják a szép szobor elmúlását. Kár érte – mondják –, Fadrusz szlovák művész volt.” (A szobor másolatát 2018-ban felállították.)

Nemcsak a Felvidéken, hanem a többi elcsatolt területen is elszántan törekedtek a múlt szellemi és tárgyi emlékeinek megsemmisítésére. A partiumi Nagykároly 1920-ig Szatmár vármegye központja, amely vármegyének egykoron a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc volt a főjegyzője és ország­gyűlési képviselője. A város szoborral szeretett volna tisztelegni a nagy magyar költő emléke előtt. A szoborállítás kezdeményezője, Károlyi István gróf 1890-ben, a költő születésének centenáriumán körlevelet bocsátott ki. Az alkotásra rövid idő alatt tekintélyes adomány gyűlt össze. Kölcsey szobrát a Károlyi-kastély parkjában állították fel, és 1897-ben leplezték le. Talapzata szabálytalan alakú sziklaforma, azon elöl a Kölcsey név, a hátsó oldalon a Himnusz kezdősora volt olvasható. A költőt karosszékben ülve, a reformkort idéző ruhában jelenítette meg a szobrász. A figura alakja két méternél kicsit magasabb volt, és a talapzatával együtt ötméteres mű és a körülötte levő fák, valamint a távolabbi kastély épülete között harmonikus térkapcsolat alakult ki. A nagykárolyi Kölcsey-szobor még hosszú évtizedekig az egyetlen köztéri emlékműve volt a Himnusz költőjének.

Megformálója, Kallós Ede (1866–1950) korának egyik kiemelkedő művésze volt. Az ő plasztikái díszítették a Nyitra melletti Zobor-hegyen álló Ezredévi emlékművet is – ezt 1921 februárjában lerombolták –, és az ő alkotása az ópusztaszeri emlékművön látható Árpád-szobor. Kallós részt vett a Kossuth-szobrok mintázásában. Kossuth Lajosnak már a halálának az évében, 1894-ben állítottak szobrot, amit ezután országszerte szép számú mű követett.

A nagykárolyiak 1902-ben, Kossuth századik születésnapján határozták el, hogy városukban szobrot állítanak a szabadságharc vezetőjének. A pénzt ebben az esetben is gyűjtéssel teremtették elő, ebben a Károlyi család több tagja is részt vett, jelentős összegekkel támogatva a felállítandó emlékművet. 1905-ben már elegendő pénz állt rendelkezésre, ekkor a szoborbizottság felkérte Róna Józsefet, aki az első egész alakos Kossuth-szobrot mintázta – ezt 1898-ban Miskolcon avatták fel – és Kallós Edét, hogy készítsék el a Kossuth-szobor modelljét. A felkérésben szerepet játszott Kallós kitűnő Kölcsey-szobra és a Kossuth-szobrok mintázásában való jártassága is, hiszen a hódmezővásárhelyi alkotását 1903-ban, a makóit 1905-ben avatták fel. A nagykárolyiak a két mintából végül Kallós Ede alkotását választották.

A művet 1908. május 28-án avatták fel pompás ünnepség keretében. Kossuth Lajos ércbe öntött álló alakja három egymásba olvadó mészkőoszlopon állt.

Nagykárolyba 1919-ben vonult be a román hadsereg, és a várost, amelynek népessége ekkor 98 százalékban magyar volt, az új államhoz csatolták. A megszálló új hatalom emberei előszeretettel pusztították el a Kossuth-szobrokat. Erre a sorsra jutott 1919-ben többek között a marosvásárhelyi, a nagyszalontai, a rozsnyói, a losonci. A nagykárolyi sem kerülhette el sorsát: 1921 áprilisában egy éjszaka, nyakára kötelet kötve, ledöntötték azt. A szobor nem tört el, és ezután a városi gazdahivatal bejáratánál helyezték el, ahol a pásztorok subájuk fogasaként használták. 1930-ban született meg az az ötlet, hogy az alkotást az evangélikus templomban helyezzék el. Az új román polgármester azonban ezt megtagadta, és a Kossuth-alakot fáskamrába vitette, ahol 1932-ben egy éjjel ismeretlen tettesek lefűrészelték a fejét. Nem sokkal később a polgármester részvételével hajnali négy órakor vasdorongokkal elkezdték a szobor talapzatát bontani, ami a város vezetőinek okot adott arra, hogy elrendeljék a megrongált posztamens teljes elbontását. Ezzel együtt eltüntették a Petőfi- és a Révay-emléktáblákat is. „Azóta a nagykárolyi magyarság állandó rettegésben él. […] Nagykároly városának van még egy gyönyörű emléke: a Kölcsey-szobor. […] A Kossuth-szobor lerombolása után ellenőrizhetetlen hírek keltek szárnyra, hogy rövidesen sor kerül a Kölcsey-szobor eltávolítására is” – olvashatjuk a Keleti Ujság 1933. június 3-án megjelent számában. A sejtések hamarosan igazolódtak. A következő évben ismét csak éjjel lefűrészelték a szobor fejét, amelyet az ismeretlen elkövetők magukkal vittek. Helyére levágott leveles ágakat tűztek. A szobortöredéket néhány nap múlva lebontották, elszállították, és később beolvasztották. A lefejezett szobor a kultúrát és a művészetet szimbolizálja, írta az eset után a Brassói Lapok, majd úgy folytatta, hogy „jaj annak a szellemnek, amely a kultúrától és a művészettől irtózik” – és szobrokat rombol.

Nagykárolyban, miután a város visszakerült Magyarországhoz, 1940. november 7-én szobor- és emlékműbizottság alakult, amely az elpusztított Kossuth- és Kölcsey-alakok, valamint az összetört Révai- és Petőfi-emléktáblák visszaállítását tűzte ki célul. A Nagykárolyi Kölcsey Egyesület 1941. október 22-én tartott ülésén elhatározta, hogy pénzalapot létesítenek a Kölcsey-szobor újraöntésére. A Keleti Ujság 1944. március 22-i számában beszámolt arról, hogy Kölcsey szobrát ismét felállítják, a háború és az utána következő változások azonban még a reményt is elorozták.
A nagykárolyi Kölcsey-szobor mégsem ismeretlen számunkra, mert a főváros megbízásából Kallós Ede újramintázta a költő alakját, amelyet a budapesti Batthyány téri park közepén 1939 júniusában másodszor lepleztek le. A szobrot itt is magas talapzatra helyezték. Egy évtizedig állt itt, majd 1950-ben a metró építésekor lebontották, és csak 1974-ben állították fel újra. Ekkor azonban a tér szélére, kétlépcsős, a járda szintjénél alig magasabb posztamensre került. Körbejárhatósága is megszűnt, mert mögé falat építettek, amely a földalatti szellőzőjét takarja. A falat borító márványlapokra a költő Huszt című versének utolsó két sorát vésték fel…

Ludmann Mihály - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (652) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Politika (1571) Mozi világ (440) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4864) Tereb (140) Nagyvilág (1452) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (491) Belföld (5) Történelem (14) Mozaik (83) Életmód (1) Kultúra (6) Heti lámpás (244) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Jobbegyenes (1870) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>