Ma 2019 november 22. Cecília napja van. Holnap Kelemen, Klementina napja lesz.
c11b796b0a6fdb7e6c369d5e9df6dc26.jpg

Boros Imre: Kalózok és bankárok

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A tömeges banki összeomlást elindító „mérgezett” hitelportfóliók ugyanis éppen azoktól hitelminősítőktől kapták a legkiválóbb minősítést, akiknek szakmai kötelességük lett volna ezeket veszteségesnek nyilvánítani.

A 2009-ben indult nemzetközi pénzügyi válsággal kapcsolatban korábban csak sejtettük, mára azonban bizonyossággá vált, mesterséges fejleményekkel van dolgunk.

Nem történt meg: a minősítő cégek tulajdonosi körében jócskán voltak és ma is vannak nagy befektetők, s ez érdekkonfliktushoz vezetett és vezet. Ráadásul a nemzetközi nagybankok önös érdekeiktől vezérelve kartellként térítettek el vezető kamatlábakat és a vezető pénznemek árfolyamait.

A vázolt fejlemények tükrében nem számít túlzásnak, ha azokról, akik a közelmúltban valamiféle nemzetközi összeborulásról, esetleg összeesküvésről beszéltek, vagy írtak, lemossuk a pejoratív „összeesküvés-gyártó” jelzőt. A pénzügyi válság kapcsán világos, ki mit csinált, bár óriási erők dolgoznak annak érdekében, hogy ez elhomályosodjék. A történések mindenképpen jelentős, ma már leplezhetetlen nemzetközi szervezettséget mutatnak, aminek alapján feltételezhetjük, hogy ez a korábbi válságok esetén is így volt, noha a részletek titokban maradtak. A válsággyártás gyökerei nagyon mélyre nyúlnak. Érdemes a londoni City státusát, történetét áttekinteni.

Kevésbé ismert, hogy London tulajdonképpen két városból, részből áll, egy nagyvárosból és a Cityből, amely egy szuverén világbirodalom székhelye. Utóbbi három négyzetmérföldnyi területével, kilencezer állandó lakójával és abszolút önigazgató önkormányzatával (élén a Lord Mayorral, aki közel sem azonos a londoni polgármesterrel) külön életet él. Bár a City formailag csak egy londoni kerület, de speciális és szuverén önigazgatással bír.

A City ma a brit GDP mintegy öt százalékát adja és százezres számban foglalkoztat jól fizetett alkalmazottakat. Máig tartó felvirágzása a kereskedelemnek nevezett nyílt tengeri kalózkodással kezdődött (nem véletlen, hogy a legendás kalóz (Drake) a brit uralkodótól lordi címet kapott). Bár a City tulajdonait is koronatulajdonoknak nevezik, ez nem azonos, viszont könnyen összetéveszthető az uralkodó házzal. A City alapította az angol központi bankot, a Bank of Englandot (ami a második világháború végéig privát intézmény maradt), a londoni tőzsdét és számtalan más kereskedelmi és pénzügyi céget is.

A hírhedt Kelet Indiai Társaság is a Cityé volt, akárcsak Hongkong. A City és az állam együttműködése évszázadok óta harmonikus. A kereskedelmi hódításokra a hadsereg, s főként a flotta mindig készen állt, az állam pedig számíthatott a City kölcsöneire. Nem véletlen, hogy a City érdekeit a brit kormány ma is foggal-körömmel védi, ezért is nem fognak az angolok soha az euróövezethez csatlakozni.

Külön érdekes a City és az Egyesült Államok közös története. Bár a korábbi gyarmat a 18. században elnyerte függetlenségét, hosszú ideig minden erőfeszítése kudarcba fulladt, hogy államilag ellenőrzött és a Citytől független pénzt teremtsen. Az amerikai polgárháború nem erősítette, hanem gyengítette ennek esélyét. Akkoriban a City urai Lincoln elnöknek huszonnégy és harminchat százalék közötti kamattal ajánlottak hitelt, Lincoln viszont kibocsátotta az állami zöldhasúakat. Az elnököt lelőtték, a pénz elveszítette értékét.

Később, az első világháború előesté­jén (tapasztalva a növekvő kontinentális – főként német – kereskedelmi és katonai konkurenciát), a City urai ismét Amerikát választották. A közelgő háborútól távoli, de jól ismert helyszínen megalapították a máig magánbankok rendszereként működő Szövetségi Tartalékrendszert, a Federal Reserve Systemet. Ezek után már nem tekinthető véletlennek, hogy a semlegességet ígérő ország – Wilson elnök minden fogadkozása ellenére – végül belépett a háborúba a britek oldalán. Előbb hitelezőként, majd hadviselőként. A két világháború között a két magánintézetként működő központi bank (a Bank of England és a Federal Reserve System) ellenőrizte és látta el pénzzel az akkor angolszásznak mondott világgazdaságot. A második világháború után a súlypont fokozatosan, de gyorsuló ütemben áttolódott a Federal Reserve Systemre, a volt gyarmatok feletti pénzügyi befolyást pedig az Egyesült Királyság helyett az USA vette át, sőt a nagyhatalom kiterjesztette tevékenységét a háborúban végletesen lepusztult Európára is.

Az európai integrációra épülő közös pénz ötletéből végül (a dollár időközben lezajlott európai térnyerése miatt) nem lett más, mint az euró – dollárok domesztikált változata euróként. A válság ezt is megmutatta. Az Európai Központi Bank mozgástere ugyanis addig csak terjed, ameddig a Federal Reserve System engedi. Bár a londoni City domináns pénzkibocsátó szerepét elvesztette (pontosabban urai még időben áthelyezték az Egyesült Államokba), a nemzetközi pénzügyi adásvételek dolgában még piacvezető. Londonban végzik például a legtöbb devizacserét, s a legtöbb bank itt van bejegyezve.

Most Luxemburg a legfőbb európai versenytárs. A miniállam nagyjából háromezermilliárd dollárt forgat, s így hatalmas konkurenciát jelent az angolszászoknak. Ezért nem lehet a Luxemburgot majd két évtizedig vezető, föderális Európát álmodó, volt luxemburgi miniszterelnök (Juncker) az Egyesült Királyság barátja. Hogyan is lehetne, ha éppen a City üzletét „veszi el”? Ezért nem érdeke Angliának a föderális Európa sem, amely – bár teljesen más megfontolásból – nekünk sem álmunk. Innen adódott a 26:2-es szavazatarány a Juncker-ügyben.

Boros Imre – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Életmód (1) Kultúra (4) Gazdaság (632) Rejtőzködő magyarország (171) Autómánia (61) Heti lámpás (219) Tereb (138) Mondom a magamét (4098) Belföld (5) Politika (1571) Flag gondolja (33) Sport (729) Jobbegyenes (1636) Vetítő (37) Egészség (50) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (13) Irodalmi kávéház (473) Tv fotel (65) Mozaik (42) Nagyvilág (1440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>