Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
Avarok

Avarok

Flag

Szöveg méret

1
Átlag: 1 (1 szavazat)
Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak. Manapság a Kaukázusban élnek. A 9. században ez a birodalom apró államocskákra hullott szét. Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is vitatott. Ázsiában alakultak ki. A Kína mellett birodalmat létrehozó hiungnukkal, a heftalitákkal és a zsuanzsuanokkal egyaránt kapcsolatba hozzák őket. A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. Kárpát-medencei történetük során korai avar és későavar korszakot különböztethetünk meg. A későavarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).

A kínai történelmi feljegyzésekben, hsziungnu-nak nevezett népből (keleten maradt hunok) vált ki a zsuan-zsuan nép (avarok), akik az ókori Baktria vidékén éltek Kr.u.350 körül, a mai kelet-Turkesztán területén.

Kr.u.430 és 555 közt, nyugat felé indultak el, addigi tágabb lakóhelyükről, belső-Ázsiából (mai Mongólia, és Altáj-vidék), mert birodalmukat a türk-ök és perzsák, megdöntötték. Korábbi élőhelyüket, a türk-ök foglalták el.

Másik elképzelés szerint, az avarok, vagy egy részük, a vár-hunok-tól, vagyis heftaliták-tól (=fehér hunok) származtak, vagy a zsuanok és heftaliták keverékei. (Néha már az az érzése az embernek, a kutatók csak azért halmozzák ezeket a népelnevezéseket, hogy leplezzék, semmi fogalmuk arról, kik ezek a jóemberek. Nos, egyszerűen csak, hunok, avar néven.)
A kínai feljegyzésekben, Jü(e)csi=fehér hun néven is szerepeltek az avarok.
Prokopiusz történetíró feljegyzése szerint, az avarok fehér testüek, rendezett királyi államban élnek, nem "vad" nomádok, hanem városlakók. Ptolemaisz pedig megemlíti, hogy a lovat részesítik kultikus tiszteletben. Ez annyiban helytálló, hogy ló-áldozatot mutattak be az ég istenének. A Nap állata a szarvas volt, az avarok elképzelése szerint.
Kandik nevű avar követ, II.Jusztinosz bizánci császártól kért földet népének, így költöztek először a Duna deltába az avarok. Új szomszédaikat, és hamarosan a Bizánci Birodalmat is megadóztatták. Az avarok, Kr.u.567-ban költöztek a Kárpát-medencébe. A Moesiában lakó avarokat, Alboin longobárd király hívta be a Kárpát-medencébe, hadi szövetségesként, és velük együtt legyőzte a gepidákat. A longobárdok egy része ezután elköltözött Itáliába, így a gepidáktól megnyert föld, és a longobárdok területe is az avaroké lett, Kr.u.567-ben. László Gyula történész professzor, ezt első honfoglalásnak nevezi, ezeket az avarokat pedig elő-magyaroknak.
A Kárp-med-be, 3 hullámban költöztek be az avarok, Kr.u.567 után, 665, 710, 830-ig. Metód püspök, azt írta róluk, régi vallási könyveik voltak, tisztelték a Teremtő Isten-t. Ezek az adatok maradtak fenn, a külföldi feljegyzésekben az avarokról. A magyar emlékezet azonban, sokkal személyesebb beszámolót hagyományozott ránk. Ebben szerepel a bugáti fősámán Szekeszárd, aki Baján avar fősámán-fejedelemmel együtt tervezte, hogy Attila hajdani földjére költözik. Szekeszárd, Baján hugát vette feleségül, Keszőkét. Attila bir-ban, vagyis Nagy-M.o-on, Csát, Budavári sámánfejedelem várta őket, népükkel együtt, és megbeszélték a letelepedést. Mivel Baján első felesége gyermekszülésben meghalt, az avar fejedelem, feleségül kérte Csát lányát, Ilonát. A kézfogót, 568-ban, az úz kegyhelyen tartották, a Dunánál, mivel Ilona kijelentette, hogy csak akkor megy hozzá Bajánhoz, ha az, aranyhajóval jön el érte. Baján, egy sárkányt faragott a hajó orrára, és embereivel együtt, bearanyozta azt, így tett eleget, mátkája kérésének. Ilona, felnevelte Baján árva fiát, Győrt, és még 10 babájuk született. Így egyesült a Kárp-med-ben maradt hun és ide érkező avar nemzet.
 A kutatók szerint, avarok, és magyarok, a hun nemzettől származnak, kik a 400-as években uralták a Kárpát-medencét. A külföldi krónikaírók is tisztában vannak, a hun-avar-magyar nemzetek azonosságával. Az avarokat, a Fuldai évkönyvek (Kr.u.714-től 901-ig) magyaroknak nevezi : „…a görögök békét kötöttek a magyarnak nevezett avarokkal.” Szent Bertin, latin nyelvű évkönyve, 900-ból, a magyarokat, az avarokkal, hunokkal azonosítja.
