Donáth Anna évet értékelt közösségi oldalán, így a szilveszteri pezsgőzés előtt, december 28-án.

Habkönnyűnek nem nevezhető szubjektív kis elemzésében felteszi a kérdést: mi hiányzott legjobban 2020-ból Magyarországon? A korántsem költőinek szánt kérdésre rögvest választ is ad: az őszinteség.

Khmm! A lila brüsszelita szerint „Magyarországon sokkal több őszinteségre lenne szükség”, mert „idén igazi hiányunk az őszinteségből volt”, de remélhetőleg 2022-ben majd jön egy új (balliberális) „őszintébb kormány”.

Van az úgy, hogy a lelkész lánya fején találja a szöget.

Ezek után már csak azt nem tudjuk, ha a Momentum nem egyeztetett Jourovával, és „Annácska” sem csacsogott „Verocskával” esténként, lefekvés előtt arról, na, mi is történik a galád Fidesz gaz Orbánjának gonosz Magyarországán, akkor ki is az D. A. monogramú ifjú világpolgár politikus – de tényleg, kicsoda? –, aki önlebuktató vallomása szerint úgy háromnaponta egyeztetgetett az Európai Bizottság cseh alelnökével, aki ennek nyomán is merészelte „beteg demokráciának” hazudni hazánkat?

Ja, de tudjuk, nagyon is – ]]>mert láttuk]]> ezt az ]]>őszödi beszédnek]]> is beillő, leleplező videót, nem is egyszer. És megnézzük meg megmutatjuk még ezerszer (rövidebben és hosszabban is!), hadd lássa az egész ország, hogy mindenki megértse és megjegyezze: kik ezek, akik balról előznének a hatalomért.

Mert hát valóban, piszkosul hiányzik az őszinteség. Az egyenes beszéd és az egyenes gerinc.

De ha már itt tartunk, egy valamit tényleg nem érünk föl ésszel. Ha valaki ekkora mocskos nagy politikai öngólokat rugdos, mire fizet havi 865 ezret a „függetlenobjektívelemző” tanácsadó ]]>Ceglédi Zoltánnak]]>? Vagy kis pénz, kis foci?

Pintér M. Lajos - ]]>https://ezatuti.blogstar.hu/]]>