Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
01-soros-mti-780x309.jpg

Dzsordzsi bácsi szedi a sátorfáját

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Nem kérünk a színes és multikulti társadalomból, megleszünk az általunk megélt valósággal.

Nem tudom, önök hogy vannak vele, de én csak pislogok, mint a Népszabadságba tekert tükörponty, amikor azt látom, hogy szivárványos, vörös és EU-s lobogók alatt vonulnak a mindenféle nemű, korú és nemzetiségű emberek a magyar sajtószabadságért tüntetni, büszkén tolva maguk előtt Simicska Lajos elhíresült plakátgraffiti-szlogenjét, amit inkább nem idéznék szó szerint.

Az, hogy a választás eredménye olyan mértékű kudarcot hozott nekik, ami történelmi vereségnek minősül, jó tükörként kellene hogy mutassa, mennyire ők vannak többségben. Semennyire. Erre azért S. György nagykorú is rájöhetett, mert miután megfélemlítve érezte alapítványa munkatársait, először törölte nevüket, elérhetőségeiket, majd bejelentette, hogy adott esetben bizony Berlinbe teszik át a székhelyüket.

A szokásos forgatókönyv szerint Soros György felvette a mártír szerepét, akit a civil szervezetével együtt a diktatórikus kormányzat kirakott Magyarországról. Miután elmorzsoltunk egy könnycseppet a nagyon üldözött jótékony szervezetért, kicsit nézzük végig, mit is veszített Magyarország.

Az Open Society Foundations (OSF) harminc éve van jelen hazánkban. A ma már több mint száz országban működő Nyílt Társadalom Alapítványok története 1984-ben kezdődött, amikor Soros György megalapította első jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon.

A Magyar Soros Alapítvány néven induló szervezet fejlődése az évek során mindig is reflektált a Magyarországon kibontakozó drámai eseményekre. A legkorábbi fejlemények hozzájárultak azoknak a prioritásoknak a kialakulásához, amelyek a Nyílt Társadalom Alapítványok munkáját mind a mai napig meghatározzák.

A Nyílt Társadalom Alapítványok továbbra is támogat magyarországi csoportokat, évente az egymillió dollárt is meghaladó mértékű támogatást nyújtva több mint harminc magyar civil szervezetnek, amelyek olyan ügyekkel foglalkoznak, mint a független újságírás, a korrupció vagy a diszkrimináció elleni küzdelem.

A munka egy másik pillére a közösségszervezés. A Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve a Nyílt Társadalom Alapítványok tizenöt magyarországi civil szervezetet támogat abban, hogy helyi kérdéseket helyi szinten oldhassanak meg, és hogy mozgósítsák az embereket a közösségek fejlesztése érdekében.

Egy másik, ugyancsak jelenlegi projekt a Tilos Kulturális Alapítványt támogatja, amely Magyarország legrégebbi közösségi rádióját, a Tilos Rádiót működteti. A függetlennek semmiképpen nem nevezhető 444.hu, a Mérce, az Átlátszó mind Soros pénzéből tartja fent magát, és ha már a közösségek fejlesztését is szívükön viselik, érdemes megemlíteni, hogy mennyire áldásos Gulyás Márton Közös Ország Mozgalma, vagy az antifasisztáké, akiket szintén rendületlenül támogat anyagilag a tőzsdespekuláns.

Egyébként tiszta szerencse, hogy az egyenlő bánásmódot és a kisebbségek védelmét is fontosnak tartják, így burjánozhatott el az LMBTQ-s genderpropaganda, a nemi identitás nélküli társadalom eszményképe vagy éppen a család- és gyermekellenesség nagyfokú terjesztése.

Kifejezetten szerencsések vagyunk, hogy az OSF-nek fontosak a kulturális programok és az iskolai képzések. Így jutottak be általános iskolákba, ahol a gyerekeket érzékenyítőfoglalkozásokon arra képezték ki, hogy fogadják el másságukat, a migránsokat, az iszlámot, valamint hogyan éljenek jogaikkal, lépjenek fel akár szüleikkel szemben is vagy éppen vegyenek részt tüntetéseken.

Az utcán vonulgatásban egyébként igencsak gyakorlott sorosisták közül talán a Pride szokta a legnagyobb indulatot gerjeszteni a keresztény-polgári értékrendet valló magyarok között.

A Budapest Pride története 1993-ra nyúlik vissza, akkor rendeztek először melegtematikájú filmfesztivált és fáklyás felvonulást az AIDS áldozataira emlékezve. Négy évvel később, 1997-ben következett a második hasonló esemény, és azóta minden nyáron egyre sokrétűbb fesztivált és egyre nagyobb, mára karneválszerű felvonulásokat tartanak.

A Szivárvány Misszió Soros-pénzből, 2001-ben jött létre a részt vevő szervezetek delegáltjaiból. Ezt a felvonulást közösségszervező, kutató és érdekképviselő tevékenységnek nevezik az alapítványnál.

Létrejött a Nyitottak vagyunk kezdeményezés is, amelynek olyan forprofit cégek a tagjai, amelyek elfogadó munkáltatói magatartásukat hirdetik.

