Ma 2024 július 14. Örs, Stella napja van. Holnap Henrik, Roland napja lesz.
Az egyenlő elbánásról

Az egyenlő elbánásról

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Miért van az, hogy míg a kommunizmus több áldozattal és szenvedéssel járt, mint a nácizmus, mégis az egyikkel megengedő a nyugati közvélemény, a másikkal nem?

…öljetek, mert nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor a halomba szórt német hullákat ugorjátok át.”

Ilja Ehrenburg: „Gyilkolj!” című röplap a Vörös Hadsereg számára

Azt írja a jobboldali elhajlással nem vádolható Anne Aplebaum a „Gulag története” című könyvében, hogy a könyv megírásához szükséges inspirációt egy prágai kirándulás adta. (A könyv olvasását csak kifejezetten horrortűrőknek ajánlom. Amúgy roppant tanulságos, bár Szolzsenyicinhez képest sok új nincs benne, csak rosszabbul van megírva.) Nos, Aplebaum azt tapasztalta, hogy a bazári bódékban nagy sikerrel árusítják a sarló-kalapácsos, vörös csillagos és egyéb kommunista jelképekkel illusztrált emléktárgyakat. Úgy látta, hogy különösen a nyugati turisták vásárolják ezeket, és utána szélesen vigyorogva fényképezkednek velük. Elgondolkodott hát azon, hogy vajon ugyanígy árusíthatnák-e a horogkereszttel ékesített trikókat és egyebeket. Miért van az, hogy míg a kommunizmus több áldozattal és szenvedéssel járt, mint a nácizmus, mégis az egyikkel megengedő a nyugati közvélemény, a másikkal nem?

A sajnálatos charlottesville-i események után – mint arról írtam – sok tartalomszolgáltató letiltotta oldalairól a „náci” anyagokat. Mondván, hogy azok rendszeres fogyasztása – az arra alkalmas, ideológia vezérelt elmeállapotúakban – erőszakhoz, gyilkosságokhoz vezet. A haladó sajtó természetesen diadalkiáltásokban tört ki. Az Index című simicskista kiadvány például ]]>Az internet elkezdte kiirtani a nácikat” címmel hallatott örömujjongást]]>.

Mindez a baloldali szíveknek oly kedves cenzúra, mégpedig annak is posztmodern, privatizált változata. Az eddigi évszázados gyakorlattól eltérően itt ugyanis nagyhatalmú magánemberek gyakorolják a cenzúra míves mesterségét. Régebben ez az állam feladata volt, és valami, általa konstituált, többségi „közjó” érdekében folytatták. Most is így mondják, ám – ha lehántjuk a hazug mázat a dologról –, akkor a tulajdonosok önkényes döntéseit találjuk, melyet legfeljebb a várható haszon csökkenése, vagy növekedése befolyásolhat. Miután az említett nagy befolyású személyek szellemtörténeti – és egyéb – műveltsége legalábbis kétséges, döntéseiket nyilván elsősorban a szellemi divat és a hasonszőrűek elvárásai, na meg a profitelvárások befolyásolják. Furcsa módon fel sem merül, hogy a hasonló nyíltan kommunista, osztályharcos szellemiségű honlapokat, ahonnan Marx, Lenin, Mao és Che Guevara képei néznek vissza ránk, és nyíltan dicsőítik a tömeggyilkosokat, szintén – hasonló érvek alapján – be kéne zárni. Mint például a fenti képen látható könyvesboltot a kaliforniai Berkeley-ben.

Ilyenkor szoktak következni az ún. „érvek”, azt bizonyítandó, hogy a kommunizmus „nem olyan”, az alapító atyák, Marx és Engels valójában jót akartak. Egyrészt ugye van az a szép magyar közmondás, miszerint a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, másrészt pedig ez egészen egyszerűen nem igaz. Marx látta és tudta, hogy az általa elképzelt forradalom hová vezet, ezért beszél már a Gothai program kritikájában a proletariátus diktatúrájáról. Dokumentálható továbbá, hogy Marx maga is elismerte a „forradalom egy országban” teória lehetőségét Oroszország kapcsán. Ezt igazolja a Vera Zaszulicsnak (Zaszulics egyike az első női terroristáknak, rálőtt a szentpétervári kormányzóra, de felmentették, mert olyan béna volt, hogy nem találta el; itt ér össze közvetlenül Marx, a terrorizmussal.) írott levél és a Kommunista kiáltvány 1882-es orosz kiadásának Engelsszel együtt jegyzett előszava.

