Ma 2020 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
lomnici-zoltan-hl05.jpg

Amnesty-jelentés: haraggal és részrehajlással?

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
A brit alapítású és londoni székhelyű, 1961 óta működő Amnesty International közzétette 2016/17-es jelentését az emberi jogok helyzetéről a világban, összesen 159 országot és területet megvizsgálva.

A jelentés már előszavában keményen bírálja Donald Trump amerikai elnököt és a politikai szabadságjogok korlátozásának szándékával is vádolják, de jut kritika bőven a brit konzervatív kormánynak is, mivel a törvényhozás nemrég elfogadott egy olyan jogszabályt (Investigatory Powers Act), amely jelentősen – és az Amnesty szerint indokolatlanul – kibővíti a hatóságok tömeges megfigyelési és lehallgatási lehetőségeit és a telekommunikációs csatornák ellenőrzését.

A vonatkozó jelentés Magyarország esetében komplett emberi jogi bűnlajstromot vonultat fel, és az állítások kapcsán a következőkben kitérünk néhány konkrét ügyre. Sajnos annyit előre leszögezhetünk, hogy a jelentés készítői munkájuk során nem fogadták meg Tacitus intelmét: sine ira et studio, vagyis: harag és részrehajlás nélkül! Ennek megfelelően egy hazánk tekintetében meglehetősen elfogult, szakmailag pedig felületes elemzés született.

A jelentés egyik képtelen állítása például így összegezhető: a magyar törvényhozás megfosztotta a nemzetközi védelmet kapó embereket az egészségügyi ellátás és a lakhatás lehetőségétől, és lényegében megszüntette integrációs programokhoz való hozzáférésüket. Ez így persze, ebben a formában sima csúsztatás: annyi történt, hogy 2016. június 1-jétől az integrációs szerződés nevű támogatási forma szűnt meg. E körben érdemes rögzíteni, hogy a Belügyminisztérium indoklása szerint nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy akadályozza a kiutasítás végrehajtását.

Jelenleg törvény és kormányrendelet szerinti ellátásokra és támogatásokra jogosultak – főszabály szerint – a szociálisan rászoruló menekültek és oltalmazottak, és a vagyon- és jövedelemfüggő jogosultság meghatározása az 1993. évi III. törvény alapján történik. Mind a befogadó állomáson elhelyezett, mind a magánszálláson lakó menekültek és oltalmazottak jogosultak egészségügyi ellátásra, minden ezzel ellentétes állítás nem felel meg a valóságnak.

Ugyancsak hamis az Amnesty azon állítása, amely a civil szervezetekkel szembeni Kehi-vizsgálatok jogszerűségét vonja kétségbe, és hogy ezek az ellenőrzések sértik az egyesülési szabadságot. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az ellenőrzött szerv adószámának felfüggesztését is kezdeményezheti abban az esetben, ha az ellenőrzött az adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének jogszabálysértő módon nem tesz eleget. A jogszabályok betartása ugyanis mindenkire vonatkozik, így a civilekre is! Érdemes emlékeztetni, hogy az Alkotmánybíróság egy 2015. októberi határozatában az Ökotárs Alapítvánnyal és társszervezeteivel szembeni Kehi-vizsgálatok jogszabályi környezetének Alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét állapította meg. A Kehi jogállását és eljárásrendjét szabályozó jogszabályok összhangban vannak az Alaptörvénnyel.

Az Amnestynek nem tetszik a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend szabályozása sem Alaptörvényünkben, ami kissé érdekesnek is tűnhet a jogvédők részéről, különösen az elmúlt néhány évben Európa-szerte végrehajtott, nem egyszer halálos kimenetű terrortámadások megszaporodása nyomán. Okkal tehetjük fel a kérdést: ki az, aki nem érzi az idők szavát? Az Amnesty azt állítja, hogy ez a magyar szabályozás a nemzetközi jogi kritériumokkal sem fér össze, pedig igen, sőt értelmezhető az európai szabályozási spektrum számos ismert példája alapján is. A terrorveszélyhelyzet kihirdetése, illetve meghosszabbítása kétharmados parlamenti többséget igényel, ami megfelel az európai gyakorlatnak is. (Például Németországban az ún. védelmi helyzet fennállásáról a Bundestag a parlamenti felsőház, a Bundesrat egyetértésével dönt, és a döntést a szövetségi kormány kezdeményezésére hozzák meg, mégpedig kétharmados többséggel.) És semmilyen nemzetközi jogi akadály nem gátol egy kifejezetten a terrorizmusra szabott, különleges jogrendi szabályozást.

