Amerika nemrégiben újabb gyöngyszemmel gazdagította a bírósági eljárások lehetőségét. Ottani barátaim úgy szoktak fogalmazni, hogy Amerika fürdik a „pereskedés boldogságában”, mert néha a legértelmetlenebb módon és okokból tesz lehetővé zaftos bírósági eljárásokat.

Ennek a mentalitásnak aztán olyan következményei lesznek, amit az európai gondolkodás felfoghatatlannak tart. Amerikai egyetemi oktató ismerőseim szokták például mondani, hogy a csinosabb diáklányokat újabban már nem elég nyitott ajtónál vizsgáztatni, jobb behívni valamelyik kollégájukat is a terembe, mert ha véletlenül rossz osztályzatot kénytelenek kiosztani, legalább van szem- és fültanú, hogy ők tényleg nem molesztálták szexuálisan a diáklányt.

Sűrűn megtörténik ugyanis, hogy a megbuktatott diákok bosszúból szexuális molesztálással vádolják meg a tanáraikat. Hadd mosakodjon, magyarázkodjon, és vakargassa magáról a rákent sarat. Ha már megbuktatta őket.

Ennek tükrében szerintem egészen elképesztő az a kaliforniai törvény, amely „kimondott igenlő megerősítést” ír elő az egyetemisták közötti szexuális érintkezés során. Értsd: ha egy fiú és egy lány ágyba bújik, akkor mostantól közösülés közben hangosan ki kell mondaniuk, hogy „igen”. Hogy akarják. Nem elég hallgatólagosan egyetérteni, vagyis nem tiltakozni, nem ellenállni, hanem kifejezetten és igenlően bele kell egyezni. 

Miért is? Mert a „pereskedés boldogságában” fürdő Amerikában a bíróságok nehezen tudnak eligazodni az olyan nemi erőszakot tárgyaló perekben, ahol a lány azt állítja, hogy őt megerőszakolták, de ennek nincs semmilyen látható nyoma. Mármint az erőszaknak. Sőt! A bíró kérdésére, hogy legalább szóban tiltakoztak-e, az áldozatok sokszor azt a választ adják, hogy nem, nem tiltakoztak, mert féltek ellentmondani. De ez valójában akkor is erőszak volt. Állítják ők. Még akkor is, ha fél éve egy párt alkottak, szerelmesek voltak egymásba, de a szex, bár erőszakmentesnek tűnt, a lány szerint lelki értelemben akkor is nemi erőszak volt. Mert aznap este, ott, a buli után, kicsit ittas állapotban, ő valójában mégsem akarta volna.

Az ügyvédek ilyen perek során eddig ezer és ezer kiskaput találtak, a lányok provokatív öltözködésétől kezdve a hallgatólagos beleegyezésen át az általuk kezdeményezett szexuális együttlétig, amelynek során az utolsó pillanatban állításuk szerint mégis megbánták, de a fiú ennek ellenére végigcsinálta… Ezért mostantól a későbbi félreértések elkerülése végett hangosan kimondott igenlés kell, sőt, az aktus során ezt legalább még egyszer újra meg is kell erősíteni.

Akik ellenzik a törvényt, azok a romantikus viszonyok totális szétrombolását látják ebben a jogi „aktusban”. Hiszen a jog eddig azt tekintette nemi erőszaknak, ha valaki tiltakozott, mégis erőszakkal közösültek vele. Mostantól viszont ez megfordul. Mostantól minden egyes szeretkezés nemi erőszakként indul, és annak is minősül, hacsak a partnerek előtte és közben hangosan bele nem egyeznek. Mintha a házasságkötés igenjét mondanák ki – az orgazmus előtti pillanatokban. Csak nehogy elfelejtsék, vagy túl halkan mondják… 

Vagy esetleg a bíróság előtt majd másképp emlékezzenek. Talán fel kellene venni a mobiltelefonjuk kamerájával, biztos, ami biztos alapon. Minden alkalommal!

Frei Tamás - metropol.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu