Ma 2020 szeptember 24. Gellért, Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina, Kende napja lesz.
ce09861f3dba79aed87dacabd802d442.jpg

Ennél nagyobb csapás aligha érheti Magyarországot!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Mérgező a magyar búza, gyerekek betegszenek meg egészségesnek hitt gabonapehelytől - szóltak az elmúlt hetek rémhírei. Őrizzük meg nyugalmunkat, nincs komoly baj - üzenik a hatóságok. Több száz tonna fertőzött liszt ütött rést az élelmiszer-biztonság pajzsán. 

Nagyobb csapás, mint hogy meginog a bizalom a kenyérben, aligha érheti Pannóniát, amelynek neve is a latin panis, azaz kenyér szóból ered. Az első döbbenetet az a hír váltotta ki, hogy egy ötéves szegedi kislány menstruálni kezdett, növekvő mellében csomókat találtak - a ludas a fertőzött müzli lehetett. "Egyértelműen a fuzárium felelős a korai pubertásért" - dobta be a köztudatba a délmagyar.hu Szűts Péternek, a kislány kezelőorvosának tulajdonítva a mondatot. A megyei tiszti főorvos, Kovács Ferenc szerint a sajtó csupán feltételezte az összefüggést, nem érkezett hivatalos bejelentés fuzáriumtoxin-fertőzésről.

Nemzetbiztonsági ügy

A második csapás, hogy a Cerbona felfedezte: durumtermékei egy bajai malom fertőzött gabonájából készültek. A DON-toxinnal szennyezett durumliszt ügyében - 227 tonna búzából ötszáz tonna termék készült - nyomozás indult. A számlák tanúsága szerint gyanúsan olcsón vásárolta a búzát a lisztet előállító Diamant malom, vélhetően tudott a fertőzésről. A cégvezetés szerint viszont az egyik munkás figyelmetlensége okozta a bajt. Már a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódik, mert ha szándékosság történt, fennállhat az élelmiszer-terrorizmus gyanúja.

A Diamant fertőzéssel érintett lisztjét és az ebből készült termékeket az ország összes boltjából visszahívták, hatósági zárolásuk zajlik. Mindez nem történhetett volna meg, ha a malom belső minőség-ellenőrzési rendszere jól működik. A vásárló nem szaladgálhat minden zsömlével a laboratóriumba, meg kell bíznia az élelmiszer-felügyeleti láncban. Csakhogy most rés keletkezett a pajzson, és kiderült: az elmúlt években nagyon kevés cég jelezte a hatóságnál, hogy önellenőrzés során problémát talált. A fuzárium okozta lehetséges fertőzések miatt a legjobban az egészséges táplálkozás hívei aggódhatnak, hiszen a teljes kiőrlésnél a gabonán élősködő penészgomba összes méreganyaga is benne marad a lisztben. A biobúza minősítésénél a növényvédő szer maradványait ellenőrzik, a "százszor-ezerszer" mérgezőbb toxinokat nem.



Tények és kockázatok

"Azt állítani, hogy nálunk nem volt fuzáriumfertőzés és nem is lesz, majdnem olyan, mintha azt állítanánk, hogy nálunk sosem volt és nem is lesz influenza" - mondja lapunknak Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója. 2008-ban 302 hazai mintát vizsgáltattak meg, hétben mutattak ki határértéket meghaladó DON-t, háromban ochratoxint. Rákkeltő vagy hormonhatású fuzárium toxint csak nyomokban találtak. Megállapították, hogy a lakosság átlagosan 0,32 mikrogamm per testtömeg kilogramm DON-toxint fogyaszt, kevesebbet néhány más európai uniós országnál. Az abszolút biztonságos WHO-határérték egyébként 1 mikrogramm per test tömeg kilogramm - állatkísérletekben száz mikro gramm per testtömegkilogramm felett észleltek tüneteket.

Az is kiderült, hogy a magyar lakosság öt-tíz százalékánál - részben azoknál, akik nagyon sok gabonaszármazékot esznek, legalább 60-80 dekát naponta - a bevitel meghaladhatja az abszolút biztonságos határértéket. "Ez nem jelenti azt, hogy ők megbetegszenek, csak azt, hogy nincsenek az abszolút biztonságos zónában - teszi hozzá Szeitzné. Toxikológusok nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy napi több kiló fertőzött pékárut kell ahhoz megenni, hogy bármilyen tünet jelentkezzen. "Magyarországon biztos, hogy nem a fuzáriumtoxinok okozzák a legnagyobb súlyú élelmiszer-biztonsági kockázatot" - állítja Süth Miklós, az FVM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának szakállamtitkára. Szerinte a legnagyobb kockázatot a felelőtlen vállalkozók jelentik. A hivatal tavaly 3105, Magyarországon forgalomba került gabona- és termékmintát vizsgált meg, és mindössze hármat talált kifogásolhatónak - azt is csak a DON-toxin szempontjából.

