Már hetek óta másról sem lehett olvasni a honi sajtóban, hogy Kati dalát imádják Németországban, hogy ilyen erős prodkciónk még sohasem volt, mint a What about my dreams című versenynóta.  Hatalmas volt a várakozás, mert a média ilyen nagy hatalom, még engem is képes volt belelkesíteni, elhitetni velem, hogy komoly eselye van Magyarországnak, jelesül Wolf Katinak egy nagyon-nagyon szép eredmény elérésére. Meghallgattam a számot, bevallom először nem nagyon tetszett, de amikor többször meghallgattam egyre jobban belemászott a fülembe a dallama.

Ez valóban egy erős dal, nem lehet probléma szombat este, gondoltam magamban. Közben teljesen megfeledkeztem a szavazás mikéntjéről, azaz arról, hogy országok szavaznak a versenydalokra, amely tény,  valljuk be magában hordozta ezt a nem várt gyenge eredményt. Végignéztem a dalfesztivált, helyesebben végigszenvedtem, hiszen valljuk be borzasztó volt! A látványtechnikán kívül értékelhetetlen volt az egész. Gyengébbnél-gyengébb számok , rosszabbnál-rosszabb előadók követték egymást. Wolf Kati vitte a pálmát! Csodás volt a hangja, érzéki , erőteljes, s mindez egy kitűnő előadásmóddal megfűszerezve, felülről lógott ki a többi versenyző közül. Sajnos Európa ezt nem így gondolta és láthatóan nem osztotta ezt a nézetemet. Amikor végre eljutott a műsor a pontok kiosztásáig, már pattanásig feszült volt mindenki, aki követte az eseményeket. Egyenként, országonként mutatták be az adott nép által adott pontokat.

 A következő elosztásban kaptunk, illetve kapott Wolf Kati pontokat Európától:

Spanyolország: 6 pont; Románia: 7 pont; Szerbia: 8 pont; Ukrajna: 4 pont; Finnország: 12!! pont; Izland: 5 pont; Ausztria: 2 pont; Svédország: 5 pont; Azerbajdzsán: 2 pont; Franciaország: 2 pont.

Mindet összeadva, Wolf Kati és Magyarország mindössze 53 pontot tudott összeszedni a dalfesztiválon. Ami elszomorító, lehangoló és bevallom egy kicsit felháborító, hiszen 42 országból, mindössze 10 olyan ország volt, aki egyáltalán pontot adott hazánknak. Afelől egyáltalán nincs kétségem, hogy nem a dalok minőségét osztályozták az országok jelentős részében, hanem szimpátiák, rokonságok, komaságok, vélt vagy valós nemzeti ellentétek mentén osztották a pontjaikat.

Sajnos pont ezek azok a dolgok, amelyekben mi elmaradunk, illetve lemaradunk a többi európai országtól. Egyedül talán Finnország a kivétel, de ők 12 ponttal jutalmazták is azt az apró kapcsot, ami a két nemzet között húzódik. Egész egyszerűen nem versenyezhetünk a volt szovjet tagálamok egymásnak osztott magas pontszámaival, nem versenyezhetünk a vallási összekapcsolódás által kiosztott, illetve az északi országok egymásnak nyújtott "baráti" szavazataival. Természetesen számos, a történelemben mélyen gyökerező okai is vannak ennek a kialakult helyzetnek, de a fő ok az, hogy EGYEDÜL VAGYUNK EURÓPÁBAN!

Nem vagyunk szlávok, nem vagyunk latinok, nem vagyunk skandinávok és nem vagyunk germánok sem. Magyarok vagyunk és ezt büszkén, felemelt fejjel vállaljuk,  a kiosztott gyenge pontok, a méltatlanul leminősített énekesnőnk, a minket ért igaztalan támadások ellenére is. Sőt méginkább!

Csépányi Balázs

Szerző a Flag Polgári Magazin főszerkesztője