Ma 2020 október 31. Farkas napja van. Holnap Marianna napja lesz.
lead-cropped-0-1.jpg

Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (6.)

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Lukács (Löwinger) György tehát szintén 1885-ben látta meg a napvilágot egy jómódú, felső középosztálybeli zsidó családban.

Apja az Általános Hitelbank igazgatója volt, aki zsidó származása ellenére nemesi rangot vásárolt magának, s lett Szegedi Lukács (Löwinger) József.

Lukács György jogi egyetemre járt, Kolozsváron szerezte meg diplomáját, majd külföldön, Berlinben tanult. Már tizenkilenc éves korában beleveti magát a közéletbe, és megalapítja a Thália Társaságot. De alapító tagja a Vasárnapi Körnek és a Galilei Körnek is. Ebben az időszakban szoros kapcsolat fűzi Balázs Bélához, kettejük viszonyát Lenkei Júlia irodalmi „fegyverbarátságnak” nevezi. Balázs Béla 1918 után értetlenül áll Lukács „bolsevik fordulata” felett.

Besorozzák 1915-ben, ám 1916-ban felmentik a fegyveres szolgálat alól. (Érdekes, ez valahogy jellemző erre a körre, Korvin Ottó is megússza a katonai szolgálatot.)

A Kommunista Pártba 1918-ban lép be, 1919 elejétől a Vörös Újságot szerkeszti. A Tanácsköztársaság elején előbb a közoktatásügyi népbiztos helyettese, majd a Forradalmi Kormányzótanács népbiztosa, végül a Vörös Hadsereg politikai biztosa.

Lukács és Szamuely a terror két legfőbb apostola. Lukács szerint „a vörösterror a hatalomra jutott proletárosztály elszánt, erőszakra is kész akaratának intézményes formája avégből, hogy a szocializmushoz vezető út akadályait eltakarítsa a maga útjából”. Egy 1919 tavaszi cikkében pedig, amely a Népszavában jelent meg, egyebek mellett ezt olvashatjuk: „Az államhatalom birtoka azt jelenti, hogy itt a pillanat az egykor elnyomó osztályok megsemmisítésére. Itt a pillanat, de élni is kell vele!”

Elv- és harcostársa, Szamuely pedig így szónokolt Győrben: „A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Most szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát!”

A terror, a gyilkosságok, az erőszak elméleti megalapozása mellett Lu-kács György tevőlegesen is részt vesz emberek meggyilkolásában.

A magyar csapatok a rakamazi sikeres támadást követően megkísérelték harapófogóba zárni a románokat, ám a román 16. hadosztály és a 20. gyalogos hadosztály katonái megállították az előrenyomulást, majd Tiszafürednél szétverték a magyarok hídfőállását. A visszavonuló katonákat Lukács György Poroszlón sorba állíttatta, majd megtizedeltette őket. Így személyes parancsára nyolc embert lőttek főbe a poroszlói árokparton.

Lukács a patkánylázadás után sokáig bujkált, majd Bécsbe, a menekülő kommunisták és terrorlegények, különítményesek Mekkájába emigrált, ahol a város szocdem polgármestere tárt karokkal fogadta őket.

Lukács tagja lesz a magyar kommunista párt Bécsben működő Ideiglenes Központi Bizottságának, amelyből 1921-ben kilép. Az úgynevezett Landler-frakció tagjaként vesz részt a III. Komintern munkájában Moszkvában. Megnősül, majd 1926-tól a Marx–Engels–Lenin Intézet tudományos munkatársa. Sok vizet nem zavar, így megússza a sztálini tisztogatásokat, bár 1941-ben az NKVD letartóztatja és Taskentbe száműzik.

A háború után visszatér Budapestre. Beválasztják 1948-ban a Tudományos Akadémia rendes tagjai közé, 1949-től országgyűlési képviselő. Erről a tisztségéről 1951-ben lemond, de 1953-ban már újra képviselő. Tart egy előadást 1956-ban a Petőfi-körben, de Nagy Imrével, annak „programnélkülisége” okán nem keresi a kapcsolatot. A forradalom leverése után ő is a jugoszláv követségre menekül, de kijön onnan, és a szovjetek letartóztatják. Romániába viszik őt is, ahonnan hamar, 1957 áprilisában hazatér.

1967-ben rehabilitálták, felajánlották neki az MSZMP-tagságot, méghozzá visszamenőleges hatállyal, jogfolytonosan. Ezt Lukács elfogadta.

Tanítványai, a „Lukács-óvoda” tagjai közül számosan a rendszerváltás idején az SZDSZ soraiban politizáltak. Ezek közé tartozott Kis János is.

Egy korabeli, hetvenes évekbeli, vendéglátó-ipari főiskolásoknak szánt társadalomtudományi jegyzetben olvasható Lukács György egyik tétele: „az ember nem öli meg az anyját, csak ha osztályellenség”.

Lukács személyesen járt el annak érdekében, hogy elhallgattassák, tönkretegyék, emigrációba kényszerítsék a magyar szellemi élet olyan nagyságait, mint a filozófus Hamvas Bélát, Kerényi Károlyt, Prohászka Lajost, az írók közül Nemes Nagy Ágnest vagy Weöres Sándort.

Nyolcvanhat évesen, 1971-ben halt meg.

Thomas Mann – akit Lukács személyesen is ismert – róla mintázta a Varázshegyben Naphta alakját, a zsidóból lett jezsuitáét, aki Settembrinivel harcol Hans Castorp lelkéért.

„Sajnálom, hogy nem tetszik, amit mondok, de kötelességünk, hogy a jelenségeket különválasszuk, rendezzük, és a Homo Dei eszméjét ne szennyezzük be tisztátalan alkotóelemekkel. Ti, olaszok feltaláltátok a váltóüzletet és a bankot: Isten bocsássa meg! De az angolok feltalálták a gazdasági alapokra fektetett társadalomtudományt, és ezt az ember géniusza sosem bocsátja meg nekik.”

Ezt Naphta mondja a Varázshegyben. S ebben sok az igazság. Nem úgy, mint Lukács György mai megítélésében. Lukácsnak ma szobra áll Budapesten, emlékét feltétlen tisztelettel illik emlegetni. Akadémiai tagsága jogfolytonos. A nimbusza is…

(Folytatjuk)

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Mozi világ (440) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (245) Autómánia (61) Tv fotel (65) Nagyvilág (1452) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Gazdaság (653) Flag gondolja (33) Tereb (140) Jobbegyenes (1881) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (491) Gasztronómia (539) Történelem (14) Politika (1571) Mondom a magamét (4887) Egészség (50) Vetítő (37)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>