Az oroszok, Lenin, Trockij és Sztálin nem torzítottak el semmit. Tették, amit Marx is jóváhagyott. Így történt.

Az azonban erősen kétséges, hogy például Cukorhegyi akár hallott volna a résztvevőkről, azt pedig egyenesen kizártnak tartom, hogy bármit is olvasott volna tőlük. Ő és a hozzá hasonló magáncenzorok csak az általános szellemi légkört érzékelik. Abban pedig a kommunisták derék, ám kissé naiv, jóindulatú emberek. Mi több, tanaikban „sok igazság” található, mint például az egyenlőségre való törekvés, az „elnyomottak” felszabadításáért folytatott küzdelem és más veretes marhaságok.

Mindennek oka abban keresendő, hogy a nyugat a szovjetekkel szövetségben győzött a Németországgal folytatott háborúban, és nehezen tudná elmagyarázni, hogy a volt szövetséges pontosan olyan szörnyű ideológiát vallott és valósított meg, mint akik ellen harcoltak. Churchill, aki időnként meglepően őszinte tudott lenni, azt mondta, hogy az ördöggel kötöttek szövetséget a Sátán ellen.

Amíg a nyugati ideológusok és megmondóemberek nem néznek szembe tanaik pokoli eredetével, addig így maradnak a dolgok. Érvényesül a már megszokott kettős mérce, a gondolkodás egysíkúságának diadala. És lehet menni a szabadság nagy barátjának, Guevarának képével ékesített pólóban tüntetni a szabadságért.

