Ma 2021 május 13. Szervác, Imola napja van. Holnap Bonifác napja lesz.
Harminc éve bénították meg az országot a taxisok

Harminc éve bénították meg az országot a taxisok

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Ez volt a demokratikus Magyarország elleni első támadás

A váratlanul bejelentett 65 százalékos benzináremelés váltotta ki a rendszerváltás utáni időszak első komoly válságát. A baloldali sajtónak kapóra jött az ügy, hogy a hangulatot az épp munkába állt MDF-kormány ellen fordítsa. A taxisblokád az egész országot sújtotta.

Nem kellett volna, hogy váratlanul érjen, mégis megdöbbentem azon a reggelen, amikor elsőéves hallgatóként a főiskola felé tartva azzal szembesültem, hogy az egész Nagykörúton áll a forgalom, kénytelen vagyok a Boráros tértől a Wesselényi utcáig gyalogolni. A Petőfi hidat taxik torlaszolták el, az utcákon tanácstalan emberek próbálták kitalálni, hogyan juthatnak be a munkahelyükre. Mindez 1990. október 26-án reggel történt, de az események korábban kezdődtek.

Mennyivel emelkedett volna?

Az MDF-kormány 65 százalékos áremelést hajtott végre, ami azt jelentette, hogy a benzin literenkénti 36 forintos ára 59-re emelkedett.

Mi lett a kompromisszum?

A kormány és a fuvarozók hosszú egyeztetéssorozat után október 28-án egyeztek meg. A megállapodás értelmében október 29-én 24 órától a megemelt benzinárat 12 forinttal csökkentették.

A Népszava hangzatos címmel adott közre cikket október 19-én: Árulás: jön az 56–62 forintos benzin! A témára lecsaptak a túlnyomó többségben lévő baloldali orgánumok, a Magyar Hírlap öt nappal később október 29-re prognosztizálta az emelkedés kezdetét. Az emelést végül október 25-én jelentették be. A taxisok, akik a CB-hálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan tudtak szervezkedni, délutánra a Hősök terére, majd a Kossuth térre hirdettek találkozót: felháborodásukat az váltotta ki, hogy Siklós Csaba közlekedési miniszter nem volt hajlandó átvenni a petíciójukat. Ekkor lezárták Budapest hídjait, másnapra pedig az egész város közlekedését megbénították. A közösségi közlekedési eszközök közül csak a metró működhetett, Ferihegyről nem lehetett bejutni a városba. Arra ügyeltek a tüntetők, hogy a mentőket, rendőröket, tűzoltókat átengedjék a blokádokon.

Aki megélte ezt a korszakot, emlékezhet, hogy a lakosságot megosztotta a kezdeményezés. Volt, aki egyszerűen dühös volt, hogy a blokád akadályozza a mozgásában, a kormánnyal szimpatizálók pedig látták, hogy a blokád célja nemcsak az emelés megakadályozása, hanem a hangulatkeltés, az MDF-kormány ellehetetlenítése is volt. Akadtak olyanok is szép számmal, akik forró teát, ételt vittek a blokádban várakozó taxisoknak.

Mi volt az oka?

Az iraki csapatok 1990. augusztus 2-án lerohanták Kuvaitot, és ellenőrzésük alá vonták az ország kőolajtermelését és -kereskedelmét. Ez nemzetközi kereskedelmi válságot okozott, kiváltó oka volt az 1991 januárjában kitörő öbölháborúnak. A magyar benzináremelést egyben az orosz kőolajszállítás csökkenése is okozta.

A kormányzati reakciók hangneme váltakozott. László Balázs kormányszóvivő október 26-án reggel törvénytelennek nevezte a taxisok akcióját, mert azt a gyülekezési törvény előírásai szerint 72 órával korábban be kellett volna jelenteni. Az Antall József miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter a rádió és a televízió által közvetített beszédében bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet, illetve hogy három válságstábot állítottak fel. Tanulságos, hogy az államfő, Göncz Árpád eközben a televízión keresztül üzent a kormánynak, hogy az áremelést függessze fel, a taxisoknak pedig, hogy hagyjanak fel a blokáddal.

Mindhiába. A tüntetők nem hagyták abba, sőt a válság országossá nőtt, mivel a fővárosi taxisokhoz a fuvarozók is csatlakoztak. Hatszáz helyen állítottak útzárat, ez összesen – a fővárossal együtt – 105 helységet érintett. Budapesten – a Lánchíd kivételével – az összes Duna-hidat lezárták, 25 főbb csomópontot eltorlaszoltak.

Miért volt tehetetlen a kormány?

A válság kitörésekor a kormányfő, Antall József kórházban feküdt, a tizenegy miniszterből négy pedig külföldön tartózkodott, ezért roppant nehéz volt gyorsan és összefogottan reagálni.

Tárgyalások kezdődtek a fuvarozók és a kormány között, amelyek október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén zárultak le. A kormány részéről Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter és Rabár Ferenc pénzügyminiszter vezette a tárgyalást, a munkavállalók küldöttségét Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (FSZDL) elnöke, valamint Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkaadókét pedig Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke vezette. Az ülésen Orbán István, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke elnökölt.

A megállapodás után a blokádot feloldották. Antall József a kórházból mondott televíziós beszédet (ezt emlegetik azóta úgy, hogy „pizsamás beszéd”), amelyben elismerte a kormány felelősségét abban, hogy az emelés bejelentését előkészítő munkában hibákat követtek el, és kijelentette, hogy a tüntetéseken részt vevők ellen nem indul eljárás.

Kerékgyártó György - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (657) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Történelem (14) Tv fotel (65) Vetítő (37) Sport (729) Egészség (50) Heti lámpás (255) Belföld (6) Tereb (140) Életmód (1) Flag gondolja (33) Irodalmi kávéház (505) Nagyvilág (1454) Mozi világ (440) Kultúra (6) Autómánia (61) Jobbegyenes (2025) Mondom a magamét (5292) Politika (1578) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>