Ma 2021 március 01. Albin napja van. Holnap Lujza napja lesz.
Handó Tünde nem támogatja Áder János álláspontját

Handó Tünde nem támogatja Áder János álláspontját

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Ez igen kényes ügy...

Újabb vita keletkezhet szemétügyben az államapparátus akár legmagasabb fórumain is. Az Alkotmánybíróság kedden meghozott határozata alapján kiderülhet, igaz-e, hogy a szennyező fizet, vagy ellenkezőleg, legjobb, ha még fizetünk is a szennyezőnek, mert ő bizonyos szempontból tulajdonosnak minősül és nem károsítható meg.

Az igen kényes és nagy horderejű témakörben eredetileg – a múlt év végén – a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). Áder János nem írta alá a hulladékgazdálkodás módosításáról hozott törvényt, mert annak három pontját alkotmánysértőnek találta. Mivel hasonló esetekben – az előzetes normakontroll ügyében – az AB-nek soron kívül döntenie kell, a határozatot most meghozták, és elképzelhető, hogy az Országgyűlés is hamarosan ismét megfogalmazza álláspontját. Az előzményekről ]]>korábbi cikkünkben]]> már beszámoltunk.

Az ügy lényege valójában nagyon egyszerűnek látszik, mert tömören mindössze arról van szó, hogy

 

a vitatott törvény szerint a hulladék birtokosa bizonyos esetekben a hulladékáról kizárólag úgy gondoskodhat, hogy azt átadja az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak. A hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül.

A másutt kifejtett indoklás szerint mindez azért történik így, mert az alaptörvény kimondja, hogy a szennyező fizet, magyarán viseli a következményeket. A köztársasági elnök úgy vélte: a szabály azért kifogásolható, mert a hulladék értéket képviselhet, de a törvény a kártalanításról semmilyen módon nem rendelkezik, sőt még bírság fizetését is kilátásba helyezi a hulladékbirtokos részéről.

A jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés bizonyos esetekben a hulladéktulajdonosnak tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő ellentételezési kötelezettséget. A szabály ezért alkotmánysértő.

Az AB kiemelte: a jogalkotó feladata olyan, differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az unió szabályainak is megfeleljenek.

Az alá nem írt és ki nem hirdethető törvény mindjárt a parlamenti szezon kezdete után a törvény-előkészítő bizottság és az Országgyűlés plénuma elé kerül. A rendelkezésekről elképzelhetően a T. Házban is vita zajlik majd, hiszen az AB határozatát is különvéleménnyel fogadták el.

Handó Tünde alkotmánybíró például nem értett egyet Áder János köztársasági elnökkel abban, hogy a szennyező ellentételezést kapjon, így szerinte az államfő indítványát az AB-nek el kellett volna utasítania.

Úgy vélte: az elnöki beadvány elfogadása – az Alkotmánybíróság határozata – megnehezíti a hulladékgazdálkodás megfelelő rendjének kialakítását. Így nem érvényesülhet a szennyező fizet elve. A köztársasági elnök indítványának további két pontját a testület elutasította.

Kulcsár Anna - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (14) Politika (1574) Gazdaság (657) Nagyvilág (1454) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Életmód (1) Heti lámpás (252) Kultúra (6) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (505) Egészség (50) Szépségápolás (15) Tereb (140) Mozaik (83) Jobbegyenes (1969) Rejtőzködő magyarország (171) Mondom a magamét (5133) Belföld (6) Flag gondolja (33) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>