]]>http://aristo.pestisracok.hu]]>

Hozzászólások

jocó
2017-09-06 09:50
Azért megengedő a világ a kommunistákkal,mert a zsidók csinálták a kommunizmust.A világsajtót is zsidók dirigálják,azért nem irkálnak a kommunizmus bűneiről.Zsidókat kritizálni nem szabad,mert az egyenlő a nácizmussal,antiszemitizmussal és hivatalból üldözendő. A kommunizmus és a szocializmus bölcsőjét zsidó gondolkodók őrizték A zsidó Felix Teilhaber 1919-ben: „A szocializmus egyértelműen zsidó eszme, hiszen bölcseink évezredekig hangoztatták. Engem úgy neveltek, hogy zsidó embernek kötelessége a szociális jogokért való harc, haladónak és szocialistának kell lennie. A mi hitünk mindig a szocializmus volt.” Kurt Eisner mondta 1908-ban, hogy „a szocializmus hite lesz a kivezető út a siralomvölgyből és a földi sors reménytelenségeiből." Leo Rosenberg 1917-ben a proletáriátust, mint „világmessiást” dicsőíti. Kérdezzük: milyen mértékben képviseltette magát a zsidóság a forradalom vezetői rétegében? A „Bolsevik Politikai Bizottságban” volt: Sztálin, Lenin, Leo Trockij, Leo Kamenyev, Grigorij Zinovjev és Grigorij Szokolnikov. 1917-ben a Forradalmi Központi Bizottság 21 tagja között 6 zsidó származásút találunk, ami 28,6 százalékot jelent. A zsidók magas részvételi aránya nemcsak a Szovjetunióra korlátozódik. Ferdinand Lassalle is zsidó volt, mint Eduard Bernstein és Róza Luxemburg. 1924-ben Németországban, a Kommunista Központi Bizottság hat vezetője között négy zsidót találunk. Ez kétharmados arányt jelent. Bécsben, a 127 „Ausztro-Marxista” közül 81, tehát 60 százalék zsidó. Magyarországon a 48 népbiztos között 30 zsidó. Ugyancsak szokatlanul magas a szovjet Cseka-titkosszolgálatban a zsidók aránya. Míg a zsidóság 1934-ben a Szovjetunió lakosságának csak 2 százalékát tette ki, addig a Cseka vezetői között a százalékos arány 39-et mutat. Az oroszok aránya a Csekában csak 36 százalék volt, míg az ukránoknál 75 százalékot tesz ki a zsidó csekisták száma. Zsidónak lenni a Szovjetunióban nemzetiségnek számított A orosz cár és családjának meggyilkolását a zsidó Jakob Szverdlov adta ki parancsba, amit a zsidó Kaimovic Jurovszkij, II. Miklós cáron saját kezűleg hajtott végre. Továbbá kérdéses marad, hogy a zsidók valójában a kommunista mozgalom mellék-, vagy főszereplői voltak, amelyek közül utóbbi Leo Trockijt a Szovjetunióban és Kun Bélát Magyarországon illeti. A kommunista Franz Koritschoner: ” Egy eszméért hazudni, lopni, sőt még gyilkolni is, ez bátorság, ehhez nagyság kell”. 1917-ben Grigorij Zinovjev kijelenti: ”100 millió oroszból 90 milliónak mellettünk a helye. A maradék számára semmi üzenetünk sincs, őket ki kell irtani” Mojsei Volodarszki: „ A forradalom érdeke a burzsoázia teljes fizikai megsemmisítése.” Arthur Rosenberg 1922-ben: „A szovjethatalom kötelessége megbékélhetetlen ellenségeinek hatástalanítása.” A Lenin-család nagy titka Anna Iljicsevna Uljánova-Jelizárova pártmegbízatásként gyűjtötte az anyagokat a Lenin-életrajzhoz. Ehhez, a levétárakban kutatott és széles körű levelezést folytatott. Kiderítette, hogy az Uljanov-családban többféle vér is keveredett. Az anyai nagymama részéről német és svéd, az apai nagymama részéről pedig kalmük. Egyetlen más olyan felfedezésre akadt a hűséges nővér, amelyről élete végéig hallgatni volt kénytelen. Nem szólhatott az anyai nagypapáról, Alexander Dimitrevics Blankról. Egy moszkvai újságírónőnek, 1992-ben sikerült bepillantania a szigorúan titkos dossziéba. Így rábukkant két árva fiúra, Alexander és Dimitrij Blankra, az 1820-ban keresztény vallást felvett két zsidó gyerekre. A fiúkat még Ábel és Izrael néven anyakönyvezték. Ezeket az adatokat Lenin nővére, a leningrádi rendőrségi irattárban találta meg, 1924 őszén. Csupán nyolc esztendő elteltével merte erről Sztálint értesíteni. Felhívta a figyelmét az erősödő zsidógyűlöletre, amely akkor már a párttagok között is felütötte a fejét, s arra a meggyőződésre jutott, hogy "felfedezésének közzétételével küzdeni lehetne a zsidógyűlölet ellen, hiszen Lenint az egyszerű emberek milliói istenítették". Sztálin tömör rövidséggel válaszolt: "A jelenlegi helyzet erre nem alkalmas és nem illik erről fecsegni." Idézetek • "Egyesek úgy hívják: marxizmus, én úgy hívom, hogy judaizmus." [A magyarajkú Stephen S. Wise, The American Bulletin, 1935. 05.15] • "A zsidók Oroszországban teljes egészben voltak felelősök a forradalom kirobbantásért." [Angelo S. Rappaport The Pioneers of the Russian Revolution, p.250. Stanley, Paul and C. London, 1918] • "Sok zsidó bolsevista. Ez a jelenség magában a mozgalom szellemében keresendő, ami egybehangzik a judaizmus legmagasabb elgondolásaival." [Jewish Chronicle, London 1919. 04.4.] •"A judaizmus nagy eszméi szerint az egész világot zsidó tanítások fogják behálózni, és a nemzetek nagy Univerzális Testvériségének megvalósításával -ami tulajdonképpen egy még nagyobb judaizmus- az összes faj, vallás eltűnik." [The Jewish World, 1883. 02. 09.] • "A bolsevista forradalom zsidó elégedetlenségből fakadó, zsidó lángeszmék munkája volt, amelynek a célja új világrend megvalósítása. Ami Oroszországban olyan kitűnően megvalósult, hála a zsidó gondolkodásnak, ugyanazzal a zsidó ésszel és erővel valósul meg a nagyvilágban." [The American Hebrew, 1920. 09. 10] Igen,ha minden emberben tudatosulna,hogy a kommunizmust kik agyalták ki,és mennyi áldozatot követelt,akkor az is kiderülne,azoknak kellene kárpótlást fizetni a kommunizmus áldozatainak,akik a mai napig profitálnak a zsidó áldozatok halálából.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (713) Tereb (146) Mozaik (83) Flag gondolja (36) Életmód (1) Nagyvilág (1310) Egészség (50) Heti lámpás (322) Mondom a magamét (7710) Politika (1582) Nézőpont (1) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (11) Vetítő (30) Tv fotel (65) Történelem (18) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Irodalmi kávéház (537) Kultúra (9) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2824) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>