A jelentésből – úgy látszik – nem maradhatott ki a magyar igazságszolgáltatás finoman rasszista színezetűre való festése sem. A gyűlölet-bűncselekmények kapcsán ugyanis azt rója fel a jogvédő szervezet, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly áprilisban megváltoztatta azt a korábbi elsőfokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg az érintetteket az őket zaklató szélsőségesektől. Az ítélőtábla szerint azonban a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége fellépni abban az időben a szélsőségesekkel szemben. Az új, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvényt csak a gyöngyöspatai eseményeket követően alkották meg, és ebben már szankcionálták a hivatalosság látszatát keltő közbiztonsági, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsító, ezáltal a közösség tagjaiban riadalom keltésére alkalmas tevékenységeket. Mivel addig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenysége nem ütközött jogszabályba, nem róható a főkapitányság terhére az intézkedés elmulasztása.

A jelentés lényegében a magyar kormány nyakába varrná a Népszabadság tavaly októberi bezárását is, noha a napilapot kiadó cég 70 százalékát már 2014-ben megvette egy osztrák üzletember. Az MSZP a kormányzása alatt végig hagyta, hogy a Népszabadság veszteségeket termeljen, majd lemondtak róla, és 2015 júniusában az MSZP pártalapítványa eladta közel 28 százalékos részesedését az osztrák Mediaworks-nek. A kormány nyilvánvalóan nem szólhat bele egy médiatulajdonos sajnálatos döntésébe, és bár állítólag nem vagyunk jogállam, 2017 januárjában a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, hogy a Mediaworks Zrt. jogellenesen járt el, amikor a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a Népszabadság felszámolásáról, és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről. Ilyen hát, így kerek a világ!

Jóllehet az Amnesty-jelentés szerint Magyarország súlyosan korlátozta a menekültek és menedékkérők számára a hozzáférést az ország területéhez, és igyekszik a helyzetet úgy beállítani, hogy a migrációs válságkezelésben folytatott magyar gyakorlat nem felel meg egy kultúr-jogállam viszonyainak, példaként emlékeztessünk egy tavalyi luxembourgi döntésre! Az Európai Unió Bírósága 2016 márciusában, a Shiraz Baig Mirza kontra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyben kihirdetett ítéletében rögzítette, hogy megfelel a Dublin III rendeletnek és a vonatkozó menekültügyi irányelveknek az a magyar szabályozás (és annak gyakorlati alkalmazása), amely lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők esetében is az ún. elfogadhatatlansági vizsgálatot. Így például elfogadhatatlannak minősülhet akkor is egy kérelem, ha a kérelmező úgynevezett biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban.

Ha már migráció: az Amnesty bírálja Magyarországot, mert megpróbáltunk menedékkérőket visszaküldeni Görögországba annak ellenére, hogy bírósági ítélet – a menekültügyi rendszer lefagyására hivatkozva – felfüggesztette ezeket a visszaküldéseket. Ilyenkor is rajtunk csattan az ostor, mert csak rajtunk szokták számon kérni a szabályok betartását, mi viszont nem kérhetjük számon azok érvényesítését. Nem Magyarország veszi semmibe Dublint, hanem sajnos más tagállamok nem szokták betartani a játékszabályokat például a regisztráció elmulasztásával, ezért pedig nem vagyunk büntethetőek! Görögországba kell küldeni azokat az embereket, akik ott léptek be az Unió területére.

Megjegyzendő, hogy a nagyobbik kormánypárt szerint az Amnesty "egyike azoknak a migránspárti ügynökszervezeteknek, amelyek Soros György pénzéből működnek és a migránspárti erőket szolgálják", így talán az érintett kritika is más megvilágításba kerülhet.

Persze különösebb empátiára – sajnos – továbbra sem számíthat hazánk az úgynevezett jogvédők részéről, és a jövőben is hasonlóan kiegyensúlyozott jelentéseket várhatunk tőlük. Az Amnesty-bírálatból kiragadott néhány konkrét ügy ékesen példázza, hogy – miként a bölcsesség tartja – elég pusztán kabátot és lopást emlegetni, hogy valakire a gyanú árnyéka vetüljön…

(Kép forrása: ]]>itt.]]>)

Ifj. Lomnici Zoltán

]]>http://mozgasterblog.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Mondom a magamét (4407) Nagyvilág (1448) Történelem (14) Irodalmi kávéház (484) Mozaik (83) Tv fotel (65) Tereb (139) Vetítő (37) Gazdaság (644) Egészség (50) Kultúra (5) Életmód (1) Belföld (5) Autómánia (61) Politika (1571) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Heti lámpás (239) Flag gondolja (33) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (1719) Rejtőzködő magyarország (171)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>