A felvonulást megelőző pénteken Priday-t tartottak olyan neves cégek bevonásával, mint a Sportszeletet gyártó vállalat, a Terepfutás.hu, az azóta megszüntetett Népszabadság, az Europress; sőt huszonöt nagykövetséget is sikerült bevonniuk a Pride-felvonulást támogatandó.

De itt nem áll meg a gépezet: közösségi találkozókat szerveznek és olyan nyilvános rendezvényeket és kampányokat, amelyek segítik a közösség tagjainak a kapcsolattartását, az aktivisták bevonását és megtartását, a támogatók becsatornázását.

Az előbújás napját tavaly a Blaha Lujza téren ünnepelték egy szabad mikrofonos akcióval, ahol a szexuális orientációjukat nyíltan vállaló LMBTQ-emberek mesélték el a coming outjaik történetét. Bárki meghallgathatta. Korhatár nélkül.

A közösségformálás nagy vesszőparipa, gyűjteni kell az aktivistákat, bármi áron. Az Auróra házban nyolc civil szervezetnek biztosítanak irodát, több mint nyolcvan kezdeményezésnek és szervezetnek bázist és bemutatkozási lehetőséget, az aktivistáiknak tevékeny közösséget, helyi lakosok egy csoportjának pedig közösségszervezést. Legalábbis honlapjuk szerint.

A ház egyes szintjein zajló változatos tevékenységek együttesen tartják fenn ezt a hibrid modellben működő civil és kulturális, közösségi központot. Az emeleten civil szervezeteknek biztosítanak irodákat kedvezményes bérleti díjért. Itt működik az üzemeltető Marom Egyesület mellett a szociális munkával foglalkozó Alternatíva Alapítvány, a kutatással és oktatással foglalkozó Közélet Iskolája, a civilek kommunikáció-ját segítő Zöld Pók Filmműhely, a Mókusok néven elhíresült Pneuma Szövetség művészcsoport, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány és a Roma Sajtóközpont.

Közösségi tereiket rajtuk kívül még több tucat civil szervezet, csoport és kezdeményezés használja, amelyeknek nagyon olcsón biztosítanak infrastruktúrát és hátteret programjaikhoz. Ezek lehetnek képzések, találkozók, sajtóesemények, műhelyek, viták vagy akár filmklubok.

A valóság azonban az, hogy a rendőrség drogtanyaként ismeri a helyet, és az önkormányzati rendeletekre fittyet hányva működő Aurórát tavaly nyáron be is zárták.
Persze büszkén hirdetik, hogy mekkora szerepük volt a kommunizmus felszámolásában, mivel az 1980-as években, még az internet megjelenése előtt, Magyarország kommunista hatóságai szigorúan ellenőrizték a fénymásoló gépeket, ezzel is felügyeletük alatt tartva az információáramlást, ezért az alapítvány egyik fő feladata ebben az időszakban a fénymásoló gépek terjesztése volt – egyetemeknek, könyvtáraknak és civil szervezeteknek –, ezzel törve meg a párt monopóliumát a nyomtatott információ fölött.

Csak halkan jegyezném meg, hogy szinte kizárólag liberális propagandát, szamizdat kiadványokat terjesztettek ezek segítségével.

Annyira tiszteli a demokráciát, hogy a választási eredményeket szereti figyelmen kívül hagyni, csakúgy, mint Trump győzelme után Amerikában, nálunk is tüntetéssorozatot finanszíroz, mivel nem tudja feldolgozni, hogy nem az ő akarata érvényesült.

Pedig annyi mindent megtett Dzsordzsi bácsi, ezt tényleg el kell ismerni. Pénzelt képviselők, megvásárolt médiapiaci fölény és egy komplett virtuális trollsereg sem volt elég ahhoz, hogy ne Orbán Viktor alakítson kormányt. Azok a tüntetők pedig, akikkel éppen kormánybuktatásra készül, inkább nevetségesek, mint félelmetesek. Nem is csodálkozom, hogy inkább szedte a sátorfáját és elmenekül a felelősségre vonás vagy az átláthatósági vizsgálatok elől.

Már csak azt nem értem, hogy szolidaritásból miért nem húznak el velük együtt a többi Soros-féle szervezet tagjai is? Ha már eddig mindig olyan szolidárisak voltak mindenkivel – migránsokkal, terroristákkal –, akkor most a saját szervezetükért is vonulhatnának szolidarizálni, lehetőség szerint messzire, tengerentúlra.

Köszönjük az eddigieket, de mi nem kérünk a színes és multikulti társadalomból, nagyon is jól megleszünk a mi demokráciánkban, a mi sajtószabadságunkkal és az általunk megélt valósággal, családunkkal, gyerekeinkkel.

Jurák Kata - ]]>www.magyaridok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1582) Belföld (10) Irodalmi kávéház (537) Nézőpont (1) Szépségápolás (15) Heti lámpás (310) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (7501) Gazdaság (702) Történelem (17) Autómánia (61) Sport (729) Kultúra (6) Mozaik (83) Életmód (1) Nagyvilág (1309) Tereb (146) Gasztronómia (539) Vetítő (30) Flag gondolja (36) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2778) Rejtőzködő magyarország (168) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>