- 0
Ferenc pápa beszélgetőkönyvét olvasmányos, mégis filozofikus mélységű, és mindenekelőtt közvetlen könyvnek tartja a magyar kiadás fordítója és szerkesztője is. A Ferenc pápa – Beszélgetések Jorge Bergoglióval című kötetet csütörtök délután mutatták be Budapesten.
A Francesca Ambrogetti–Sergio Rubin újságírópáros még jóval pápává választása előtt készített interjúkat Jorge Bergoglióval. A beszélgetőkönyv 2010-ben látott napvilágot Argentínában, akkor még A jezsuita – Beszélgetések Jorge Bergoglióval címen. Magyarul az Ulpius Ház gondozásában jelent meg a könyv, a kiadó felkérésére Erdő Péter bíboros, prímás, érsek írt hozzá rövid ajánlást. A kötet egyik érdekessége, hogy három bevezetője van: szerepel benne a szerzők eredeti kötethez írt bevezetője és az az előszó is, amelyet Jorge Bergoglio felkérésére Abraham Skorka Buenos Aires-i rabbi írt. (Jorge Bergoglio is is írt ajánlást a rabbi könyvéhez.)
A kötetet a magyar kiadás szerkesztője, Dornbach Mária és fordítója, Latorre Ágnes mutatta be csütörtökön Budapesten. „Olvasmányos könyv, de a könnyedebb, személyesebb témájú fejezetek mélyen filozofikus részekkel váltakoznak” – mondta a könyvről Dornbach Mária. A szerkesztő szerint Ferenc pápa számára egész élete során a felebarátok iránti válogatás nélküli szeretet és a szegények iránti elkötelezettség jelentette a két vezérfonalat. „Anekdotaszámba megy, hogy a pápai ornátusa alatt a díszes papucs helyett saját egyszerű fekete cipőjét viselte.
Egész élete során ezt az elvet valósította meg. Beköltözött ugyan az érseki palotába, de egy kis mellékszobában lakott, metróval közlekedett. Megőrizte nagyon egyszerű, emberi mivoltát, nem akart eltávolodni eredeti közegétől.” Dorbach Mária szerint helyes, hogy a riporterek nem kerülték a kínos kérdéseket a katolikus egyház problémáival kapcsolatban. A sok mindenre nyitott Ferenc pápa konzervatív arcát is megismerhetjük a könyvből olyan kérdések kapcsán, mint például a cölibátushoz való ragaszkodás. „A szövegben jól elkülöníthető, hogy mikor szólal meg magánemberként, és mikor az egyház hiteles képviselőjeként. Ebben ő nagyon következetes: egy üzenet közvetítője. Ennek ellenére sokat anekdotázik, viccel, és nagyon közvetlen nyelvileg. Azt a beszédet használja, amit az átlagember.” – mondta Latorre Ágnes, a fordító.
Az eredeti kötet végén a pápa irodalmi tanulmányai szerepeltek. Jorge Bergoglio sokáig dolgozott irodalomtanárként, nem is akárhogy: Jorge Luis Borgest is meghívta az óráira, hogy felolvasson a novelláiból. A kötet több hasonló részlettel is szolgál a pápa tanári ténykedéséről. A tanulmányokat viszont nem vették bele a magyar kiadásba. – Az első tanulmány a nagy argentin nemzeti eposz, a Martín Fierro kapcsán a nemzetté válásról szól. Arról, hogyan lehet egy nemzetet összekovácsolni, erkölcsi alapértékeit megteremteni és nemzedékeken keresztül továbbadni. Nagyon tanulságos mű – vélekedett a szerkesztő.
A kiadó végül úgy döntött, nem veszi bele a tanulmányokat a beszélgetőkönyv magyar kiadásába. A külföldi kiadások közül nem a magyar volt az egyetlen, ahol eltekintettek az irodalmi fejtegetésektől. Az Ulpius Ház azért is döntött így, mert az argentin nemzeti eposzt Magyarországon nagyon kevesen ismerik. A magyar kiadás is megtartotta viszont az eredeti könyvben található fotómellékletet, olyan képekkel, amelyekkel alig vagy egyáltalán nem lehetett eddig találkozni a sajtóban.
mno.hu - rKissNelli