Félelemgerjesztő ételbotrányok

"Ma ott tartunk, hogy nincs olyan étel, amiről ne mutatta volna ki valaki, hogy rettenetesen veszélyes" - mondja Forgács Attila, a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatóhelyettese. Szerinte az ételbotrányok többféle hatásúak. Annyi tilalom, tabu jelent meg, hogy egyre többen adják fel, hogy ezeket figyelembe vegyék. A többség nem foglalkozik azzal, hogy mit eszik. A másik véglet a kóros egészségmánia. Az utóbbi száz-százötven évben egyre több fóbiás típusú evészavart figyeltek meg, igaz, a félelemnek időnként van némi alapja. 1992-ben fogyott először több baromfi, mint marhahús az USA-ban - az összefüggés a kergemarha-kórral igen valószínű.

Majd a madárinfluenza-pánik jött, és a tabu a szárnyasokra is kiterjedt. 2006-ig a világon kétszázan betegedtek meg Creutzfeldt-Jacob-kórban, a kergemarha-kór humán változatában. A madárinfluenzát ugyanakkor százhetvenen kapták el, és 96-an haltak bele. Eközben kettő-öt másodpercenként éhen hal egy gyermek, 925 millióan éheznek. Míg azonban az éhezés tőlünk távoli, az ételbotrány minket nagyon is érintő probléma.

Forgács Attila szerint a kilencvenes évek az ételfóbiák koraként írható le. Minden évnek megvolt a rettegett élelmiszere - a zsír, a koleszterin, a só, a kenyér, a hús és minden egyéb. Steven Bratman orvos, aki egy bioboltban dolgozott, ekkoriban írta le az orthorexia nervosát, az egészségesétel-függőséget, melynek tüneteit saját magán figyelte meg. Az orthorexia lényege, hogy az érintett személy kijelöl magának valamilyen egészségesnek gondolt ételt, mely köré magánvallást épít. Kialakít egy dogmát, melyben az étel olyan magaslatokba kerül, ami mellett minden más érték - például a társas kapcsolat - eltörpül. Az orthorexia tudományos kritériumai azonban még nem kidolgozottak, így az sem tudható, hány embert érint, de terjedőben van. Az orthorexiásoknak felsőbbrendűségi tudatuk van. Kötelességüknek érzik, hogy dogmáikat továbbadják. Gyaníthatóan sok közöttük a dietetikus, a biobolt fenntartó, a természetgyógyász.

Forgács Attila szerint az orthorexiásnak két tulajdonsága biztosan van: egyrészt befolyásolhatatlan, másrészt befolyásolható. A "szektától", amely bedarálta, bármit elfogad, külső forrásból szinte semmit. A kutató szerint az orthorexia "lápos terület, mert aki egészségesen akar táplálkozni, még nem feltétlenül beteg". Az arany középúton azonban egyre kevesebben járnak. A biokultúra apostolai és a növényvédő szerek hívei harcban állnak. A mostani, "kenyérharc" nyertesei épp azok közül kerülhetnek ki, akik növényvédő szereket gyártanak-használnak - esetleg a magyar búza árát akarják letörni.
 



Szemtől szemben a rémmel

A fuzárium penészgombafaj, ami elsősorban a gabonákat támadja meg, a búzát és a kukoricát. Elterjedésének a hűvös, csapadékos időjárás kedvez, a helytelen tárolás során tovább szaporodhat. Fuzárium mindig is volt, ám míg a múlt században még megmosták a malomba érkező búzát, és leszűrték a mosóvíz felszínén úszó, fehéres, szennyezett szemeket, manapság inkább csak kondicionálják a gabonát őrlés előtt, azaz felemelik a nedvességtartalmát. A fuzárium többféle mérget termel, a leggyakoribb ezek közül a DON.

Ha sokat fogyasztunk belőle, hányásra, hasmenésre számíthatunk - DON-t találtak a Diamant malom időközben visszahívott termékeiben. A zearalenon az, ami felborítja a nemi hormonok egyensúlyát, de ez hazánkban és Európában is csak nyomokban van jelen. A penészgombák által termelt mikotoxinok benne lehetnek mindennapi kenyerünkben, a reggeli gabonapehelyben, a pattogatott kukoricában, a sörben, és kiválasztódnak az anyatejben is. Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszerébe érkező összes bejelentés közel egyharmada mikrotoxin-tartalom miatt kifogásolt termékekre vonatkozik - igaz, elsősorban a magvakat és szárított gyümölcsöket, fűszereket érintő aflatoxinokra.

hetivalasz.hu, László Dóra

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (37) Nagyvilág (1452) Mozi világ (440) Gazdaság (652) Belföld (5) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (14) Heti lámpás (243) Mozaik (83) Jobbegyenes (1852) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Tereb (140) Titkok és talányok (12) Irodalmi kávéház (490) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1571) Egészség (50) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (4810) Kultúra (6) Életmód (1) Szépségápolás (15) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>