Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
Elkeserítő hír érkezett

Elkeserítő hír érkezett

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Eltűnnek a konzervatívok az amerikai egyetemi világból...

Miért vannak feltűnően kevesen a konzervatív meggyőződésű filozófusok az amerikai akadémiai szférában, és ez miért baj? Erre igyekszik válaszolni a Quillette-n egy konzervatív filozófus, aki szerint a liberálisoknak is jobb lenne, ha több lenne a konzervatív a filozófia szakokon.

Kevés a konzervatív meggyőződésű ember a humántudományok területén az (amerikai) akadémiai életben, a felmérések szerint 4-8 százalék közt van az arányuk, a filozófia szakokon pedig még kevesebb. Vajon mi lehet ennek az oka? – ]]>teszi fel a kérdést]]> a Quillete-en Tristan Rogers, aki maga a Kaliforniai Állami Egyetem filozófia tanára.

Mint írja: a filozófia tudománya egy másféle sokszínűséggel van elfoglalva, nem a szellemi sokszínűséggel, ami azért érdekes, mert a filozófusok közt nagyon kevés kérdésben van konszenzus, eközben politikai meggyőződésük mégis egy irányba húz, az amerikai közvélemény épp utóbbi kérdésben oszlik ketté (jobboldali republikánusokra és baloldali demokratákra).

Tristan Rogers megjegyzi: egyes feltételezések szerint a konzervatívok alulreprezentáltsága a filozófia szakokon annak köszönhető, hogy a filozófia maga olyan kritikai attitűdöt képvisel, ami idegen a konzervatívoktól. Az eszmékre való nyitottság is inkább a politikai liberalizmushoz kötődik az általános felfogás szerint, nem a konzervativizmushoz. (Ez persze attól is függ, tehetjük hozzá, hogy melyek az épp népszerű eszmék, mert ha nem a konzervativizmus, akkor az maga is kritikai attitűdöt képvisel.)

A PhilPapers Survey 2009-es közvélemény-kutatása keretében kérdezte a filozófusokat meggyőződésükről.

A konzervatív álláspont magában a kérdőívben sem szerepelt,

ami a kommunitárius (közösségelvű, nem kommunista), az egalitárius és a libertárius álláspontot nevezte meg az „egyéb” mellett. A válaszolók egyharmada egalitáriusnak (egyenlőségelvűnek, a kortárs liberalizmus főárama) vallotta magát, 16 százalék kommunitáriusnak, 13 százalék pedig libertáriusnak. A maradék 37 százalék nem választott a három közül, de nem valószínű, hogy azért, mert konzervatívok lennének. HA a politikai filozófusokra szűkítjük a megkérdezetteket, akkor 50 százalék lesz az egalitárius. (Ezt az egyenlőségelvűséget a magyar származású, konzervatív amerikai filozófus, John Kekes szisztematikusan kritizálja ]]>Az egalitarizmus illúziói című kötetében]]>.)

Miért lehet probléma a konzervatív személyek és nézetek ilyen alulreprezentáltsága? Rogers szerint például azért, mert a vita jó hatással van az igazság keresésére. Aztán azért, mert az

amerikai adófizető és választó lakosság 75 százaléka van így alulreprezentálva.

Emiatt pedig a konzervatív módon gondolkodók lehet, hogy radikálisabb és tisztességtelenebb forrásokhoz nyúlnak nézeteik igazolásához. 

Egy bizonyos Jonathan Haid azt is felveti, hogy a liberalizmus a méltányosságra, a sérelemre és a szabadságra koncentrál, míg a konzervativizmus szélesebb fogalmi készletből merít, fontos számára például a lojalitás, a tekintély és a szentség is. Ezek a család, a hazaszeretet és a szent dolgok alapvető morális pszichológiájához tartoznak, tehát filozófiai vizsgálódásra méltóak. 

Az akadémiai élet nagy hangsúlyt helyez a sokszínűségre – de ez kulturális, nemi és faji sokszínűség, ahol a különböző hátterű emberek ugyanazon liberális eszmeiséget képviselik; tehát nézőpontbeli, elvi sokszínűség nem igazán van (maximum a részleteket illetően). 

Az otthon filozófiájának fontos eleme a közösségiség (társadalmi tagság), a felelősség, a hazaszeretet és a közös moralitás. Az egészséges politikai rendet a a társadalmi tagság közös érzete alapozza meg, azt pedig a lojalitás, tekintély és szentség.

Az észnek ezeket kell szolgálnia, nem pedig meghaladnia őket

– írja Tristan Rogers. 

Mi lehet a megoldás? A kvótás megoldásokra maguk a konzervatív filozófusok is nemet mondanak. Egészségesebb lenne, ha a liberális egyetemi filozófusgárdának magának lenne igénye a párbeszédre, és ha az absztrakt helyett a konkrét dolgokra fókuszálnának, például az otthonra – zárja gondolatmenetét a Kaliforniai Állami Egyetem filozófusa. 

]]>Tristan Rogers: The Dearth of Conservatives in Academic Philosophy]]>

Forrás: ]]>www.mandiner.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nézőpont (1) Egészség (50) Mondom a magamét (7501) Mozaik (83) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (310) Szépségápolás (15) Flag gondolja (36) Vetítő (30) Titkok és talányok (12) Történelem (17) Életmód (1) Jobbegyenes (2778) Tereb (146) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Gasztronómia (539) Politika (1582) Mozi világ (440) Autómánia (61) Nagyvilág (1309) Belföld (10) Gazdaság (702) Irodalmi kávéház (537) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>