(Ezek szerint, ugyan annak a nemzetnek a két neve a magyar, és avar. Úgy, ahogyan ma, magyar, és hungár ! Tehát nem FING-ár- ok vagyunk, (finn-ek rokonai) hanem HUN-g-árok.)
Viterbói Gotfried így fogalmaz : „az avarok hunok, vagyis magyarok” ! (Attilát, magyar királynak nevezte 1189-ben.)
Tehát a magyarok nem a IX.sz.-ban jelentek meg a Kárpát-medencében Árpád honfoglaló vezérrel, hanem hamarabb !
(Nagyszentmiklósról (Nagy-M.o.-ról) származik az a régészeti lelet, amelyet a legtöbb kutató, avar-korinak datál (mások hun-korinak). Ehez a lelet-együtteshez olyan aranyedények tartoznak, amiket keresztény motívumokkal (is) díszítettek, és rovásfeliratokkal. A kincs ma, a Bécs-i múzeum tulajdona. És hogy lehet, hogy az avarok, az általuk használt arany csészékre, és kancsókra, keresztény jeleket is karcoltak? Keresztények voltak már a magyarok elődei, a VII.sz.-ban? Igen !)
Pannónia szomszédságában, akkor, a frankok laktak. Az avarok, és frankok közt, az Enns-folyó volt a határvonal. A frankok, gyakran hívták a kiváló avar katonákat, zsoldosnak, valamely háborújukhoz, pl. a bajorok ellen. Az avar vitézek, megismerkedtek a seregben, a kereszténységgel. Hamarosan, Pannóniába is érkeztek térítő papok.
(Alsó-Pannóniában Salzburg püspöke Rupert térített, Kr.u.630 körül, Pannonhalmán Amandus pap térített,Kr.u. 713-ban Valeria (avar tartományban) Szent Corbrnianus térített, 741-ben, a mai Karinthiát teljesen kereszténnyé is vált.)
Az avarokkal szövetségben élő népek is, szívesen keresztelkedtek meg, ám az is előfordult, hogy az egyházi adót, a frank papok, olyanoktól is követelték, akik nem tértek meg. Ez konfliktusokat okozott, a frank és avar nép közt.
(Ezért kellett Theoderik térítő papnak is meghalnia, az avarok által.)
791-ben, Nagy Károly frank király, sereggel támadt az Avar Birodalomra, és benyomult a Rába-folyóig, kifosztva az avar kincstárat. Az aranyékszereket, frank templomok közt osztotta szét. A VIII.sz.-ra, az avar nép megoszlott, a Dunántúlon lakók, egységesen felvették a keresztséget, Paulinius, Aquilea püspöke, és Arno püspök közreműködésével, ezért a Tiszántúliak, ’polgárháborút’ kezdeményeztek ellenük. A kereszténység azonban feltartóztathatatlanul terjedt tovább.
(Adalram érsek, Kr.u.850-ben Nyitrán templomot szentelt, Szent Metód Kr.u.870-ben a pápától Pannónia püspöki címét nyerte el, Sirmium székhellyel. Avar kori templomokat tártak fel a régészek Gerény, Csenger, Fenékpuszta stb. falvakban.)
Az Avar bir hanyatlani kezdett, a frankok támogatták azt a tendenciát, hogy a morvák, vagy morvákat kiszolgáló avarok kerüljenek, a fejedelmi székbe. Mindez, Árpád magyarjainak honfoglalásáig tartott. Egyes elképzelések szerint, az avarok, követeket küldtek a magyarokhoz, eléjük tárva, a frank és morva fenyegetettséget, és kérve őket, hogy vonuljanak a Kárpát-med-be. Ez, Kr.u.896-ben meg is történt, a két nemzet egyesült.

Forrás-Kiszely I.-A magyar nép őstörténete

Pap Nóra

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

Hozzászólások

Pogi
2016-01-28 13:27
Már elnézést, én azt hittem, hogy a földrengés után harminc perccel felszállt az első felderítőgép Floridából, és annak hírei nyomán mozgósították a szükséges kapacitást. Hát a nagy testvér irdatlan hadseregének anyagi tartalékai nem haladják meg az azonnali szükségletek ötvenszeresét?

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (17) Életmód (1) Nagyvilág (1309) Sport (729) Mondom a magamét (7501) Tv fotel (65) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (702) Tereb (146) Vetítő (30) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (310) Nézőpont (1) Mozaik (83) Flag gondolja (36) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2778) Belföld (10) Irodalmi kávéház (537) Politika (1582) Mozi világ (440) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>